Ezúttal is a nagyerdei Víztoronyban rendezték a nagy sikerű Piros-fehér történetek következő eseményét, amely egyben a második évad nyitánya volt. A vendég ezúttal nem egykori vagy jelenlegi Loki-futballista volt, hanem egy Debrecenhez ezer szállal kötődő rocklegenda, nem utolsósorban a Loki-induló megalkotója: Lukács László, a Tankcsapda frontembere.
A csütörtöki szurkolói beszélgetős este iránt igen nagy volt az érdeklődés, amit jól érzékeltetett, hogy az ülőhelyek beteltével még lépcsőn is álltak érdeklődők.
Sírás a televízió előtt, Durica bakija, valamint az asszociációs játék
Ezúttal sem maradhattak el a villámkérdések, amikből kiderült, hogy Laci a legjobb meccsnek a Bordeaux elleni UEFA-kupatalálkozónk helyett a Levszki Szófia elleni hazai Bajnokok Ligája play-off meccset jelölte meg, amit akkor zenekari elfoglaltsága miatt csak otthon élt át erősen illuminált állapotban.
Ahogy fogalmazott: „pucéran sírtam a televízió előtt”, mire a nézőközönség hangos nevetésben tört ki.
Azt is megtudtuk, hogy a Tankcsapda frontembere a vasárnapi matinék helyett az esti meccseket részesíti előnyben, annak ellenére, hogy jó emlékeket hordoz magában ezekről a régi déli találkozókról is. A legszebb gólok tekintetében jó barátja, Dombi Tibi Varteks elleni bombáját nevezte meg, de szintén emlékezetes számára a fehárvári Durica hihetetlen öngólját is, még az Oláh Gábor utcáról.
Lukács szerint a tizenhat csapatos NB I jobb lenne, a legjobb légiós pedig számára Adamo Coulibaly volt, aki hajdani targoncásként váltotta meg a világot a Nagyerdőn. Asszociációs játék tekintetében Lukács Laci számára Herczeg András az etalon.
Első meccsélmény, bajnoki cím
Arra a kérdésre, hogy mi volt a véleménye Dzsudzsák Anzsiba való igazolásáról, arra azt felelte, hogy ez őt egyáltalán nem foglalkoztatta. Úgy fogalmazott, hogy annak örült, hogy gólokat lőtt külföldön, és a válogatottban is azért letette a névjegyét. Itt hozta fel példaként a Bukarestben a románoknak lőtt bombáját. Első meccsére édesapja vitte ki még kisgyerekként régi Nagyerdei Stadionba, és a lelátói hangulat nagyon megfogta. Jó ideig nem is foglalkoztatta a foci „szakmai része”, csak menet közben kezdett el érdeklődni ez iránt is a közösségi élményen túl. Elárulta, Dombival és Sándor Tamással egy közönségtalálkozó alkalmával ismerkedett meg, ami később egy spontán focival végződött a Déli soron találtható salakos pályáján, egy nagyon komoly 8-8-as végeredménnyel. A DVSC első bajnoki címét úgy idézte fel, hogy a Fancsikán kutyasétáltatás közben értesült erről, és ahogy fogalmazott „mindenki dobált ki mindent a kezéből, és rohant a Péterfia utcán található hajdani Kövér Egérhez”, ahol spontán buli kezdődött, és mindenki ölelgetett, csókolgatott mindenkit.
Az új induló és egy emlékezetes idegenbeli túra
Ezután született meg az általuk készített Loki-induló. Ennek előzményeként Sándorék akkori unszolására azt válaszolta nevetve egy házibuliban: „Majd írok egy Loki-indulót, ha ti bajnokok lesztek! – ez akkoriban egyébként elképzelhetetlennek tűnt, de a végén aztán valóság lett.
Legemlékezetesebb idegenbeli túrájának azt tartotta, amikor a Ferencváros ellen lekéste a szurkolói buszt, mert elaludt, de végül a városhatárnál utolérte a szurkolókat. A piros-fehér induló állítólagos „letiltásáról” pedig azt mondta, hogy szó sincs erről, csak egyszerűen az az érzés és a hangulat elmúlt, amit az első bajnoki cím megszerzésekor érzett, és úgy érezték a zenekarral, hogy új csapatnak induló dukálna, így nem játszották azt már a helyszínen. Végül amikor bajban volt a klub, akkor „visszaadták” a dalt, mondván, ha ők ezzel tudtak segíteni a csapatnak, akkor ne ezen múljon a bennmaradás. A debreceniségét firtató kérdésre azt mondta, hogy minden ide köti, és szeret itt élni. Szoboszlai Dominik kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy több ilyen hozzá hasonló emberre lenne szüksége a magyar futballnak, aki példakép lehet a kis srácoknak.
Lukács nézői kérdésekre válaszolva elmondta, hogy lokista mivoltából fakadóan soha nem érte még attrocitás. A szurkolók egyúttal meghívták egy következő meccsre a B-középbe, és egy az ultrák címerével ellátott felsőt is kapott ajándékba. A tervek szerint összesen nyolc, ehhez hasonló szurkolói beszélgetés lesz még idén a Piros-fehér történetek sorozatban.
– Faragó László –
