Rég elapadt már a Vekeri-tavat tápláló Kati-ér, így az erdőspusztai tavak legnépszerűbbike ismét egyetlen forrásból, a csapadékvízből táplákozhat. Vagyis táplálkozhatna, de eső az utóbbi hetekben alig esett Debrecen környékén.
Az aszályos időszak pedig tovább rontott az egy évtizede súlyos beteg Vekeri-tó állapotán. A csapadékos tavasznak köszönhetően a vízszint még tűrhető, de az eutrofizációs folyamatok előrhaladottnak, megállíthatatlannak tűnnek.
A tavon szinte alig van nyílt vízfelület. A tócsagaz remekül érzi magát, a halak kevésbé. Mert nagyjából két (egyébként invazív) halfaj bírja már csak a Vekeri-tó mostohává lett körülményeit: az ezüstkárász és a törpeharcsa. Utóbbit a felújított hídnál nagy mennyiségben fogják az ázsiai (diákok vagy vendégmunkások?) hobbipecások.
A Vekeri-tó és a többi, gyakorlatilag halott erdőspusztai tó feltámasztását a Civaqua-programtól várhatja a lakosság, de a projekt második szakasza még el sem indult, ráadásul először a Nagyerdőre vezetik majd a Keleti-főcsatorna vizét.
