Két ütemben változik a debreceni parkolási rendszer, 2025. január elsejétől, majd 2025. július elsejétől – jelentette be a napokban Papp László polgármester. A lényeg: többszörösére nő a fizető övezet területe. Mit vár a változásoktól a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület? A DERKE nevében Jónás Zoltán elnök válaszolt a Debreceni Nap kérdéseire.
Indokolt-e ilyen mértékű átalakítás a debreceni parkolási rendszerben? Várható a problémák megoldása ezzel a lépéssel?
Az átalakítás mértéke és szükségessége nem kérdés, sőt a teljes városra kiterjedően át kellene gondolni a parkolási rendszert. Fura, hogy a Vénkert és az Újkert bekerült a fizetős övezetbe, a Tócóskert viszont nem, pedig ott is hasonló mértékűek a parkolási problémák. Ezzel továbbra sem szűnnek meg a polgármester úr által is említett, fizetős övezetek melletti ingyenes parkolóhelyeken kialakuló problémák.
Milyen kutatásokra, elemzésekre támaszkodtak a döntéshozatal során? A DERKÉ-t bevontak-e a folyamatba?
Nem ismerjük a döntés pontos motivációját. Ami viszont ismert számunkra is, hogy sok panasz érkezik a lakóktól parkolási nehézségekről, ezek mennyiségét és jellegét azonban nem tették nyilvánossá. Legutóbb Debrecen Fenntartható Városi Mobilitás Tervéhez küldünk észrevételeket a tervezők kérésére. Tárgyi témával kapcsolatban az önkormányzattól megkeresés nem érkezett.
Milyen hosszú távú célokat szeretnének elérni a városvezetők ezzel a rendszerátalakítással?
Feltételezhetően szeretnének valamilyen megoldást találni a város közútjainak egyre növekvő terhelésére. A mobilitás tervben megfogalmazott cél a kerékpáros és a közösségi közlekedés részarányának növelése, a tapasztalataink alapján azonban a megvalósuló közúti fejlesztések a közösségi közlekedés használtát, gyorsabb eljutást nem eredményeznek. A korábbi nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy közúti kapacitás bővítések csak időlegesen oldják meg a problémát. A bővítés idővel nagyobb forgalommal jár, ami a parkolási problémák fokozódásával is jár.
Várható-e, hogy a rendszer bevezetése után csökken a parkolási gondok száma a városban?
Biztosan lesznek olyan területek, ahol lesz eredménye. A belvároshoz közeli, civis házas, zártsorú beépítésű területen a nappali parkolási problémákon a díjfizetés biztosan segít. Ugyanakkor a lakótelepeken nem várunk jelentős változást. Ott most is az esti órákban jelentkeznek a parkolási problémák. Azokon a területeken is ahol jelenleg is fizetős a parkolás (pl. Hajó utca, Hunyadi utca, Bethlen utca, Hortobágy utca) most is küzdelmes este parkolóhelyet találni, rendszeres a zöldterületen parkolás.
Milyen hatással lesz az új rendszer a kereskedelemre, a turizmusra és a városközpont életére?
Jelentős hatást e tekintetben nem várunk.
Terveznek-e tájékoztató rendezvényeket, fórumokat?
A Kossuth utcai 60. szám alatt az Utasklubban várjuk személyesen az érdeklődőket hétfő délutánonként, illetve az online megkeresésekre válaszolunk.
Hogyan tervezik figyelemmel kísérni és értékelni az új rendszer működését?
Mi is rendszeren kapunk észrevételeket. Illetve forgalomszámlálást, utasszámlálást szoktunk végezni.
Milyen módosításokat javasolnak a jövőben?Elsősorban a vidéki települések vasútállomásain van szükség P+R rendszerek kialakítására bővítésére. Azonban összességében a P+R-ről nem várunk számottevő eredményt, mert csak csekély mértékben tud hozzájárulni ahhoz, hogy az emberek autó helyett a közösségi közlekedést válasszák. Erről cikkünkben részletesen is írtunk.
Hogyan illeszkedik az új parkolási rendszer a város többi közlekedési fejlesztésébe?
A SUMP is sokat foglalkozik a parkolással. Abban is megjelent a P+R, a zónás parkolási rendszer vagy éppen a helyi lakosokat preferáló kedvezmények létrehozása. A helyi lakosoknak nyújtott kedvezmény helyes irány, ugyanakkor a teljes ingyenesség, ráadásul lakásonként két jármű számára is példátlan. A belvárosi területek nagy részén, a mélygarázsokban jelenleg is lehet parkolóhelyet találni napközben. Több “magánparkoló” is üzemel, itt az ingyenes lakossági parkolás a magasabb normál parkolási díjak mellett jól tartható. Ugyanakkor a nagy lakótelepeken ez biztosan nem lesz sokáig tartható, hiszen most sincs elegendő hely. A lakótelepek azon belvároshoz közeli helyein, ahol nappal is problémás a parkolás, a helyi lakosoknak fenntartott parkolóhelyek kijelölése segíthet, azonban hosszabb távon elengedhetetlen lesz olyan – szintén csak helyi lakosoknak fenntartott – parkolóházak építése, amelyek nem a jelenlegi zöldterület rovására épülnek és meglévő parkolóhelyeket lehet vele nagy számban kiváltani. Ez azonban rendkívül költséges megoldás. Sajnos Debrecenben az utóbbi években a városvezetés aránytalanul kisebb figyelmet fordított a közösségi közlekedés által nyújtott eljutási időkre, amely jelenleg is egyre rosszabb tendenciát mutat: Legutóbbi menetrendváltás során is egy kivételével minden módosításban érintett vonalon nőtt a járatok menetrend szerinti menetideje, azaz lassabb érnek át egyik végállomástól a másik végállomásig.
A debreceni közösségi közlekedés a jelenlegi szintjén nem tud olyan mértékben vonzó lenni, hogy személygépkocsival történő utazás helyett tömegek számára használható alternatíva legyen. Nagyobb forgalomcsillapításra és több buszsávra lenne szükség, azonban a város ez ügyben csak tétova lépéseket tesz. A kommunikációban megjelenik “zöld város”, azonban a tettekben továbbra is a közúti kapacitások bővítésén van a hangsúly, amely önmagában érdemben nem járul hozzá a közösségi közlekedés használhatóságához.
Egyesületünk inkább az elővárosi települése vasútállomásainak közelében létrehozott P+R és B+R rendszerek létrehozását, továbbfejlesztését támogatja, mivel így már a bevezető út forgalmát is lehet csökkenteni azzal, ha az utasok eleve közösségi közlekedéssel, lehetőség szerint között pályán érkeznek az agglomerációs településekről. Ennek viszont az a feltétele hogy a jól szervezett elővárosi vasúti, vagy elővárosi villamos közlekedés legyen, amelyhez szintén jól szervezett helyi közlekedés tud kapcsolódni.
Komoly szemléletváltásra is szükség lenne minden érintett részéről, hogy a város fejlesztése során a város szerkezete is úgy épüljön meg és úgy épüljön át az minél kevésbé ösztönözzön személygépkocsi használatára. A korábban már az önkormányzat által említett “15 perces” város nagyon jó gondolat, de sajnos a valóságban nincsenek erre vonatkozó operatív tervek, hogy egyáltalán el tudjunk indulni ebbe az irányba. Tudjuk, hogy ez egy hosszabb folyamat, de az eddigi tapasztalataink alapján a hangsúly továbbra is a gépjárműhasználat felé tolódik tettekben is. Mindezek miatt önmagában a parkolási rendszer átalakításától jelenős megoldást nem várunk.