“Debrecen pályázzon az Európa Zöld Fővárosa címre”, javasolták debreceni professzorok Papp Lászlónak, Debrecen polgármesterének, majd a közgyűlés meg is szavazta a javaslatot. Indokként azt hozták fel, hogy Debrecen zöld ügyekben szilárd alapon áll, és hosszú távú tervekkel rendelkezik. A Future of Debrecen mozgalom 10.000 fa ültetésével, és egy véderdősítési programmal támogatja a javaslatot. Ha ehhez hozzávesszük a nemrég bemutatott Zöld Kódex vállalásait, és a város klímastratégiájában vállalt szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentését, akkor Debrecen jó úton haladhatna egy élhető, környezettudatos nagyváros megteremtése felé, de…
A CO2-t okolják a klímaváltozásért, a Föld felmelegedéséért, így csökkentése mindenki számára kötelezettség. A ” DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KLÍMASTRATÉGIÁJA 2022″ elnevezésű dokumentumban az olvasható, hogy a város 2019-es CO2 kibocsátása 1.029.221 tonna, míg 2030-ra a sokkal kedvezőbb mértékű 571.200 t CO2 mennyiséget szeretnék elérni (37. és 40. táblázat). A klímastratégia adataiból az is kiderül, hogy Debrecenben a közúti közlekedésnek 224.716 tonna CO2 kibocsátás köszönhető. Jól jegyezzük meg ezt a mennyiséget, mert éppen a közlekedés CO2 kibocsátása az egyik sarkalatos pontja a ZÖLD ÁTÁLLÁSNAK, ami miatt a nem túl távoli jövőben tervezik leállítani a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek gyártását.
Az említett klímastratégia 37. táblázatából – meglepetésünkre – kiderül, hogy a nagyipari CO2 kibocsátás mértéke nincs feltüntetve.
De nem marad rejtve előttünk az adat, hiszen a nagyipari kibocsátás mértéke a CATL környezetvédelmi hatósághoz benyújtott dokumentumában, illetve “A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021” című tanulmányban szereplő adatokból nem hiányzik. Előbbiben a 80. oldalon olvasható: ” Az OKIR (web.okir.hu) adatbázisa alapján Debrecen városban a 2020. évben 10.330.987 tonna CO2 került kibocsátásra JELENTÉSKÖTELES (ipari kibocsátók) légszennyező pontforrásokon keresztül”. Az utóbbiban pedig arról olvashatunk a dokumentum 113. oldalán, hogy: ” A vizsgált városok között Debrecen és Dunaújváros egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása a legkedvezőtlenebb az országban. Az egy főre jutó CO2 kibocsátás Debrecenben 51,7 tonna, Dunaújvárosban 35,1 tonna, amely kibocsátás összefüggésben van a debreceni gyógyszergyárakkal és Dunaújvárosban az ISD Dunaferr Zrt.-vel. A PM 10 szállópor-szennyezettség éves átlaga kiugró Miskolcon (36 μg/m3), Nyíregyházán (32 μg/m3), Debrecenben (28 μg/m3) és Szolnokon (26 μg/m 3) is.” Tehát érdemes rögzíteni a megállapítást, hogy Debrecen város klímastratégiája 2022-ben sem számolt a városban működő gyárak által kibocsátott óriási mértékű CO2 mennyiségével, azt figyelmen kívül hagyja.
