A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megújult honlapján olvasható tanulmányt elemezgette a minap a Telex, és megállapította, hogy számos kiemelt és látványsportágunkba gyakorlatilag feleslegesen pumpálják a közpénzmilliárdokat.
A Telex által idézett tanulmány az eredményességről azt állítja, hogy utánpótlás szinten a megnövelt támogatás összességében jó hatással volt, ám felnőtt szinten ez már nem mondható el, itt stagnálásról beszélhetünk a százmilliárdok ellenére is. Ennek oka lehet, hogy a korosztályos versenyeket jóval komolyabban veszik itthon, mint külföldön, ahol jellemzően úgy gondolkodnak, hogy csak a felnőtt szinten elért eredményesség számít igazán. Az átmenet az utánpótláskorból a felnőttek közé sok buktatóval jár, ekkor különösen fontos a megfelelő szakértelem, ami körülvesz egy-egy sportolót.
A felnőtt versenysport eredményességének alakulásához a szerzők egy speciális pontozást alkalmaznak, a két korszak eredményeit ugyanolyan metódus szerint súlyozzák, így egymással jól összevethetők.
A sportágak többségénél (52 százalék) kedvezőtlenebb képet mutat az eredményesség a sokszorosára emelkedett támogatás belépése után. A 16 kiemelt sportágból kilencnél kedvezőtlenül alakult az eredményesség a rengeteg állami pénz megjelenése nyomán.
Az úszást etalonként említik, mert az utánpótlásban és a felnőtt eredményekben is nagy mértékű fejlődést mutatott. A vívás és a kajak-kenu, mint másik két fontos olimpiai sikersportág, szintén jól teljesített, a mindenkori magyar élmezőny megőrizte a helyét a világ legjobbjai között. Beindult a világban roppant népszerű triatlon és a vitorlázás, noha a két sportág 2013 óta együttvéve kapott feleakkora állami invesztíciót, mint az ökölvívás egyedül.
A korcsolya csúcsra ért a 2018-as olimpiaiváltó-arannyal, viszont alulmúlta magát a már említett ökölvívás, az evezés és az asztalitenisz: korábbi eredményességük 40 százalékát érték el, amióta busás támogatást kapnak.
Itt csillant fel Kósa Lajos szeme, aki – bár összességében inkább ciki a táblázat, mintsem dicsőség – saját elnöksége alatt szárnyaló sportágát, a korcsolyát kiemelve arra a megállapításra jutott, hogy a magyar korcsolyasport sikere számokban is jól mérhető. Sőt a sportágra fordított támogatás és az eredményesség arányát tekintve is kiemelkedő, élenjáró.
Ami a számoknál is fontosabb, profi szakembereink, kiváló és csupaszív versenyzőink, tehetséges fiataljaink szállítják ezeket a sikereket, akik mind-mind egy szuper közösség tagjai. Folytatjuk tovább együtt a munkát, nincs megállás. Hajrá, magyarok!
– lelkendezett a debreceni fideszes képviselő.
A kézilabda a tao bevezetése után az eredményesség a 2010 előtti szint 21 százalékára esett vissza. Ahogy a táblázatban is látható, ezt úgy sikerült összehozni, hogy a sportág 2001 és 2010 között 2,44 milliárd forinthoz jutott, 2011 és 2020 között pedig 223 milliárdhoz, vagyis majdnem százszoros a különbség. A kézis nők 2000-ben olimpiai döntőt játszottak, utána megnyerték az Eb-t, 2003-ban vb-ezüstérmesek, vagyis magasra tették a mércét.
A hagyományosan legeredményesebb hazai csapatsportág, a vízilabda is visszaesett, de nem jelentősen, és a 2021-ben nyert két olimpiai érem is árnyalja a képet, mert ilyen még soha nem fordult elő a sportágban.