Frajdy Péter

“Meleghelyzet” Debrecenben: atrocitásokról nincs hír, de lesz-e valaha felvonulás? Interjú Frajdy Péterrel, a Debrecen Pride alelnökével

Helyi hírek

Évről évre felmerül, hogy a budapesti és most már a pécsi LMBTQ-felvonulások nyomdokaiba lépve kivitelezhető lenne-e a Debrecen Pride. Egy 200 ezres nagyvárosban és vonzáskörzetében minden bizonnyal lenne elegendő érdeklődő és szimpatizáns, ám a lakosság itt érezhetően kevésbé nyitott erre. A debreceni “meleghelyzetről” és sok egyéb érdekességről váltottunk eszmecserét Frajdy Péterrel, a Debreceni Pride nevű szervezet alelnökével.

Hirdessen nálunk! Megéri!

Az LMBTQ-ból te melyik betűt képviseled?

A B-t. Körülbelül 25 százalékban vagyok meleg, és 75 százalékban hetero. Egyébként 58 évesen már nagypapa vagyok, emellett néha szeretek női ruhába bújni – ekkor bújik elő a transzvesztita énem.

A női ruha viselése miért fontos egyes férfiak számára?

Saját példámból kiindulva mondhatom, hogy boldogságot okoz. Jó érzés az ellenkező nem ruhájában járni-kelni.

Jóval kevesebb női transzvesztitát látni, mint férfit…

Talán azért is lehet ez így, mert a nőknek eleve szabad nadrágot hordani, míg egy férfi azért kevésbé megszokott látvány, ha szoknyát vesz fel.

Hogy reagált a családod erre a nem szokványos beállítottságodra?

Apám egyáltalán nem törődött vele. TSZ-elnök volt Debrecenben, teljesen lekötötte a munkája. Nyolcadikos korom körül éreztem, hogy mindkét nem tetszik. Ekkor egy lányba voltam szerelmes, majd elsős középiskolásként egy fiúba. Anyukámat 16-17 éves korom körül avattam be. Nem örült neki, de tudomásul vette.

Hogy áll most a debreceni felvonulás és kísérőrendezvényeinek ügye?

Szeretnénk Debrecen Pride-ot, de úgy tűnik, ebben az évben már biztos, hogy nem sikerül megrendezni. De ami késik, nem múlik. Konkrétan azért jött létre a szervezet, hogy egyszer elérjük, hogy legyen Debrecen Pride.

Ha idén nem, akkor mikorra várható az első debreceni rendezvény?

Most úgy gondolom, 2-3 év múlva lehet erre esély.

Tervben volt egyáltalán a 2023-as megvalósulás?

Igen, de a debreceni városvezetés ez ügyben teljesen elutasító. Be sem mentem Papp László polgármesterhez, mert nem láttam értelmét. Ettől függetlenül meg fogom kísérelni, hogy leüljünk beszélni erről.

Hogy állnak ehhez az ellenzéki képviselők? Felkarolnák a Debreceni Pride ügyét?

A két momentumos, a két DK-s és az MSZP-s képviselő támogatná az ügyet, de ez kevés.

Hogyan zajlana ez a felvonulás?

Mi a pécsi pride-ot “koppintanánk”, szereznénk egy teherautót, ebben például a Kétfarkú Kutya Párt felajánlotta, hogy segít. Az autóról egy DJ szolgáltatná a zenét, felvonulás pedig a Kossuth Lajos térről (amit mi Kósa Lajos térnek hívunk) indulna, és vagy a Péterfia utca – Simonyi út – Pallagi út vonalán keresztül érkeznénk meg a Hallba, ahol tartnánk majd egy after party-t. A másik verzió szerint a pride a Hatvan utca – Bethlen utca – Egyetem sugárút – Dóczy József utca útvonalon haladna, és az egyetem főépülete előtt lenne vége. Ehhez a Debreceni Egyetem hozzájárulása, és esetleg aktív közreműködése is szükséges lenne. Lényeges e tekintetben, hogy a kétnaposra (péntek-szombat) tervezett rendezvény lebonyolításához megkerülhetetlen, hogy az önkormányzattal és az egyetemmel meg tudjunk egyezni, hogy az általuk működtetett intézményeket használhassuk. Sajnos – hasonlóan a városvezetéshez – az egyetem jelenlegi rektorával sem lehet ilyen témában egyezkedni.

Nem egy nagy pride-ot tervezünk, hanem egy amolyan szimbolikusat, ami az ország legjobboldalibbnak, legfideszesebbnek tartott nagyvárosában lenne.

Kósa, Pósán és Tasó is felbukkant a Budapest Pride-on

Vannak esetleg cégek, akik beálltak vagy beállnának a Pride ügye mögé?

A Debrecen Pride szponzorálására cégeket még nem kerestünk meg, de ezt később meg fogjuk tenni, elsősorban az IT profilú nagyvállalkozások vonatkozásában. Számításaink szerint – mai árakon – maximum nyolcszázezer, esetleg egymillió forintból rendezhető meg a háromnapos Debrecen Pride emberi jogi fesztivál és felvonulás, de ez is bő becslés. Amennyiben egyes bérleti díjak el tudnak maradni (ingyen adják a helyiséget, vagy a teherautót), akkor az összeg csökkenhet, talán a felére is. Ehhez a debreceni önkormányzat segítsége is szükséges. Legelőször Papp László polgármester úrral foguk a Debrecen Pride megrendezéséről tárgyalni, utána pedig a Debreceni Egyetem rektorával.

Milyen az LMBTQ-emberek helyzete Debrecenben? Tartaniuk kell bármiféle atrocitástól? Fel mernék vállalni magukat egy felvonuláson?

Szerencsére Debrecenben nagyon ritkán tapasztalunk homofób megnyilvánulásokat, elenyésző az atrocitások száma. Úgy is fogalmazhatnék, hogy Debrecen a melegek számára a béke szigete.

Felvonuló pedig meglátásom szerint lenne bőven, már csak abból kiindulva is, hogy az LMBTQ-filmvetítéseinken is jelentős számú érdeklődőt tapasztalunk. Azok a külföldi egyetemisták, akik olyan országból jöttek, ahol a többségtől eltérő nemi irányultság nem elfogadott, esetenként tiltott vagy üldözött is, itt, Debrecenben szabadnak érezhetik magukat.

Hogyan indokolnád egy konzervatív beállítottságú embernek a pride létjogosultságát?

Azért van rá szükség, hogy megtörjük a jeget. Hogy tudatosuljon a társadalomban, hogy az LMBTQ-emberek közöttünk élnek. A magyar társadalom 25-30 százaléka tehető érintettnek.

Nem magas kicsit ez a szám?

A biszexuálisokkal együtt tudomásom szerint ez a relatíve magas arány a valós.

Ilyen magas számokkal én még nem találkoztam, emlékeim szerint maximum 10 százalékról írnak a kutatások.

A maximum 10 az a tisztán melegek aránya, valójában 4 és 8-10 százalék közé teszik a részarányukat egy társadalomban. Ezek közé beleszámítanak azok is, akik orientációt váltottak, tehát korábban melegként éltek, de idős korukra hetero életvitelt kezdtek folytatni, vagy éppen fordítva.

“Mi elfogadnánk őket, de miért mutogatják magukat?” – hangzik el gyakorta a kevésbé elfogadók szájából.

Ez egy tradíció a világban, elsősorban az európai típusú jogrendszerekben és kultúrákban. Van már Kassa Pride, Hamburg Pride, de rendeznek felvonulást lengyel városokban, Wroclawban és Gdanskban is.

Egyébként ha itt egyszer jogegyenlőség lesz (melegházasság és az azonos nemű szülők örökbefogadása terén), akkor a pride-nak sem lesz már annyira értelme. Olyan lesz, mint a virágkarnevál, és elsősorban üzleti funkcióval fog bírni.

Számos kritika, támadás éri a felvonulókat egyes szabadabb elvű, esetenként megbotránkoztató dolgokat művelő felvonulók miatt. Ha lesz Debrecen Pride, lesz etikai kódex is a résztvevők számára?

Szexkamiont és hasonlókat nem tervezünk Debrecenbe, csak egy DJ és néhány szimbolikus üzenetet hordozó transzparens hirdetné majd céljainkat. Merev magatartási szabályokat nem kívánunk érvényesíteni a felvonulókkal szemben. Szerintem az illemet maguktól is tudni fogják, pucéran senki nem fog vonulni.

Milyen a viszonyotok az egyházakkal?

Vannak toleráns egyházak, mint például az evangélikus, a másik véglet pedig – nem nehéz kitalálni – a katolikusok, akik között homofób egyházi személyek is vannak.

Mikor érdemes a gyerekeket megismertetni azzal, hogy léteznek nem heteroszexuális emberek is?

Nagyjából akkor, amikor elindul a szexuális érdeklődés, 13-14 éves korban.

Mekkora a debreceni pride-közösség?

Elég nehéz megbecsülni, mert sok a láthatatlan tag. A külföldiek csak elvétve érintkeznek a “bennszülött” LMBTQ-személyekkel. A mi holdudvarunk olyan 120-150 főre tehető. Ebben a Cíviscolors vonatkozásában van kisebb átfedés, de úgy számolom, olyan háromszáz főre tehető azok létszáma, akik biztosan felvállalnák magukat, és részt vennének a debreceni felvonuláson.

Szimpatizánsokkal együtt?

Úgy akár a duplája is lehet a létszám. Az elmúlt néhány évben Budapesten már megfigyelhető volt, hogy a felvonulók közel fele sík hetero volt, konkrétan családok vonultak az LMBTQ-emberekkel, pusztán szolidaritásból. A Debrecenhez nagyon hasonló népességszámú Pécsen például háromezer ember jött össze.

