2024. október 24-én a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hosszú szünet után tartotta meg első ülését a felújított Régi Városháza épületében, amelynek korábbi Nagytanácsterme immár Simonffy-teremként funkcionál, egy 2024. október 10-i névadás után. A közgyűlés meghatározó témákkal foglalkozott, beleértve a város jövőbeli gazdasági irányvonalait, az iparűzési adók kérdését, valamint az aktuális lakásfejlesztési projekteket.
Az ülés kezdetén Papp László polgármester bejelentette, hogy a Fidesz-KDNP és a Civil Fórum Debrecen Egyesület frakciót alakított a közgyűlésen belül. A két frakció céljairól Papp Viktor és Gondola Zsolt Zoárd frakcióvezetők tájékoztatták a közgyűlést, kiemelve, hogy a város jövőbeli fejlődésében aktívan részt kívánnak venni, ugyanakkor eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a kínai akkumulátorgyárak kapcsán.
A közgyűlés egyik legvitatottabb témája az iparűzési adó bevételének kormányzati átcsoportosításával kapcsolatos félelmek voltak. Papp László polgármester hangsúlyozta, hogy ha a kormány jelentős adóbevételeket vonna el a várostól, ahogy korábban Gödhöz hasonlóan történt, lemondana a polgármesterségről. A város számára az iparűzési adó kiemelt jelentőségű, hiszen 2024 végére a bevételek elérik a 34,5 milliárd forintot, amely tovább nőhet a BMW, CATL és más nagyvállalatok letelepedésével.
A közgyűlésen felszólalt Madarasi István az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület képviseletében, aki az akkumulátorgyárak ellenzését és a város közbiztonságának megerősítését hangsúlyozta. Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője aggodalmát fejezte ki a lakosságszám várható növekedésével kapcsolatban, különösen az Európán kívüli népességnövekedés miatt. Papp László polgármester válaszában kifejtette, hogy a város célja a fiatal magyar szakemberek elhelyezkedésének támogatása, és emlékeztetett arra, hogy a város szakképzésben részt vevő diákjainak száma jelentősen növekedett az elmúlt években.
Az október 24-i ülés egyik kiemelkedő döntése két lakásberuházási projekt előmozdítása volt a keleti városrészben, ahol mintegy nyolcszáz lakásos lakópark épülhet az Acsádi úton. A közgyűlés módosította a helyi településszerkezeti tervet, hogy a beruházás zöld utat kapjon. Ezen kívül a Faraktár utcai ingatlanfejlesztés is napirendre került, ahol egy kisebb lakóparkot terveznek kereskedelmi és vendéglátó egységekkel, valamint felszín alatti parkolókkal.
A közgyűlés további döntései közé tartozott a Bursa Hungarica ösztöndíjprogram keretösszegének megduplázása, ami lehetővé teszi, hogy több fiatal részesülhessen támogatásban tanulmányai alatt. Az ülés során új tagokat is választottak négy kulturális közalapítvány kuratóriumába és felügyelőbizottságába, valamint a közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjai is letették esküjüket.
Az október 24-ei debreceni közgyűlés heves vitáknak adott helyet, miután egy állampolgári hozzászólás során többek között az akkumulátorgyárak, népszavazások, civil szervezetek és vízügyi fejlesztések is szóba kerültek.
A közgyűlés napirendi pontjai közé tartozott a Civil Stratégia 2022. és 2023. évi megvalósulásáról szóló beszámoló is, amelyhez Lukács Zsolt állampolgári jogon szólt hozzá. Szenvedélyes felszólalásában élesen bírálta a városvezetés és a civil szervezetek közötti kapcsolatot, valamint az akkumulátorgyár kérdését is felvetette. Lukács szerint, ha a város komolyan venné az együttműködést a civilekkel, akkor helyi népszavazást kellett volna kiírnia az akkumulátorgyár megépítéséről. Úgy vélte, a Future of Debrecen program faültetési kezdeményezései nem elegendőek a gyárak környezeti hatásainak ellensúlyozására, és egy új civil stratégia kidolgozását sürgette, amely a civilekkel közös együttműködésen alapulna, nem pedig a kormánnyal való együttműködésen.
Lukács Zsolt az Átlátszó portál egyik cikkére is kitért, amely szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium eredménytelennek nyilvánította a Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése című közbeszerzést.
Papp László polgármester minden felvetett témában részletesen reagált. Elmondta, hogy a júniusi önkormányzati választások során a debreceniek már kifejezték véleményüket a város fejlődési irányáról, beleértve az akkumulátorgyár kérdését is. Szerinte az akkumulátorgyár ügyében számos lépés történt, amely során az önkormányzat a helyi lakosság érdekeit képviselte. Példaként említette, hogy egy nemrégiben megjelent jogszabály csökkentette a magyarországi gyárak károsanyag-kibocsátási határértékeit a német szintre.
A polgármester védelmébe vette a civil szervezetek munkáját is, különös tekintettel a Future of Debrecen mozgalomra, amely szerinte sokat tett a városért. A Lukács által említett Átlátszó cikket „ostobaságnak” minősítette, és részletezte, hogy a vízügyi fejlesztések terén is számos előrelépést tettek, köztük egy 17 milliárd forintos fejlesztést, amely növeli a Debrecenbe érkező vízmennyiséget.
Széles Diána, a civil kapcsolatokért is felelős alpolgármester szerint Lukács véleményével számos embert megsértett, akik az elmúlt években sokat dolgoztak a városért. Balázs Ákos alpolgármester a Future of Debrecen stratégiájáról beszélt, amely szerinte már most megoldásokat kínál a város előtt álló kihívásokra.
Papp Csaba önkormányzati képviselő hozzászólásában kiemelte, hogy komolyan veszik a Gondoskodó város programot, és együttműködnek a civil szervezetekkel és az egyetemmel. Komolay Szabolcs frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy 2021 és 2023 között összesen 161 civil szervezetet támogattak, ami egyedülálló az országban.
A Civil Stratégia megvalósulásáról szóló beszámolót végül egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.
