Megújult Debrecen Fenntartható Mobilitási Terve – így újítanák meg a város közlekedését

Megújult Debrecen Város Fenntartható Mobilitási Terve (SUMP) – tájékoztatta portálunkat a cívisváros önkormányzata.

Azt írták, a SUMP (Sustainaible Urban Mobility Plan) – azaz fenntartható városi mobilitási terv –  az európai közlekedési szakmapolitika alapköve. Ezáltal olyan komplex tervek születnek, melyek a közlekedést és közlekedési igényeket nem csak önmagukban értékelik, de figyelembe veszik a városfejlesztés szociális, környezeti, gazdaságfejlesztési és egyéb társadalmi aspektusait is.

A városvezetés szerint a megújult – úgynevezett SUMP 2.0 módszertanon alapuló – mobilitási tervek kialakításában Debrecen úttörő szerepet játszik, hiszen hazánkban városunk büszkélkedhet társadalmasításra kész, szakmailag lezárt, már az új normáknak megfelelő tervvel. Ez önmagában egy olyan siker, melynek eléréséhez a helyi szereplők, a lakosság, városüzemeltetés, a közlekedési szolgáltatók és az ipar képviselőit is egy asztalhoz kellett ültetni, s az összes érdekelt igényét figyelembe véve egy élhető, zöld és fenntartható városi közlekedési jövőképet kellett összeállítani.

Debrecen megújult fenntartható mobilitási tervét 2023. december 6-án a Kölcsey Központban kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be, melyen részt vett Papp László polgármester, Balázs Ákos alpolgármester és a SUMP készítői.

Papp László polgármester bevezetőjében többek közt elmondta: Debrecen az elmúlt 25 évben nagyon hosszú utat járt be. Különösen az elmúlt 10 esztendő az, amely a gazdaságfejlesztés területén rendkívüli lehetőségeket teremtett és eredményeket hozott, viszont kihívásokat is generált, amelyek megoldására a legfőbb válaszokat meg kell találni. Debrecen az elmúlt években több komoly városfejlesztést érintő stratégiát alkotott, melyek közül a legfontosabbak a 2016-ban útjára indított Új Főnix Terv, majd a 2020-ban a kormány által is elfogadott Debrecen2030 városstratégia. Szükség van gazdasági, közlekedési, oktatási, kulturális és egyéb jóléti fejlesztések megvalósítására.

Egy nagy gazdasági dinamikával rendelkező, átalakulóban lévő város esetében nagyon fontos az, hogy a közlekedés igyekezzen minden tekintetben követni a változásokat. Éppen ezért bír nagy jelentőséggel, hogy elkészült Debrecen új fenntartható városi mobilitási terve.

A 2016-ban elfogadott előző verzió, az még inkább a városközpontra fókuszáló közlekedési program volt. Az új verzió már egy decentralizált közlekedési szisztémára átálló város képét mutatja, amely figyelembe veszi a gazdaság, majd a jövőben egyre intenzívebb lakóterületi fejlesztések közlekedési igényeit. A polgármester kiemelte, hogy az anyag készítése idején nagyon sok egyeztetés zajlott szakmai és társadalmi szereplőkkel. Folyamatosan változik a város, folyamatosan jelennek meg a kihívások, melyekre a városvezetés folyamatosan igyekszik reagálni. Az Új Főnix Terv elfogadásától kezdve a város számos pontján történtek – elsősorban önkormányzati beruházások keretében – közlekedési beavatkozások. Ezekhez az elmúlt esztendőkben csatlakoztak olyan nagy állami beruházások, amelyek már egy dimenziót váltó Debrecen számára jelentenek megoldásokat.

2024-ben 19 közlekedésfejlesztési projekt indul a városban, közülük 6 a konkrét megvalósítás, a többi a tervezés szintjén.

Papp László a felelős a dugókért? Mi az Achilles-sarka a debreceni tömegközlekedésnek? Interjú a DERKE elnökével

Egy belső közlekedési folyosó és egy külső nagy elkerülőnek a kialakítása a város keleti oldalán rendkívül fontos. Ennek kapcsán a tervezés, a nyomvonaltervek és a környezeti hatástanulmány készítése már folyamatban van. Papp László kiemelte, hogy nagyon fontos a digitalizáció témája a közlekedésben. A város közgyűlése elfogadta a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát. Egy intelligens városirányítási központ létrehozásának infrastrukturális feltételei gyakorlatilag már most megvannak, és a forrás is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a kormányzati támogatásának köszönhetően ennek az intelligens városirányítási központnak a műszaki, technikai feltételrendszerét is ki lehessen alakítani.

A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy az új, nagyon jó minőségű, a rövid, közép- és hosszú távú stratégiai közlekedésfejlesztési irányok kijelölésére alkalmas mobilitási stratégiát is a mindenkori kihívások függvényében folyamatosan felül kell majd vizsgálni.