A nemek aránya hogyan alakul?

Érdekes változást tapasztalhatunk az elmúlt évtizedek során. Míg a rendszerváltás idején inkább a meleg férfiak vállalták fel nagyobb arányban magukat, ma már kétharmadosra tehető az orientációjukat vállaló, saját nemükhöz (is) vonzódó lányok részesedése. E tekintetben hasonló a helyzet Budapesten és Debrecenben: sokkal több leszbikus nő látható, mint homoszexuális férfi. A meleg férfiakra jellemzőbb a rejtőzködő életvitel.

Mi lehet ennek az oka?

Elsősorban az elnyomás és a jogegyenlőtlenség. A férfi homoszexualitás üldözése erőteljesebb, mint a nőké. A társadalom Nyugat-Európában is elfogadóbb a női melegekkel szemben, de Magyarországon sokkal nagyobb a kontraszt.

Az üldözés miben nyilvánul meg?

Elsősorban a kormány uszításából táplálkozik ez. Debrecen szerencsére e tekintetben nagyon nyugodt hely, fizikai atrocitásról, bűncselekményről évek óta nem hallottunk. Tanár által, tanórán elkövetett “melegezésről” és egyéb kisebb volumenű dolgokról azért van tudomásunk.

Ez esetben mit léptek?

Ha az adott diák kéri, értesítjük a jogsegélyszolgálatot. Fordulhat hozzánk is bizalommal, de szerencsére igen ritkán van erre szükség. Debrecenben jó néhány toleráns iskola működik. Kiemelném a Medgyessy-t, az Ady gimnáziumot és a Bethlent.

Korábban az hírlett, hogy a Thaly Kálmán-Péterfia utca sarkán található melegbár atrocitások miatt szűnt meg.

Mi nem hallottunk ilyesmiről, pedig ha így történt volna, akkor az biztosan eljutott volna hozzánk. Állítólag az akkori városvezetés keze volt a dologban, úgy döntöttek, hogy másnak adják ki a helyiséget. Volt egyébként két meleg kukkoló, peep show is Debrecenben, de ezek is megszűntek már.

Milyen szórakozási lehetősgek vannak most Debrecenben az LMBTQ-személyek számára?

A Batthyány utcán egy bárban havonta rendeznek diszkót kifejezetten ilyen beállítottságú emberek részére, de ez nagyon kevés egy ekkora városban. Javasoltam a tulajdonosnak, hogy legyen több ilyen, de nem biztos benne, hogy kifizetődő lenne. A Sámsoni-út-Acsádi út sarkán lévő panzióban voltak még nagyon híres melegbulik, de már az a hely is megszűnt.

A külföldi melegek kedvelt iszogatós-beszélgetős helye az egyik Kossuth utcai bár, ott péntek-szombatonként magyar szót is alig hallani.

Elhangzott nemrég egy érdekes kérdés Gulyás Márton műsorában, amely azt firtatta, hogy a transz nők valóban nők-e, és a transz férfiak férfiak-e igazából. Hol húzzuk meg a határt?

E kérdéskörben legjobbnak az argentint szabályozást tekintem, ahol bevezették a gender-neutral, vagyis nemsemleges igazolványokat. Ott maga az állampolgár dönti el, hogy nőnek, férfinak vagy egyébnek vallja-e magát.  A legtöbb jogrendszerben ez nincs így, többnyire igazolnia kell az egyénnek, hogy nemhelyreállító műtéten esett át.

A néhai 4024 írt az Egyetem főépületében szép számmal előforduló átfúrt falú vécékről. Mi lett ezeknek a sorsa?

Az Egyetem melegvécéit kb. 8 évvel ezelőtt számolta fel az új rektorátus, de nem homofób-, ill. transzofób célzattal, hanem a főépületben elszaporodott lopások miatt. Sok esetben ugyanis nem egyetemi hallgatók, hanem szegény sorból származó meleg prosti fiúk álltak ott, üzletre várakozva. A rektorátus úgy ítélte meg a jelenséget, hogy összefüggés lehet az akkoriban elszaporodott lopások és a meleg prostik jelenléte között. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy ez valós indok volt-e, vagy sem. …

Szegeden nyílt nemrég egy LMBT-plakátkiállítás. Debrecenben terveztek hasonlót? 

A szegedi LMBT-plakátkiállítást a budapesti bemutató után – a Cíviscolors közreműködésével – biztosan el fogják hozni Debrecenbe, és a Malter sörözőben (Debrecen, Baross Gábor utca 16.) kiállítják a képeket. Korábban már volt egy hasonló – videoplakát-kiállítás – ott.

 

– Szilágyi Szabolcs –

Lesz-e belátható időn belül Debrecen Pride? Interjú Könnyü Hellával, a Cíviscolors egyik alapítójával