“Zöld Kódex”, rózsaszín (füst)köd. Hiányosságoktól hemzseg Debrecen környezetvédelmi terve. Vélemény
A 10.330.987 tonna ipari kibocsátásban, érthető módon, még nem szerepelnek a Debrecen köré tervezett és épülő akkumulátor-gyártással, elektromosautó-gyártással kapcsolatos üzemek kibocsátásai – például a CATL, SEMCORP, ECOPRO, EVE, BMW stb. -, amelyek garantáltan hozzá fognak még adni néhány millió tonna CO2-t a korábbi mennyiséghez. Ennek mértéke a portfolio.hu-n megjelent becslés szerint minimum 2.246.933 tonna lesz bár ebben a mennyiségben nincs benne a Déli Ipari Parkba azóta bejelentett “mechanikus” akkumulátor feldolgozó(k) (INPARK, stb.), és egy alumínium olvasztó kibocsátása sem. És nem tudjuk mit hoz még a jövő…
Összeadva a 10.330.987 tonna már létező, és a becsült 2.246.933 tonna jövőbeli ipari CO2 kibocsátást, Debrecenben “felbukkan” kerekítve 12.500.000 tonna CO2, szemben a közúti közlekedés 224.716 tonnájával!! Érdemes megnézni az arányokat, az ipari CO2 kibocsátás sokszorosa a közúti közlekedés kibocsátásának, mégis „csak” a közúti közlekedés kibocsátásának megkötéséről szólnak a zöldítő programok a városban, sehol nem beszélnek az ipar okozta CO2 kibocsátás mértékéről, következményeiről, a szükséges lépésekről. Úgy tesznek, mintha az nem is létezne…
A közúti közlekedés CO2 megkötésére elindult egy Európai Uniós kezdeményezés, a LIFE IP HungAIRy projekt keretében, melynek célja a levegőminőség javítása 8 régióban, 10 magyar településen. A projekthez 9.580.642 euró támogatást kapott Magyarország, melynek megvalósítása a 2019 és 2026 közötti időszakra esik a régiókban. A projektről Balázs Ákos alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke a következőket nyilatkozta: “a meghirdetett programok részeként 28 ezer fát fognak elültetni, ebben benne van a Déli Gazdasági Övezet mentén létrehozott erdő, de még nincs benne az “Újabb tízezer fát ültetünk” kezdeményezés. Ezek a fák 5000 tonna CO2-t, 1200 tonna port kötnek meg, 90 hektár árnyékot adnak majd, s városi környezetben 6-8 fokkal tudják csökkenteni a hőérzetet.” Ez alapján könnyen kiszámolható, hogy hektáronként 422 db fával számolnak (38.000/90), illetve 55 tonna CO2-t kötnek meg a véderdők KIFEJLETT korukban hektáronként (5000/90).
Felmerül a kérdés, hogy Debrecen 12.500.000 tonna ipari CO2 kibocsátásának megkötésére a Future of Debrecennek hány db fát kellene elültetnie, illetve ehhez mekkora területre lenne szükség? Számoljunk egy kicsit: osszuk el a 12.500.000 tonna CO2-t a hektáronkénti 55 tonna CO2 megkötési képességgel, és máris kiderül, hogy ehhez 227.272 hektár véderdőre lenne szükség. Nehéz elképzelni a terület méretét, de segítségül álljon itt néhány adat: egy átlagos focipálya nagyjából 0,7 ha, Hajdú-Bihar megye területe 621.100 ha, Debrecen közigazgatási területe pedig 46.170 ha. Tehát Hajdú-Bihar megye harmadát tele kellene ültetni fákkal, hogy a debreceni ipari CO2 kibocsátást kompenzálni tudják. Mennyi fára lenne szükség? A 227.272 hektárt megszorozzuk a hektáronkénti 422 db fával és az eredmény: 95.908.784. Igen, nagyjából kilencvenhatmillió darab fára lenne szükségünk. Ha csak az új gyárak 2.246.933 tonna CO2 kibocsátását szeretnénk kompenzálni, akkor ezek a mennyiségek a következők (2.246.933/55): 40.853 ha, 17.239.966 (TIZENHÉTMILLIÓ +) darab fával.
Ez a 453,6 szorosa a tervezett 38.000 db fának…
Nem mellékes, hogy Debrecen nemrég elnyert egy rangos címet, mely szerint: „Debrecen a világ egyik legvonzóbb IPARVÁROSA!” Ez a cím számunkra teljesen ellentmond az „Európa Zöld Fővárosa” cím megszerzésért való törekvésnek, bár Debrecen láthatóan erőlteti a SOHA LÉTRE NEM JÖVŐ EGYENSÚLYT a mérgező, környezetszennyező AKKUMULÁTORGYÁRAK és a ZÖLD, ÉLHETŐ környezet között…
Amíg Debrecen Önkormányzata elnyeri a címet, és a Future of Debrecen akár az EU segítségével elültet néhány TÍZMILLIÓ fát, addig örüljünk a néhány TÍZEZER, a városban, és környékén elültetett facsemetének (természetesen a dézsás instant erdőknek is), és bízzunk benne, hogy sikeresen veszik fel a harcot a CO2 mellett más üvegházhatású gázokkal, nehézfémekkel és az oldószerekkel!
Debrecen előre megy, nem hátra?
– Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület –
