Papp László a Civaquáról: a második ütem az uniós forrásoktól függ

Március 22-én ünnepeljük a víz világnapját, ez alkalomból tartott sajtótájékoztatót Papp László polgármester. Balázs Ákos alpolgármester és Majer Tamás önkormányzati képviselő Debrecenben, a Kastély utca – Tócó-ér találkozásánál.

A víz világnapja alkalmából Debrecen legnagyobb felszíni vízrendezési, vízgazdálkodási projektje, a Civaqua-program jelenleg zajló munkálatait tekintette meg Papp László, a város polgármestere, Balázs Ákos alpolgármester, valamint Majer Tamás önkormányzati képviselő 2023. március 22-én.

Több évtizedes várakozás után elérhető közelségbe került a Civaqua-program első ütemének megvalósítása. Ettől távolságban 800 méternyire, időben pedig 8 hónapnyira vagyunk – mondta Papp László polgármester. 800 méternyinek a megépítése van még hátra abból a 15 kilométeres csatornaszakaszból, amely – a közbeékelt szivattyúteleppel együtt – biztosítja a Keleti-főcsatorna és a Tócó-ér összekapcsolását. A kivitelezőnek november végéig kell elkészülnie az első ütem valamennyi munkálatával. Az első ütem készültségi szintje jelenleg 73 százalékos. Az első ütem további elemeiként a Tócón összesen 14 duzzasztómű és 4 fenéklépcső készül, melyek a megfelelő vízszintet biztosítják majd. A mostani bejárás helyszíne a második duzzasztómű építési területe volt. Az első ütem részeként 2 víztározó is készül. Ezek közül az egyik egy magaslati ponti, 3000 köbméteres befogadó képességű tározó, melynek építése áprilisban kezdődik. Az ide felszivattyúzott víz gravitációs módon fogja elérni Debrecen, illetve a Tócót. A második tározót a Vezér utca környékén egy két és fél hektáros területen alakítják ki. Itt jelenleg a régészeti feltárás zajlik, s azok lezárultát követően indul majd az építési munka befejezése.

A Civaqua-program – melynek második üteme jelenleg tervezés alatt áll – egyrészt jelentős javulást tud majd előidézni a Nagyerdő vízháztartásában, illetve a városkörnyéki jóléti tavak vízutánpótlásában, s további jóléti fejlesztéseket tud majd indukálni. A cél az, hogy a második ütemhez kapcsolódóan városi beruházások keretében olyan jóléti fejlesztések történjenek, amelyek a debreceniek számára a Békás-tó környékét, a Nagyerdőnek azt a részét idézik fel, ahol a víz és a zöld természet találkozik. Így a Vezér utca környékén is jelentős jóléti fejlesztések történnek majd annak érdekében, hogy a Civaqua-program kapcsán ez a városrész is gazdagodjon – mondta a polgármester. Az ott élők igényeinek figyelembe vételével a tócóvölgyi lakóterület fejlesztési terveinek is része egy három és fél hektáros új park, s azon belül egy kisebb tó létrehozása. A Civaqua-program végcélja a Nagyerdő vízháztartásának javítása mellett az, hogy a Vekeri-tó és a Fancsikai-tavak környéke is egy korábban soha nem tapasztalt minőségi fejlesztésen menjen keresztül. Nagyon jó támpontot adnak az új vízfelületek kialakításához, valamint a Vekeri-tó és a Fancsikai-tavak fejlesztéséhez azok a társadalmi javaslatok, amelyek egy ötletpályázat keretében születtek. – Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a víz kérdésben Debrecen tovább javítja pozícióit. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Civaqua-programnak köszönhetően soha nem volt annyi vize Debrecennek, mint amennyi a következő években lesz, és ez jelentős mértékben járul majd hozzá a város zöldterületeinek fenntarthatóságához és fejlesztéséhez – hangsúlyozta Papp László, aki megköszönte a társszervezeteknek az együttműködést, azt, hogy a munka precízen, pontosan az eredeti terveknek megfelelően halad, és 2023 novemberének végén valószínűleg megnyitható az a zsilip, amely a Tócó folyamatos vízutánpótlását tudja majd biztosítani.

Balázs Ákos alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz világnapja kiemelendő a világnapok sorában, Debrecen esetében pedig különös jelentőségű. A víz világnapját 30 éve ünnepeljük, a Civaqua-program megvalósításával pedig a debreceniek 50 éves álma válik valóra. Ez is mutatja: elődeink már akkor gondoltak arra, hogy Debrecen számára fontos az, hogy a Tisza vizét elhozzuk a városba, amikor a világban nem volt ünnepe a víznek. Az alpolgármester szerint ez mindenképpen üzenetértékű, s kötelez bennünket arra, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ez a program meg tudjon valósulni. Debrecen számára a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás legfontosabb eleme a Civaqua-program. Ennek segítségével az első ütem részeként a Tócó mentén olyan zöld folyosót lehet létrehozni, ami lehetővé teszi azt, hogy javuljon a Tócó környezetében lévő területek vízháztartása, ezáltal javuljon a levegő minősége, a környezet meg tudjon újulni, megmaradjon és gyarapodjon a biodiverzitás. Balázs Ákos kiemelte: nagyon fontos, hogy a Civaqua-program révén nem csak a vizet hozzuk a város területére, de ennek a víznek a megtartásáról is gondoskodunk, aminek a klímaváltozás szempontjából nagy jelentősége van. Lesznek olyan területek – mint például a Vezér utcai tározó –, amelyek folyamatosan meg tudják tartani a vizet, s ennek lesz köszönhető, hogy környékük klimatikus viszonyai megváltoznak, javulnak. Mindez a hatás azokkal a fákkal együtt érhető el, melyeket már három évvel ezelőtt elkezdtek telepíteni a Tócó mentén, amik párologtatni fogják azt a vizet, amit felszívnak, s ennek hatására javulni fog a környék levegőjének minősége. Nagyon fontosak ezek az összefüggések – hangsúlyozta az alpolgármester. Szavai szerint nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ez az álom valóra váljon. A város, a Zöld Munkacsoport tagjai mindent megtesznek azért, hogy ez a programrész minél zökkenőmentesebben tudjon befejeződni. Folyamatosan zajlik a következő ütemek tervezése, folyamatos a konzultáció a város, a munkacsoport és a tervezést végző cég között annak érdekében, hogyan lehet majd a vizet minél hatékonyabban eljuttatni a megfelelő helyekre, kiemelt fontosságúként kezelve a Nagyerdő vízpótlását.

Papp László polgármester szavai szerint a város nagyon reméli, hogy ebben az uniós fejlesztési ciklusban, a szükséges európai uniós források rendelkezésre állásával egyidejűleg el tudja indítani a Civaqua-program, mint kiemelt projekt második ütemének megvalósítását. Hogy EU-s pénzek híján honnan lesz erre pénz, arról nem beszélt.

A Civaqua-program első ütemének megvalósítása a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, 15,7 milliárd forintos vissza nem térítendő európai uniós és hazai támogatásból zajlik. A fejlesztést az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg, a debreceni önkormányzattal együttműködve. A kivitelező a hajdúszoboszlói Aqua-General Kft.

A Civaqua-program célja és szakaszai

A projekt általánosan megfogalmazott célja; a Debrecentől Nyugatra fekvő Tócó-vízfolyás vízpótlása, a Keleti-főcsatornából biztosított vízellátás révén a felszíni vizekre gyakorolt káros hatások, elsősorban a vízhiányok mérséklése, a térség vízgazdálkodási helyzetének javítása, valamint a természetes vízkészletek hasznosíthatóságának növelése a Keleti-főcsatorna vizének a térségbe juttatása révén. A szükséges vízpótlás a Keleti-főcsatorna vízkészletéből biztosítható.

A projekt térségi vízpótlási feladatainak ellátásán túl azon távlati cél elérésének is első eleme, amely során a H-II, H-II/A és H-II/B gerincvezetéken érkező Tisza vizet képesek legyünk eljuttatni a Brassó-ér völgyébe, majd a beruházás későbbi ütemében a tervezett Nagyerdei vízpótló rendszerbe, az Erdőspusztai tározókba. Jelen projektben megvalósuló 2. sz. fogadó tározóból fog tovább vezetni a CIVAQUA II. ütemének kiágazó H-IV vezetéke, ily módon közvetett úton ez a projekt is lehetővé fogja tenni a Nagyerdei vízpótló rendszer, az Erdőspusztai tározók részleges vízellátását.

A projekt kiemelt célja a Tócó vízfolyás ökológiai állapotának javítása. Az EU VKI által előírt Vízgyűjtő Gazdálkodás Tervben a Tócót két szakasz alkotja, a Tócó-felső és a Tócó-alsó víztestek, a Tócó-alsó erősen módosított kategóriájú. A Tócó-felső időszakos, míg a Tócó-alsó állandó vízszállítású víztest. Vízjárásuk szélsőséges, a Tócó-felső kiszáradást is gyakran produkál, így vízhozama nullára esik vissza. A VGT mellékletei alapján megállapítható, hogy a Tócó-felső szakasz ökológiai szempontból gyenge, a Tócó-alsó víztest pedig rossz állapotú. A diffúz nitrogén és foszfor terhelés foszforformák szempontból a terhelése fontos minősítésű. A természeti értékek közvetlen érintettsége csak a Tócó-felső víztestnél van jelen, viszont a vízgyűjtőn való érintettség a mindkét szakaszra jellemző. A természeti értékek védelme érdekében a VGT a Tócó-felső víztestre több természetvédelmi célú intézkedést is meghatároz:

TA3: Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással,
TA5: A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése),
HM2: Mederrehabilitáció síkvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, beleértve fenékküszöbök, fenékgátak átépítését,
HA3: Állóvizek part menti sávjában a vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása.

A Tócó-felső víztest esetén a VGT2 2021-re a jó állapot, míg a Tócó-alsó víztestre vonatkozóan 2027-re a jó potenciál elérését célozta meg.

Jelen projekt elsődleges célja a vízgazdálkodási igények kielégítése érdekében történő hasznosítható vízkészletek növelése

A fejlesztés szakmai koncepciója:

A projekt öt projektelemből tevődik össze:

Az 1. számú projektelem a HTVR szivattyútelep felújítása
A 2. számú projektelem a H-II nyomóvezeték kiépítése
A 3. számú projektelem a H-II/A nyomóvezeték és a 2. sz. kiegyenlítő tározó kiépítése
A 4. számú projektelem a H-II/B gravitációs vezeték kiépítése
Az 5. számú projektelem a Tócó-völgyi felső vízellátó útvonal kiépítése, Tócó-revitalizáció

Az öt projektelem üzemirányítási rendszerének kiépítése a projekt II. üteméhez fog tartozni. Minden projektelem műszaki tartalma igen kötött. A nyomóvezetékek vonalvezetése egy hosszú távú fejlesztési koncepció (CIVAQUA) részeként már meghatározásra került, a vonalvezetés megváltoztatása nem vizsgálandó alternatíva. A nyomó és gravitációs vezetékek működtetése is csak egyetlen lehetőség, mivel műszakilag csak ez illik bele a már kiépült rendszerbe. A projekt további célja a vízvisszatartás és vízszétosztás a vizeink jobb hasznosítása érdekében, vizes élőhelyek kialakítása, rehabilitációja, mely feladatokat a Kvassay Jenő Terv is súlyponti feladatként határozta meg.

A tervezett műszaki tartalom bemutatása: