Elkészült a debreceni környezeti ellenőrző rendszer stratégiai alapdokumentuma, amellyel “a tudományt a város szolgálatába állítják” – jelentette be a cívisváros polgármestere hétfőn a Református Kollégium Oratóriumában.
Papp László azt mondta, a helyszínválasztás nem véletlen: az Oratórium számos történelmi esemény színhelye volt az elmúlt századokban, Debrecen jövője szempontjából pedig történelmi jelentőségű a környezeti ellenőrző rendszer kidolgozása és működtetése.
Hozzátette: az elmúlt években intenzív gazdasági fejlesztési folyamatok történtek a városban, ami nem jelenthet hátrányokat, csak előnyöket a térségben élőknek, s ez igaz a környezetre is.
A polgármester emlékeztetett az egyik kínai akkumulátorgyár építésével kapcsolatos februári viharos hangulatú közmeghallgatásra, amikor ígéretet tett a debrecenieknek, hogy a gyári belső monitoring rendszer működtetése és a hatósági ellenőrzések mellett a város ezektől független, átfogó környezeti ellenőrző rendszert alakít ki a Debreceni Egyetem tudásbázisára építve.
A tudományos alapokon nyugvó ellenőrzési rendszer a város egész területét és környékét lefedi, a megfigyelőpontokat már kijelölték, 2024-ben elkezdik a rendszer kiépítését, s az első adatok rögzítésére még a nagy ipari üzemek termelésének beindítása előtt sor kerül
– ecsetelte a polgármester, aki szerint ezzel Magyarországon egyedülálló környezeti ellenőrző rendszer jön létre.
Debreceni professzor: az akkumulátorgyártásnak nincs semmiféle előnye
Kossa György, a Debreceni Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a tudomány semlegesen, tényekre alapozva, objektív adatok alapján tárja fel és elemzi a környezeti hatásokat és a várossal együttműködve mindent megtesz a lakosság biztonsága érdekében.
Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője az energiatárolás kulcsszerepét hangsúlyozta, amit úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztesse az embereket.
“A város vigyáz a lakóira, semmit nem lehet csinálni, ami a lakosságot veszélyezteti, de fejlődni, fejleszteni kell”
– tette hozzá.
Stündl László professzor, a program tudományos-szakmai vezetője modellértékűnek nevezte a környezeti ellenőrző rendszert, amely 460 négyzetkilométernyi területről szolgáltat adatokat “a zöld Debrecen érdekében”.
Ismertette: folyamatosan mérik és elemzik majd a levegő összetételét, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét. Része a programnak a talajvizsgálat, a zajmonitoring és a biodiverzitás, a biológiai sokféleség változásának nyomon követése. Az adatokat az IT-munkacsoporjuk dolgozza fel, a munkát a jogi és közgazdasági munkacsoport segíti.