Balázs Ákos alpolgármester kiemelte, hogy a világ gyorsan változik, a technológiák gyorsan változnak, Debrecen pedig még gyorsabban fejlődik. – Úgy szeretnénk ezt a várost fejleszteni, hogy az összetéveszthetetlenül Debrecen maradjon és minden debreceni nyertese legyen ennek a változásnak. Ebben a tekintetben a közlekedés, a közösségi közlekedés az a mindennapjaink része, úgyhogy ez egy nagyon fontos prioritás. Van egy olyan mondás, miszerint az adat az új kőolaj. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a digitalizáció jelen legyen ebben és azért fogalmaztuk meg azt a gondolatot évekkel ezelőtt, hogy csináljunk egy városirányítási központot, amelynek ez az alapja. Már a mélygarázs is úgy készül a Dósa nádor téren, hogy ott legyen a helye majd ennek a városirányítási központnak. Ez nagyon fontos üzenet, hiszen egy teljesen új szemléletet fogunk bevezetni a város közlekedésirányításába – húzta alá. 

A program fogadtatása, amely már 2024-ben a megvalósítás fázisába lép nagyon pozitív a közlekedési vállalatok, civil szervezetek részéről egyaránt.

Így reformálnák meg Debrecen közlekedését

A 2005 óta fejlődő és bővülő koncepció segítségével európai, így magyar városok és nagyvárosok szervezett, szisztematikus és szakmailag alátámasztott módon kapcsolhatják össze az egyes közlekedési módozatokhoz fűződő beruházási programjaikat azzal a céllal, hogy a helyi lakosok, vállalkozások és az átutazók mobilitási igényeit fenntartható és zöld módon elégíthessék ki, nem csak magukban a városokban, de az agglomerációkban is a jobb életminőség érdekében. Ezáltal olyan komplex tervek születnek, melyek a közlekedést és közlekedési igényeket nem csak önmagukban értékelik, de figyelembe veszik a városfejlesztés szociális, környezeti, gazdaságfejlesztési és egyéb társadalmi aspektusait is.

A helyzetelemzés alapköve volt a helyi érintettek – például szakemberek, szakmai háttérintézmények, a gazdaság, a társadalom, a zöld mozgalmak és az agglomerációs települések vezetői – megszólítása. A terv készítői a lakossági véleményeket egy nagy léptékű, közel 3000 főt megszólító személyes kérdőívezés keretében gyűjtötték. Számos esetben végeztek forgalomszámlálást, forgalmi adatbázisokat, baleseti és forgalmi statisztikákat elemeztek, s a tapasztalatokat beépítették egy a város összes utcáját leképező digitális forgalmi modellbe. Végül rövid (2027-ig), közép (2030-35-ig) és hosszú távra (2050-ig) javasoltak intézkedéseket. 

Javaslat született többek közt:

• a keleti külső és belső közlekedési folyosó megvalósítására; 
• a 3-as villamos kivitelezésére; az 1-es villamosvonal rekonstrukciójára; 
• csomóponti beruházásokra;
• kidolgozták egy intelligens közlekedési városirányítási központ alapkoncepcióját. 
• A SUMP javaslatot tesz emellett a parkolási rendszer megújítására is. 
• A kerékpárosokat és a gyalogosokat sem hagyták ki a tervezésből: számos új szakasz, a meglévő kerékpárutak karbantartása és innovatív, a város kerékpárútjait kiszolgáló kerékpártárolási lehetőség kialakítását is nevesítették a programban.

A város fejlődése mellett az agglomerációból érkezők forgalmának növekedésére is készülni kell, így a tervek szerint 2030-ra a város megvalósítja azokat az intézkedéseket, melyekkel hatékonyan kezeli a járművek és a forgalom ugrásszerű növekedését:  

