Debreceni fideszes képviselő is felszólalt az Országgyűlés rendkívüli ülésén, amelynek fő napirendi pontja a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája volt.
DK: az oktatás központosítása hatalmas bukás
Hegedüs Andrea (DK) pedagógusként arról beszélt, mindig erre a pályára készült, soha nem akarta elhagyni azt a mindig rosszabb és rosszabb helyzetben, de ha tanítana, megfontolná, hogy letétbe helyezi a felmondását. A pedagógusok óriási terheiről beszélt, mondván, “két embert pótolva helyettesítenek és túlóráznak; mindezt ingyen és társadalmi munkában”, van, aki többet helyettesít más tantárgyakból, mint ahány órája sajátjaiban van, mindeközben az életpálya-modellel feleslegesen dolgoztatják és megosztják őket.
A pedagógusok egyszerűen csak dolgozni szeretnének, dinamikus és gondolkodó ifjúságot nevelni – mondta, és arról beszélt, “szembe kell menni az olyan hatalommal, amely elveszítette a valósággal a kapcsolatot”. A sikerként kezelt oktatási központosítás egy hatalmas bukás – mondta, és arra kérte kormánypárti képviselőtársait, hogy merjenek nemet mondani erre a törvényjavaslatra, mert ha elfogadják, lakat kerülhet sok iskolára.
KDNP: Gyurcsány okozta a legnagyobb kárt a közoktatásban
Nacsa Lőrinc (KDNP) – megköszönve minden pedagógus munkáját – azt kérdezte az előtte szólótól, mit tett, amikor a Gyurcsány-kormány 381 kistelepülésen zárt be iskolákat és elvett a pedagógusoktól egyhavi fizetést vagy 15 ezrüket elbocsátották. Felvetette, a képviselő abban a pártban politizál, amelynek elnöke kormányfőként “a legnagyobb kárt okozta a magyar közoktatásban”, akinek kormányzása alatt fizetőssé tették volna a tanárképzést, jelentős mértékben emelkedtek a tankönyvárak, “megfizethetetlen tankönyvcsomagok voltak”, kiadójukat Gyurcsány Ferenc “haverjának” adták el, százmilliárdokat vontak ki az oktatásból. Szerinte ellenzéki oldalon “politikai haszonszerzés céljából úgy tesznek, mint akik aggódnak a magyar oktatás, a magyar pedagógusok érdekében”, eközben brüsszeli képviselőik havi 5-6 millió forintos fizetéssel vetik latba minden politikai befolyásukat, hogy a magyar tanárok ne kaphassák meg a béremelésüket. Mindez méltatlan a magyar oktatás ügyéhez, méltatlan ehhez a törvényhez – mondta.
Momentum: vonják vissza a javaslatot!
Szabó Szabolcs (Momentum) szerint jogos bosszútörvénynek nevezni a tárgyalt tervezetet, hiszen tanárok, diákok és szülők hónapokig tiltakoztak az ágazat tarthatatlan helyzete miatt, “a problémák megoldása helyett azonban csak a bosszút kapták”. Ez az egész egy színjáték, ez az egész csak arról szól, hogy egy nagyot rúgjanak a pedagógusokba – jelentette ki. Hangsúlyozta, az ágazat egyik leglátványosabb problémája a pedagógusok alacsony bére. Szerinte béremelés sem oldaná meg a helyzetet, csak időt adna a rendezésre, hiszen túlterheltek a pedagógusok és a diákok, nincsen szakmai autonómia, “az alaptanterv ezer sebből vérzik”, a fenntartói rendszer rossz és ezekből ez a javaslat szinte semmit nem old meg.
A képviselő szerint nem a jogszabályok miatt nem emelték meg a szektorban a béreket, hanem mert azt a kormányzat nem akarta, és más területre fordított forrásokat. Arról beszélt: “egészen döbbenetes pedagógushiány” uralkodik, egyre több a pályaelhagyó, mind kevesebb a tanári szakokra felvételiző, és ezek zöme sem tanárnak áll diplomázás után. Döbbenetes azt látni, hogy pár év alatt miként veszítjük el az egész 21. századot az “önök tesze-toszasága” miatt – jelentette ki, a törvényjavaslat visszavonását sürgetve.
Fidesz: a kormány sok mindenben engedett
Pósán László (Fidesz) az elhangzottakra reagálva azt mondta: húsz alkalommal, számos szervezettel volt egyeztetés, és a törvény 58 területből 34 helyen változott, nehéz másként értelmezni, mint nagyfokú kompromisszum-készség. Kiemelte: a kormány nagyon sok mindenben engedett. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a jogszabályok rögzítik, kikkel és mikor kell egyeztetni egy-egy javaslatról. Ebbe önkényesen beemelni civil szervezeteket, nem fér bele, mert a folyamat végeláthatatlan lesz – közölte.
