Évek óta mondjuk, igyekszünk edukálni a népet, nyomást gyakorolni az illetékesekre, de egyelőre nem sok foganatja van: a kémiai szúnyogirtás nem megoldás a vérszívó rovarok ellen.
Ezt bizonyítja egy napokban végzett felmérés is, amit a Greendex közölt.
A botanikus kertben és a város további 3 pontján lezajlott mérés során ugyanis összesen 3 darab csípőszúnyogot találtak, az áldozatok közel 99%-a pedig egyéb fajok közül került ki.
A természetben okozott pusztításról egy 2 perces videó is készült:
A néhány estén át tartó szúnyoggyérítés hatására jellemzően a fecskék alapvető táplálékául szolgáló legyek, apró fürkészdarazsak és pókok, fátyolkák, kabócafélék, poloskák, kis termetű cincérek, hangyák, ormányosbogarak, katicák és egyéb rovarok hullottak a talajra terített lepedőkre. Az állatok az idegméreg által kiváltott jellegzetes remegést, koordinálatlan mozgást produkálták, és egy részük csak akár 2-3 napig tartó rángatózást követően pusztult el.
Fontos kiemelni, hogy mindez csupán a művelet közvetlen pusztító hatása. Hiszen a mérgezést túlélő rovarok is károsodhatnak. Például egy magányosan élő hernyóölő darázs vajon sérült idegrendszerrel is visszatalál-e a lárvái számára ásott üregéhez és tovább gyűjti-e a táplálékot? Mert ha nem, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy azonnal letaglózta-e a méreg, vagy látszólag szerencsés volt, és életben maradt.
Részletek a videóból
A permetezés védett természeti területet is érintett. Ráadásul a botanikus kert tavának partján talált megmérgezett ízeltlábúak jelenléte arra utal, hogy a kiszórt idegméreg a vízbe is beszóródott. Pedig a deltamethrin még alacsony koncentrációban is hosszan tartó károsodást okoz a vízi élővilágban.
A mérés eredménye rámutat arra, hogy módszeresen mérgezzük a teljes ökoszisztémát, így mind a vízi, mind a levegőben vadászó rovarokra is csapást mérünk a kémiai szúnyoggyérítéssel, így ellentmondásos módon épp a vérszívók számára biztosítunk ragadozóktól mentesebb életteret, támogatva ezzel az állományuk gyors, ismételt regenerálódását.
A laikusok elvárják, a politika enged
A portál rámutat, országos szinten jellemző, hogy a döntéshozók a sok évtizedes megszokásnak és a laikus lakossági elvárásoknak engedve elrendelik az idegmérgek alkalmazását a szúnyogok elleni harcban, figyelmen kívül hagyva a tudomány álláspontját. Ez azonban nagyon súlyos következményekkel jár.
A súlyos ökológiai problémák mellett egészségügyi kockázatot is rejt, mivel a gyors egymásutánban érkező szúnyoggenerációk – alkalmazkodva a méreghez – képesek rezisztenssé válni.
A Virológiai Nemzeti Laboratórium Debrecenben és több nagyvárosban végzett felmérése rámutatott arra, hogy a potenciálisan vírushordozó fajunk, a dalos szúnyog populációi az országosan jellemző, rutinszerű szúnyoggyérítési gyakorlatnak köszönhetően jelentős arányban ellenállóvá váltak a kémiai szúnyogirtás során használt hatóanyaggal szemben.
A megoldás: biológiai szúnyogirtás
A Greendex cikkében felhívja a figyelmet: van hatékony, ugyanakkor természetkímélő megoldás a szúnyogok ellen. Ez pedig – a lakosság környezetudatos hozzáállásán túl – nem más, mint a BTI nevű, természetes baktériumon alapuló megoldás.
Ez nem okoz a kémiai szerhez fogható kiterjedt kárt az élővilágban, mert elsősorban a különböző szúnyogfajokat pusztítja el. Ráadásul már lárvakorban, így a szúnyogártalom megelőzése és a kémiai gyérítés elhagyása kéz a kézben járnak, hiszen ez a módszer az embereket a csípésektől, a beporzókat és egyéb rovarokat pedig a mérgezéstől óvja meg.
(Via)
