A Debreceni Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2022. szeptember 8-án tanácsülésen hozott jogerős határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki csalással a munkaadójának, a hajdúszoboszlói gyógyfürdőnek több millió forintos kárt okozott.
A törvényszék megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, amely szerint a vádlott 2 év 6 hónapos börtönbüntetését 2 évre enyhítette, annak végrehajtását pedig 4 évre felfüggesztette, a közügyektől eltiltást pedig mellőzte. A bíróság kötelezte a vádlottat arra, hogy a sértett magánfél részére fizessen meg több mint 4 és fél millió forintot.
Egyebekben az elsőfokú ítéletet -, amely folytatólagosan, információs rendszer felhasználásával jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat – helybenhagyta.
A bíróság által jogerősen megállapított tényállás szerint a vádlott a vád tárgyává tett időszakban
pénzügyi ügyintézőként dolgozott a hajdúszoboszlói gyógyfürdőben, ahol többek között az volt a feladata, hogy a sértett cégnél működtetett úgynevezett vállalatirányítási rendszerben a szállítói számlákat rögzítse.
A nő emellett azt a feladatot is ellátta, hogy a sértett cég két banknál vezetett bankszámláihoz tartozó elektronikus banki csatornákon keresztül, az egyes beszállítók felé az áruk és szolgáltatások kifizetése érdekében, elektronikus átutalási megbízásokat rögzítsen. A jóváhagyást követően ezeket a bank felé teljesítés végett elküldte.
A vádlott 2019. április 23-a és 2020. február 19-e között a munkahelyén lévő számítógépet használva
összesen 97 alkalommal úgy indított el átutalási megbízást, hogy az átutalni kért összeg a saját nevére szóló bankszámlájára érkezzen meg.
A tranzakciók során a nő megtévesztette a cég pénzügyi igazgatóit is. A nő a fiktív kifizetési kötelezettségekhez tartalmazó tételeket manuálisan megváltoztatta és akként rögzítette, hogy a kedvezményezett neveként egy fiktív nevet adott meg, míg kedvezményezetti számlaszámként a saját bankszámláját rögzítette. Az átutalandó összeget és az egyéb adatokat a vádlott változatlanul hagyta, így a gazdasági igazgatók által ellenőrzött összesítők végösszege nem változott meg.
A vádlott ezzel a módszerrel a cégnek több mint 47 és félmillió forint kárt okozott.
Cselekményét utóbb, a sértett jogi személynél bevezetett kontrolling folyamatok révén 2020. február 25-én észlelték. Ezt követően a vádlott még aznap két részletben összesen 1.410.000 forintot visszautalt a sértett cég részére. A nyomozó hatóság a vádlottól az eljárás során több mint félmillió forint készpénzt, valamint a bankszámlájáról közel 41 millió forintot lefoglalt és a sértett jogi személy részére kiadott, így az okozott kárból közel 43 millió forint megtérült.
Dr. Kovács Péter büntetőtanácsa korlátozott felülbírálat keretében vizsgálta felül az elsőfokú ítéletet, amelyet az ügyészség elsőfokon tudomásul vett, kizárólag a vádlott és védője fellebbeztek az ítélet enyhítése érdekében. Az ügyben hangsúlyos, hogy a kár majdnem teljes mértékben megtérült, körülbelül a kárösszeg 10%-a az, amely nem. A vádlott önként is teljesített a másodfokú eljárásig bizonyos összegeket, amelyeket okirattal igazolt. A bíró kiemelte, hogy jelentős tárgyi súlyú bűncselekményről van szó, azonban a vádlott személyi körülményei alapot adnak arra, hogy a törvényi maximumhoz közelítő próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel is teljesülhetnek a büntetési célok. Fontos szempont volt, hogy a vádlott büntetlen előéletű, továbbá nem csak a szándékát hangoztatta, hanem önkéntes alapon is térítette a kárt – olvasható a törvényszék közleményében.
