Nagy alföldi közlekedési csomópontok kialakításán dolgozik a kormány, Békéscsaba lesz az egyik – közölte az építési és közlekedési miniszter pénteken Békéscsabán, sajtótájékoztatón.
Lázár János kifejtette, több közlekedési fejlesztési elképzelést tekintettek át a város vezetőjével a háromórás tárgyalásukon: az M44-es gyorsforgalmi út meghosszabbítását az országhatárig, valamint a 47-es út négysávossá bővítése mellett határoztak arról, hogy a kormány a Szeged-Kecskemét-Debrecen fejlesztési elképzelésbe bevonja Békéscsabát és Szolnokot is.
A tárcavezető közölte: a Nyíregyháza-Szatmárnémeti, Debrecen-Nagyvárad és Szeged-Temesvár határmenti várospárok mellett Békéscsaba és Arad lenne még közlekedési csomópont, amivel a békési vármegyeszékhely logisztikai, elosztási csomóponttá válhat.
Ehhez be kell fejezni az M44-es gyorsforgalmi út építését, amelynek az utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő tavasszal átadják. Meg kell hosszabbítani az M44-est az országhatárig, amely mintegy 43 kilométernyi, 300 milliárd forint értékű új utat jelent – fűzte hozzá. Elmondta: aláírta az útra a 6,5 milliárd forint értékű tervezői szerződést.
Áttekintettek öt új M44-es nyomvonaltervet, és megállapodtak arról, hogy melyik kerülje el Békéscsabát északról. Megegyeztek abban, hogy a 47-es út négysávúsítása Békéscsaba felől indul, így Békéscsaba-Szeghalom között épül meg az első szakasz; a Szeghalom-Berettyóújfalu rész lesz a második etap – fogalmazott a miniszter.
Beszéltek egy Békéscsabát elkerülő déli útról is, amelynek a tervezését a tárca végzi, a forrást megkapta rá – jelentette ki.
Lázár János elmondta, beszéltek a békéscsabai reptér fejlesztéséről is, amit megpróbál gyorsítani, és részben katonai égisz alatt megvalósítani a körülbelül 20 milliárd forintra becsült teljes újjáépítési projektet.
Közölte, a városvezető két célt fogalmazott meg: szeretné az itt élők életminőségét javítani, valamint egy 300 hektáros ipari parkot kialakítani, amivel a gazdaságot erősítheti. “Mind a két cél tekintetében Békéscsaba számíthat ránk”
– fogalmazott a miniszter.
Áttekintették a belterületi úthálózat kérdését is – sorolta a témákat. Elmondta, 25 milliárd forintba kerülne a Békéscsabán átmenő összes állami út felújítása, amire azonban nincs forrás. De ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat által a legkritikusabbnak mondott Berényi út 2 kilométeres szakaszát megközelítőleg kétmilliárd forintért felújítják. A közgyűlés rangsorolja a többi út állapotát; a felújítást a tárca megtervezteti, és minden évben lépnek valamiben előre – ígérte Lázár János.
Hozzátette, szó volt arról, hogy a kormány támogatni fogja az Andrássy Gyula Gimnázium tornacsarnokának 2,5-3 milliárd forint értékű építését. Emellett beszéltek egy vasúti logisztikai konténerterminálról, a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatának felújításáról, új stadion és uszoda építéséről, a még meglévő földes utak aszfaltozásáról is.
Lázár János kifejtette, hamarosan nagy pályaudvar-felújítási programba kezdenek, szeretnék, ha nyugati mintára kereskedelmi célt is szolgálnának a létesítmények. Mint mondta, megfontolják, Békéscsabán ezt hogyan tudják megvalósítani.
Hozzátette, szóba került a vasút- és az autóbuszállomás összevonásának kérdése is Békéscsabán; ahogyan arra is ígéretet tett a polgármesternek, hogy jövőre elkezdik a vasúti járművek minőségének javítását, amely különösen fontos Gyula turizmusa számára is.
Megjegyezte, a békéscsabai polgármester szeretné a városban futó 15 éves autóbuszok “fiatalítását” is, amit a megyeszékhely és a Volán közösen finanszírozna. “Ezt gyorsan megvizsgáljuk” – jelentette ki a miniszter.
Lázár János emlékeztetett, új programba kezdtek, kiemelt partnereikhez elmennek idén és jövőre. Nem látogatnak el minden megyei jogú városba, csak abba a körülbelül egytucatnyiba, “amelyek rendkívüli helyzetben vannak, vagy rendkívüli szerep áll előttük” – fogalmazott.
Az egyeztetésen a tárca minden államtitkára, helyettes államtitkára, a MÁV, a Volánbusz és a Magyar Közút vezetője részt vett – jelezte a miniszter.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület), Békéscsaba polgármestere azt mondta, “igen optimistán” látja a város jövőjét, hozzátéve, hogy a következő öt évben Békéscsaba fejlesztése tovább gyorsulhat mind gazdasági értelemben, mind az itt élőknek nyújtott szolgáltatások színvonalát illetően.
Kiemelte, a megállapodás révén Békéscsaba népességmegtartó ereje nőhet és regionális szerepre törekedhet.
Kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, Békéscsabán nem zárult le teljesen a Modern városok program, mintegy 1,5 milliárd forintnyi nyitott kérdés maradt, a forrást még 2024-ben szeretnék odaadni. “Torzót nem hagyunk” – közölte.