• alkalmazza az úgynevezett „15 perces város” koncepciót, melynek az a lényege, hogy minden, amire a hétköznapi életünk során szükségünk van, az 15 perces közelségben legyen gyalog, biciklivel esetleg közösségi közlekedéssel; 
• első lépésben a város legforgalmasabb útvonalain digitalizálja a közlekedésszervezést; 
• létrehozza a Digitális Debrecen forgalomirányító központot, amely képes azonnali beavatkozásokkal irányítani a városon belüli közlekedési hullámokat;  
• pilot projektek keretében előkészíti a jövő közlekedési technológiáinak – így például az önvezető személyszállításnak – az alkalmazását; 
• támogatja a lakossági közlekedés digitalizációját a városkártya applikáció megvalósításával; 
• Az egyes lakónegyedek és ipari parkok, valamint kereskedelmi és kulturális centrumok közlekedési infrastruktúráját fejleszti, a kiemelt városi úticélokra történő eljutást lehetővé teszi közösségi közlekedéssel; 
• bevezeti a Digitális Városkapu modellt, ahol Debrecen körútján belül a helyi lakosság parkolása, illetve a közösségi közlekedési szolgáltatások válnak preferálttá, míg az agglomerációból érkezők számára közösségi közlekedési csomópontokban biztosít parkolást, illetve lehetőségeket a kényelmes továbbhaladásra;  
• A belvárosban az áruforgalmat a forgalmi csúcsidőszakokon kívüli  időszakokban engedélyezi és a jövőben preferálja, hogy a reggeli csúcsforgalom előtt csendes, alternatív hajtáslánccal rendelkező könnyű és közepes teherszálíltó járművekkel történjen az áruszállítás; 
• a közösségi közlekedés megújítását egyrészt a helyi közlekedési járműflotta zöldítésével, kötöttpályás vonalak fejlesztésével, másrészt a menetrend és a szolgáltatási terület jobb illesztésével valósítja meg;
• olyan forgalmi csomópontokat hoz létre, melyek decentrumként üzemelve ösztönzik a közlekedőket, hogy napi bevásárlásukat, ügyintézésüket parkolásukhoz kötve, helyben intézzék, illetve a munkahelyre történő ingázásban közösségi közlekedési eszközre váltsanak; 
• támogatja a mikromobilitás további térnyerését agglomerációs összekötő kerékpárutak, valamint a belső kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével, a felhasználói igényekhez igazított kerékpártároló kapacitások kialakításával; 
• integrálja az elővárosi közlekedést a helyi közlekedési modelljébe, s fejleszti a keleti közlekedési folyosót és bevezető utakat, agglomerációs vasúti kapcsolatait is; 
• a közlekedési infrastruktúra kapacitásfejlesztő intézkedéseit a 2030-as és 2050-es céldátumok várható forgalomterhelése alapján alakítja ki, így preferálja a külön színtű, illetve körforgalmi csomópontok kialakítását, a megnövekedett forgalmú repteret kiszolgáló vonalas infrastruktúra telepítését, csakúgy, mint az ipari parkok fejlődését támogató helyi úthálózat fejlesztését is;  
• fenntartható megoldásokat részesít előnyben minden projektjében, preferálja a megújuló energiatermelő kapacitások telepítését az újonnan létrejött infrastruktúra-elemeken, s a létrejött megújuló kapacitásokat energiaközösségben használja fel a közösségi közlekedés zöldítésére.

A felsoroltak csak példák, hiszen 150-nél is több nevesített, s területileg lehatárolt, komplex projektcsomaggal igyekszik Debrecen biztosítani a város zöld, fenntartható forgalomszervezésének és a gazdaság növekedéséből fakadó közlekedési igénytöbbletnek a hatékony kielégítését.  

A DERKE üdvözli a fejlesztési javaslatokat, de nem vár csodát

A debreceni közlekedést szívügyeként kezelő DERKE – Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület is jelent volt az eseményen. Facebook-oldalukon azt írják, minden fenntartható közlekedési mód hatékonyságát javító célt üdvözölnek, és bizakodóak, hogy azok valóban úgy is valósulnak meg.

Fontos kiemelni, hogy a mobilitási tervben mutatószámként (indikátorként) megjelent a közösségi közlekedés eljutás idejének rendszeres vizsgálata. Ezt azért tartjuk nagyon fontosnak, mert csak az eljutási idők csökkentésével lehet vonzóbbá tenni azt. Azért, hogy akik használni szeretnék, ténylegesen is legyen lehetőségük utazni, mert érdemben csak így lehet csökkenteni a személygépkocsival történő utazások számát. Ezáltal csökkenthető a torlódás mértéke és az utasok is hamarabb elérik úticéljukat, ami mindenkinek jó. Szintén fontos felismerés, hogy a közösségi közlekedés előnyben részesítése elengedhetetlen eszköze ezen cél eléréséhez

– írják.

A DERKE szerint a Debrecen által kitűzött fenntartható célok nagyon is támogatandó elemeket tartalmaznak, azonban a gyakorlati tapasztalatok sajnos még nem igazolják a tetteket.

A közösségi közlekedés működése ezernyi beavatkozást kíván. A forgalmi torlódások és közúti problémák a számtalan beavatkozás ellenére nem enyhülnek. Ezek mind olyan kihívások, amelyekre választ kell adnia a városnak

– mutat rá a nonprofit szervezet.

Azt is kifogásolják, hogy a Mobilitási Terv csak kevés konkrétumot tartalmaz, különösen a közösségi közlekedést illetően. A szervezet arra kéri a debrecenieket, hogy mondják el, hogy mit tartanak fontosnak. Akár nekik, akár közvetlenül az illetékesek számára, hogy tényleg fenntartható és használható közlekedési rendszere legyen Debrecennek.