A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGy) országos ivóvízminőség felmérése, annak eredményei a mai napig aktuálisak. Az EU-s forrásokból megvalósult projekt a hazai csapvizek ólomtartalmát vizsgálta. Az eredmény Debrecenben sem szívderítő.
Köztudott, hogy az ólom egészségkárosító anyag. Kicsit konkrétabban, az ólmot a tíz legveszedelmesebb vegyi szennyezőanyag közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet. A helyzetet nem egyszerűsíti, hogy a kimutatása élelmiszerben, vízben csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Az sem meglepő, hogy különösen kisgyermekeknek, illetve várandósoknak jelenthet gondot a szennyezett víz fogyasztása. Ugyanis ők azok, akik a testtömegükhöz képest több vizet isznak, és nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot. Az ólom magzati károsodást okozhat, illetve kedvezőtlen hatással van a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, intelligenciaszintjére.
Azért a felnőtteknél sem veszélytelen, a tapasztalt káros hatások közül kiemelhetők a vérképzésre gyakoroltak, egyes fontos ionok, nyomelemek, vitaminok nem hasznosulnak kellőképpen. Arról, hogy a szennyezett csapvizet fogyasztva mekkora mennyiségű ólom kerül a szervezetünkbe, keveset tudtunk. Az azonban ismert, hogy a probléma azokat érintheti, akik 1970, de még inkább 1945 előtt épült ingatlanokban laknak, dolgoznak, pontosabban ezek csapjaiból kiengedett vizet isznak, vagy ezt használják fel főzés során. Ugyanis akkoriban a vízlevezetésre a legkézenfekvőbb az ólom, pontosabban az ólomcső volt.
Ólomszennyezés Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében
Most pedig jöjjön az, ami valószínűleg mindenkit a leginkább érdekel. Vagyis, hogy a lakó/munkahelye érintett-e. A kutatás kézzelfogható eredményei között van az a térkép, amely alapján a választ megkapjuk.
A következőt kell tenni, ki választani az adott megyét, majd beírni a keresőbe az utcát és a házszámot. Abban az esetben, ha Debrecen belvárosát, például a Szent Anna vagy a Piac utcát jelöljük meg, akkor azzal szembesülünk, hogy az a ’nagyon magas kockázatú’ jelölést kapta a térképen. A Sestakert és környéke pedig nem csak a valóságban zöldövezet, itt is az. Ez a szín ebben az esetben az ’alacsony kockázatra’ utal. A Dobozi lakótelepen, illetve környékén, egy-egy utcányi különbség is komoly eltérést jelenthet. Van, ahol ’alacsony’, máshol ’közepes’ a kockázat. Az ólom mentesség dobogóján pedig pl. olyan utcák állnak, mint a Vígkedvű Mihály vagy a Teleki. Lehet ezzel időt tölteni bőven, főleg, ha ingatlan vásárlás, bérlés elött állunk.
Ólom az ivóvízben: a kockázati szintek
Nagyon magas kockázati szint alatt azt értjük, ha feltételezhető, hogy a csapvíz ólomtartalma az épülettömbben meghaladja az egészségügyi határértéket. Azért ’kockázati’, mert mindez csak vizsgálattal állapítható meg biztonságosan. Amennyiben az eredmények igazolják a gyanút, akkor célszerű az épületen belüli ólomforrások felderítése. Összességében, minden 1945 előtt épült épület esetében vizsgálat javasolt. Az ’alacsony’ kockázatú épülettömbnél kis esélye van annak, hogy a csapvíz ólomtartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. Az ólomcsövek jelenlétének kockázata alacsony, egyéb ólomtartalmú szerelvényekből történő kioldódás előfordulhat, de ezzel együtt az egészségügyi határértéket meghaladó ólomszintek valószínűsége igen csekély.
Mit tegyünk, ha lakóhelyünk a magas kockázatú épülettömbök közé tartozik?
Elsősorban vizsgáltassuk be a vizet. A kapott eredmény birtokában könnyebb már eldönteni, hogy mit is kell tenni. A felmérést készítői, nem javasolják a víz fogyasztását, ha a csapnyitási és a folyatott vízmintában határértéket, azaz 10 mikrogramm/liter értéket meghaladó az ólomtartalom. Mint ahogy akkor sem, ha egy percnyi folyatás után a határérték alá csökken, de a csapnyitási vízmintában extrém nagy (100 mikrogram/liter feletti) az ólomtartalom. Ezekben az esetekben a csapvíz egyéb háztartási és higiénés célra (pl. fogmosás, kézmosás, fürdés) korlátlanul felhasználtató. Azokban az esetekben, amikor az ólom kimutatható, de határérték alatti mennyiségben, akkor célszerű 1-2 percig folyatni a vizet fogyasztás előtt.
Az ólombevitel jelentősen csökkenthető ezzel az egyszerű módszerrel. Hiszen nem a vízzel magával van gond, hanem a rendszerrel, amelyen az áthalad. Bevizsgált víztisztító berendezések is segíthetnek, vásárlás előtt célszerű felkeresni a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalát, ahol minden információ fellelhető, amire szükségünk van, a jó döntés meghozatalához. Azt azonban könnyű átlátni, hogy a megnyugtató, végleges megoldás az lenne, ha az ezekben az épületekben az ólomcsöveket, illetve egyéb szerelvényeket lecserélnék.
A közelmúlt legnagyobb szabású ivóvízminőség-javító beruházása Budapesten történt, mintegy 3000 bekötést cseréltek ki, EU-s forrásból. Mivel hazánknak továbbra sem sikerült igazolnia az Európai Bizottság számára, hogy a közbeszerzési rendszerünk átlátható, az ügyészségi eljárásunk hatékony és a korrupció elleni küzdelemben is valós lépéseket tettünk, így a várt források továbbra sem érkeznek. Ez pedig azt jelenti, még ha a kormányzat által kiadott makrogazdasági előrejelzésekre is pillantunk rá, hogy az érintett lakások tulajdonosai, ebben a feladatban is, csak saját önerejükre támaszkodhatnak.
– Szöőr Bea –
