A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Nemzeti Vallásturizmus Tanács közösen szervezett találkozót 2024. szeptember 12-én a turizmusban érdekelt szereplők számára. A fórumon különböző felekezetek képviselői mellett turisztikai szolgáltatók, utazási irodák is részt vettek.
2022-ben rendezték meg először a Nemzeti Vallásturizmus Fórumot Esztergomban, majd az azt követő évben Debrecenben ismét találkoztak a szakma képviselői. A Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja az volt, hogy az évi egy országos konferencia mellett regionális szinten is folytatódjon az érintettek közötti párbeszéd. Az északkelet-magyarországi térségben érdekelt szakemberek a Debreceni Református Egyetemi Templomban találkoztak.
A házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében kiemelte: a turizmusban rejlik az a lehetőség, hogy az egyház a kultúrán, művészeten keresztül hitébresztést végezzen.
„Indirekt módon fel tudjuk kelteni az érdeklődést: a látogatók templomainkban megérezhetik, hogy ihletett, kisugárzással rendelkező helyen vannak. Hiszek a Spiritus Loci jelentőségében: a lelkiségnek megfoghatatlan, de érezhető kisugárzása van” – fogalmazott Fekete Károly.
A püspök közös, ökumenikus feladatnak nevezte a zsidó-keresztyén örökség felkutatását. „Történelmi hagyománya van a felekezetek közötti kapcsolatnak ezen a területen. A beregi, a szabolcsi, vagy éppen a szatmári térségben lévő templomaink közül nagyon sok a reformáció előtt, így nem református elvek szerint épült, de elfogadjuk, sőt szeretjük is a falakon lévő freskókat, megbecsüljük az ott lévő kegytárgyakat. De debreceni példa is van erre: a csapókerti templom orgonája a ceglédi zsinagóga egykori hangszere volt, a két világháború között került a cívisvárosba. Látható tehát, hogy ezek az örökségelemek vándorolnak a felekezetek között is” – tette hozzá az egyházkerület püspöke.
Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára előadásában összefoglalta a szervezet mintegy hét évvel ezelőtt kezdődött tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a cél nem a hagyományos, önfenntartó turizmus.
„A Nemzeti Vallásturizmus intézkedési terv csúcsán a misszió áll. Mi nem épületeket, kultúrtörténetet mutatunk be a látogatóknak, hanem az élő közösségeket. Pozitívum, hogy az egyházak figyelnek az értékkincseik felújítására, karbantartására, fontosnak tartják, hogy ne csak a közösség tagjai, hanem az azon kívül állók számára is élményt nyújtsanak a templomok, emlékhelyek” – tette hozzá Szontágh Szabolcs.
Elmondta, hogy a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet vezető kormányfőtanácsosaként igyekszik a párbeszédet erősíteni a turisztikában érdekelt felek között, hiszen „a vallásturizmus nem önmagában áll, a szereplők egymásra vannak utalva”. A térségben a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegyével, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyével és a Debreceni Zsidó Hitközséggel állnak szoros partneri kapcsolatban.
Vargáné Csobán Katalin, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézete Turizmus- és Vendéglátásmenedzsment nem önálló Tanszékének adjunktusa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a „turistaérkezések” száma folyamatosan nő, 2023-ban globálisan meghaladta az 1,3 milliárd főt. A vallásturizmus jelentőségéről szólva elmondta, hogy tavaly a legtöbb látogatót vonzó város Isztambul lett, köszönhetően elsősorban két vallásturisztikai kincsének, az Hagia Sofiának és a Kék Mecsetnek.
„Összességében, becslések szerint évi 330 millió turista kel útra vallási helyszínekre és évi 600 millió belföldi vagy külföldi vallási és spirituális utazás realizálódik a világon. Az elemzések szerint további növekedés várható mind a létszámban, mind az ezzel kapcsolatos bevételek értékében” – fogalmazott Vargáné Csobán Katalin, hozzátéve, hogy napjainkra a vallásturizmus fogalma kitágult: a látogatók nem feltétlenül szent helyként, hanem kulturális, történelmi, művészeti emlékként értelmezik a vallási nevezetességeket.
A fórum második felében kerekasztal-beszélgetésre került sor. Kérdésre válaszolva Tóth- Megyesi Enikő, a VisitDebrecen turisztikai igazgatója kifejtette, hogy a város idén jelentős növekedést ért el a vendégéjszakák számában, a nonprofit szervezetük pedig elsősorban a kereslet és a kínálat összehangolásában segít.
Katona Ilona, a Tiszántúli Református Egyházkerület turisztikai szakértője azt hangsúlyozta, hogy Debrecenben a Nagytemplom és a Református Kollégium jól ismert szimbólumok, ezek mellett pedig a Csonkatemplom is jól kialakult turisztikai kínálattal rendelkezik. Ezekhez az örökséghelyszínekhez csatlakozott az egyházkerület Religio et Patria turisztikai programjának keretében felújított Verestemplom – amely református templomokban ritkán látható szekkók bemutatásával és fényjátékkal várja a vendégeket – és a Debreceni Református Egyetemi Templom, amely rendezvényhelyszínként és kulturális központként gazdagítja a város kínálatát.
Mosolygó Péter, a Máriapócs Nemzeti Kegyhely kegyhelyigazgatója arról beszélt, hogy a helyszín infrastruktúrája úgy épült ki az utóbbi években, hogy az a hozzájuk jellemzően hitéleti megfontolásból ellátogató zarándokok mellett akár többnapos lelki gyakorlatra, elvonulásra érkezők fogadására is alkalmas legyen.
A beszélgetés negyedik résztvevője a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke volt. Horovitz Tamás ismertette terveiket: szeretnének újra kóser pékséget üzemeltetni a városban, hosszútávon pedig egy kelet-közép európai emlékközpontot hoznának létre a cívisvárosi zsidónegyedben, amelyre nem múzeumként, hanem aktív, mindenki számára nyitott közösségi térként tekintenek.
A találkozó zárásaként a jelenlévők megtekintették a Verestemplom fényjátékát és részt vettek a Kistemplom orgona- és toronytúráján.
Fotók: Miskolczi János