Megjegyezte: a PDSZ-el nem is kellett volna egyeztetni, mert kétséges a reprezentativitás esetükben.
A teljesítményelvű értékelést hasznos előrelépésnek nevezte, és egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy lesz egy próbaév, amikor megnézik, mi hogyan működik. A katasztrofális, apokaliptikus képről, amit az ellenzék felvázolt az oktatásban, azt mondta, a tények és a valóság nem ezt mutatják. 26 milliárd forintból 4 ezer köznevelési intézményben zajlottak informatikai fejlesztések, 46 ezer pedagógus kapott saját használatú laptopot, a köznevelésben tanulók 90 százaléka rendelkezik informatikai eszközzel és internettel kapcsolattal – közölte.
MSZP: vonják vissza a javaslatot, dolgozzák át!
Hiller István (MSZP) helyesnek tartotta, hogy a gyermek mindenekelőtt álló érdeke kifejezés ismét szerepel a javaslatban. Nem kellett volna 2011-ben kivenni – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy az első elemzéseken vannak túl, mit jelentett a Covid. Az akkor alsós, hat-nyolc éves gyerekek nem iskolában tanultak, és ebből kifolyólag nem tanultak meg rendesen írni, olvasni, számolni. Szerepelnie kellene annak is, hogy erre a problémára milyen szakmai és finanszírozási figyelmet fordítanak. A gyerekek és pedagógusok terhelése egyaránt rosszul szabályozott – jelezte. Az, hogy egységesen 24 órában szabályozzák a kötelező óraszámot, azt jelenti, hogy az alsó tagozatos pedagógusoknak felemelik kettővel a kötelező óraszámot. A pedagógusok bérrendezése szükséges, de nem elégséges feltétele a közoktatás színvonala javításának. A magyar pedagógusok bérét azonban a magyar központi költségvetésből kell állni, mindig – jelentette ki. A javaslatot így nem támogatják, vonják vissza a felvetett elemekkel kiegészítve nyújtsák be újra – mondta.
Eközben a Kossuth téren…
Miközben a parlament az új pedagóguséletpálya-modellt tárgyalta az Országházban, a Kossuth téren pedagógusok, diákok és civilek követelték a törvénytervezet visszavonását péntek este.
A pedagógus- és diákszervezetek, szakszervezetek képviselői felszólalásaikban úgy vélekedtek, hogy a törvénytervezet – elfogadása esetén – évtizedekre visszaveti az oktatási rendszert és ellehetetleníti az ország jövőjét.
A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront szervezésében tartott demonstráció szónokai szerint a “státusztörvény” súlyosan csorbítja a pedagógusok és a diákok jogait, visszafordíthatatlan károkat okoz. Azt is kifogásolták, hogy a pedagógusokat nem kérdezték meg a törvénytervezet megfogalmazásakor. Közölték, hazudtak a kormánypárti képviselők amikor azt állították, hogy valódi egyeztetések folytak a törvénytervezetről.
Ezt követően az ellenzéki parlamenti pártok képviselői kaptak szót.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke azt mondta, hogy miközben őket vádolták hazugsággal a kormánypárti képviselők, a parlamenti vitában a Fidesz és a KDNP képviselői hazudtak.
Barkóczi Balázs, a DK szóvivője úgy fogalmazott, hogy “egy könnygázban és félelemben fürdő” nemzetet lát, amely tovább már nem hátrálhat. Feltette a kérdést, milyen miniszterelnök az, aki Brüsszelre mutogat, amikor a pedagógusok béremelését kellene végrehajtania.
Ander Balázs, a Jobbik – Konzervatívok képviselője Orbán Viktor egy korábbi kijelentését idézte, miszerint Magyarország versenyképességének aranyfedezete fiataljaink tudásában rejlik. Úgy vélte, a hatalom módszeresen leépíti ezt az aranyfedezetet és bérrabszolgává teszi a fiatalokat.
A tüntetésen felbukkant Szabó Bence debreceni momentumos önkormányzati képviselő is:
Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra: mára lelepleződött az a hazugság, hogy a pedagógusok béremelését Brüsszelnek kellene finanszíroznia és az is, hogy a “státusztörvény” több szabadságot ad az oktatásnak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a mai nap a szégyen és gyávaság napja, hiszen a Parlamentet a látogatók és a vendégek előtt hermetikusan lezárva tárgyalják az “bosszútörvényt”.
Dukán András Ferenc matematikatanár a Momentum képviseletében azt mondta: “a kordon mögé bújt hatalomnak” nem fáj tönkre tennie diákjainkat, a pedagógusokat és az ország jövőjét.
A rendezvény befejezése után a tüntetők egy része a Kossuth téren maradt virrasztani.
(MTI)
