“Igazságos bérlakáspályázatokat Debrecenben!” címmel tartott sajtótájékoztatót Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom tagja és Murguly Mátyás, az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke.
Elmondták, ma Debrecenben a legolcsóbb kiadó lakás egy 14 nm-es szoba az egyik vezető ingatlanpiaci portál keresője alapján. Ezért a szobáért 30 ezer Ft bérleti díjat és 40 ezer Ft rezsit kell fizetni, plusz kéthavi kauciót. Az ár szerinti növekvő sorban az első elérhető önálló lakás egy 36 nm-es, négy méter feletti belmagasságú ingatlan, melyet két havi kaució befizetésével havi 100.000 + rezsi áron bérelhetünk. Az átlagos bérleti díjak ez év augusztusában 175.000 Ft-ra rúgtak, amiért egyébként még mindig csak az egyszobás garzonok között szemezgethetünk.
A Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata által 52 szociális alapon, valamint 39 piaci árnál jellemzően alacsonyabb áron meghirdetett lakás februári pályázati körének eredményeként az összesen 91 lakásból mindössze 61 talált bérlőre (28, illetve 33 lakás) – ismertették.
Hogy lehetséges az, hogy a debreceni ingatlanárak és bérleti díjak mellett az önkormányzat nem adta ki mind a 91 lakást?
A pályázati kör kudarca a Szikra Mozgalom és az LMP szerint két okra vezethető vissza. Egyrészt sokan a jövedelmük miatt nem jogosultak szociális támogatásra, kiesnek belőle mert annak viszonyítási alapja továbbra is az évek óta változatlan szociális vetítési alap. Emiatt nagyon sokan nem tudnak indulni a szociális bérlakás-pályázaton.
Másrészt viszont, ami még ennél is erősebb visszatartóerőt jelent az az, hogy a város a közepes állapotú, sok esetben hiányos berendezésű ingatlanok felújítására egyáltalán nem kíván áldozni, így a pályázók a többmilliós tételű felújítások ismeretében kellett, hogy jelentkezzenek. Abból kiindulva, hogy a magyar háztartások közül mindössze 300 ezerben lelhető fel legalább 3 millió forintnyi értékű megtakarítás, ez meglehetősen magas akadályként tornyosul az önkormányzati bérlakásrendszer céljainak érvényesülése előtt.
Tovább tetézi a bajt, hogy a debreceni önkormányzat licitálási mechanizmus útján keresi az új bérlőket. Ez azt jelenti, hogy azok közül, akik jogosultak a szociális kedvezmény érvényesítésére a pályázati eljárásban, a szerződést a város azzal a jelentkezővel fogja megkötni, aki a legkisebb kedvezményre tart igényt. Mindez pedig nemcsak hogy homlokegyenest szembemegy a szociális szempontok érvényesülésével, de ahogy arra az Utcajogász Egyesület is felhívta korábban a figyelmet, törvénytelen gyakorlatnak is minősül.
Azonban a rendszer igazságtalanságai és szociális célokkal ellentmondó elemei itt még nem érnek véget. Mivel minden pályázati körben több azonos pályázat várható a maximálisan figyelembe vehető lakbér összege miatt, az a pályázó élvez előnyt, aki több hónapra előre hajlandó a bérleti díjat letétbe helyezni. Így a rendszer ahelyett, hogy a rászorulóknak segítene, tulajdonképpen a jobb anyagi lehetőségekkel bíró pályázókat hozza előnyös helyzetbe.
A szegedi bérlakásrendszer gyökeresen eltér a debrecenitől, aminek több elemét is üdvözítőnek tartjuk. Ilyenek például a rászorultsági alapú pontrendszer a pályázatok értékelésénél, illetve az, hogy a rászorulók felújított lakásokra pályázhatnak. A szegedi ingatlankezelő az elmúlt nyolc évben már több, mint 700 lakást adott ki ilyen módon rászorulóknak – üzenték a debreceni önkormányzatnak.
Egyértelmű tehát, hogy teljes átalakításra szorul a rendszer, ahogy Debrecen a megmaradt, kb. 3100 lakásból álló állományát kezeli. Javasolják, hogy az önkormányzat:
- Tartson ki amellett, hogy 2015 óta nem értékesít lakóingatlant, és semmiképpen ne csökkentse az önkormányzat a lakóingatlan-vagyonát, mivel ezzel csupán a befektetési célú ingatlanfejlesztés árfelhajtó hatását erősítené, ahelyett, hogy a debreceniek lakhatási nehézségein enyhítene.
- Emellett vonjon be minél több, jelenleg üresen álló lakást a bérlakások körébe. A Cívis Ház Zrt. kezelésében jelenleg 220 üresen álló lakóingatlan is lehet, ami szociális alapon biztosíthatna lakhatást akár több mint ezer debreceni polgárnak: egyedülálló anyáknak, pályakezdőknek, nagycsaládosoknak, időseknek.
- A pályáztatás előtt újíttassa fel az ingatlanokat! Ha a város nem képes ilyen munkákat finanszírozni, akkor legalább vegyék figyelembe az újonnan beköltözők számára (a teljes összeget) lakbért csökkentő tételként az általuk kivitelezett munkálatok értékét!
- Szüntesse meg az egyébként törvénytelen licitrendszert a szociális célú lakáskiadásnál!
- Törölje el az előrefizetés megkövetelését az azonos pályázatok elbírálásakor!
A Fidesz reakciója
A debreceni Fidesz-KDNP frakció közleményében azt írja, teljesen transzparens, átlátható rendszert működtetnek, sok más várossal ellentétben nem kiutalásos alapon, hanem pályázati eljárás keretében biztosítják a bérlakásokat a debreceniek számára.
Úgy vélik, ellentétben az LMP és a Szikra Mozgalom képviselői által elmondottakkal,
igenis sikeres a helyi bérlakás program. 2393 család számára nyújt kedvező és kiszámítható biztos lakhatást a város. A debreceni városvezetés célja, hogy a jövőben jelentős számban növelje az önkormányzati bérlakások számát, hogy megkönnyítse a fiatalok, a pályakezdők és a stratégiai jelentőségű hivatást gyakorlók számára a lakáshoz jutást
– közölte a debreceni Fidesz.
