A bátor polgármester a debreceni polgárok elől rejtve merte csak az augusztus 20-i ünnepi beszédét elmondani, de a beszédében királyi magasságokba emelte azoknak az iparosodással kapcsolatos döntéseknek a jelentőségét, amiket szintén az emberek háta mögött, az őket, gyermekeiket, az egész társadalmunkat és kulturális értékeinket, de minden bizonnyal az egészségüket és biztonságukat fenyegető tényezők ismertetése nélkül hoztak meg – reagált Papp László beszédére a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ).
Felidézik, Papp államalapítónkról így vélekedett:
„István a döntései meghozatalakor azt mérlegelte, mi viszi jó irányba a nemzet sorsát. István válaszút előtt állt, választhatta volna a koppányi utat is, amellyel elkerülhette volna a vérontást és a testvérháborút.”
Mire utalhatott ünnepi beszédében a polgármester? – kérdezik a Mikepércsi Anyák, majd megválaszolják azt:
István tudta, hogy nagy lesz az áldozat és vérét kell ontania sok magyar embernek. Tudta, hogy le kell rombolnia a régi kulturális értékeket és sokáig fog tartani, amíg új alapokra helyezi a társadalom értékrendjét. István nem bújt el, hanem harcban győzte le Koppányt és még évszázadokig üldözték a régi vallás képviselőit.
Vajon mit titkol a polgármester a választói elől? Most, ebben a történelmi pillanatban, amikor cselekedni kell vajon ki és mi lesz az áldozat? – sorolja kérdéseit az egyesület.
Mégsem olyan tiszta és zöld a „zöld átállás” a város, a környező települések és az egész ország számára? A jövő generáció boldogulásának kulcsát, a termőföldeinket és ivóvízkészletünket áldozzuk fel? Ismét le kell rombolni a kultúránkat és az új világrendben a tömegével idetelepített vendégmunkások értékrendje kell, hogy érvényesüljön? Elveszítjük a függetlenségünket és kiszolgáltatjuk magunkat a nagyhatalmaknak? Vagy ezt mind egyszerre tesszük kockára?
Azt is hozzáteszii, közben Budapesten tartották a „diktátorok éves találkozóját”, ezzel emelve az államalapításunk ünnepének fényét, olyan kiskirályokkal, akik nyíltan tapossák el a szembe szegülő állampolgáraikat. Mit üzennek ezzel a magyar embereknek és mit üzennek Európának, akinek évszázadokig Magyarország volt a védőbástyája? Ez lesz az új irány? Vége a demokráciának és visszaállítják a királyságot? Vegyük ezt fenyegetésnek, mert bármi áron véghez viszik az akaratukat?
„Akasszátok föl a királyokat!”
A királyok korának már régen vége! A magyar népben mindig égett a szabadság vágyának lángja. Koppány, Hunyadi, Dobó és Petőfi vére csorog az ereinkben. Már ismét mutatkoznak a jelek. Ébred a fiatalság, de királyt biztosan nem tűr!
– írja az egyesület.
Majd felhívást intéznek a lakossághoz:
Ébredjetek magyarok, mert ha ezt hagyjátok, akkor a jövő generáció átkozni fog titeket a tehetetlenségetek miatt! Trianon és Mohács léptékekben fogják a jövő történelemkönyvei emlegetni ezt a veszteséget, amikor a pillanatnyi haszon reményében feláldozzuk azt, ami nem is a miénk, hanem a gyermekeinké!
Ti pedig, akik királyságra törekedtek, gyáván a demokrácia és az általatok kreált jogrendszer függönye mögé bújva és a hatalmatok megtartása az egyetlen célotok, gondolkozzatok el a történelmi példákon! Minden autokrata rendszer elbukott! A hatalom nem való mindenkinek és ti ezen a vizsgán már elbuktatok. De soha sem késő olyan döntéseket hozni, ami méltó lenne a nagy magyar államférfiakhoz és megosztás helyett egyesítve az ezer éve megosztott magyarságot ti is történelmet írhattok! Papp Lászlónak nincs erkölcsi alapja nagy államférfiak döntéséhez hasonlítania ezt a gyáva tettet. Ajánlom figyelmébe a Habsburg-ház trónfosztását 1849-ben, amit Kossuth éppen Debrecenben kezdeményezett, és a Nagytemplomban a nép nyomására azt az addig ellenző képviselők sem mertek leszavazni. Akkor is a nép döntött!
Végül egy Petőfi idézet, aminek az akkumulátor nagyhatalmi mánia miatt duplán van aktualitása: „Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!”
