Nem mindegy, hogy milyen minőségű tűzifát használunk, ugyanis helytelen választás esetén akár dupla mennyiség is szükséges lehet ahhoz, hogy meleg legyen a lakásban. A helyes tüzelési gyakorlat pénztárca- és környezetbarát.
Mire figyeljünk vásárlás során?
Ha a fát Tüzépen szerezzük be, érdemes inkább köbméterre – nem súlyra – vásárolni és a tömörebb, keményfát választani (pl. gyertyán, bükk, tölgy, akác), amelyet vágást követően legalább 2-2,5 évig szárítottak, mert ekkor ideális, 15% körüli a nedvességtartalma.
| Ha mázsára vesszük a fát és esetleg nem kellő ideig szárították, az abban lévő nedvességet is megfizetjük. A begyújtás során a fában lévő vizet el kell párologtatni, hiszen csak azt követően érheti el a fa a gyulladási hőmérsékletet. Éppen ezért nem mindegy, hogy a fa 15%-os vagy 40%-os (pl. frissen vágott fa) nedvességtartalmú. Összességében a felesleges víz a begyújtást nehezíti, majd a fűtés hatásfokát is hátrányosan befolyásolja. |
A nem megfelelő tűzifa-választás miatt több füst keletkezik, amelyből a kisméretű aeroszol részecskék (PM10 és PM2,5) a levegőből egyből a szervezetünkbe juthatnak, ezáltal rövid távon légúti tüneteket okoznak, míg hosszú távon növelik a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Mire ügyeljünk a fa aprítása során?
Mindig olyan méretűre vágjuk a fát, amilyen méretű tűztérben fogjuk azt felhasználni. Fontos! Minél apróbbra hasogatjuk, annál könnyebben fér hozzá a levegő, ami az égés alapfeltétele. Az összevágott fát esőtől védett, jól levegőző, lehetőleg déli fekvésű helyre tegyük, ahol nem folyik alatta a víz és az alulról feláramló párától is védve van.
| Érdemes a farakás mögött kb. 5-10 cm széles, alatta kb. 15-20 cm magas légáteresztő réteget hagyni, amit különböző alátéttel, ráccsal biztosíthatunk, ezáltal is segítve a száradást. |
Mit használjunk gyújtósnak?
Ha kertünk van:
Hagyjuk száradni a kertünkben lévő fák lemetszett ágait 2 évig halmokban gyűjtve. A már kiszáradt ágakat könnyen, szabad kézzel fel lehet aprítani és ideálisak gyújtósnak. A száradó ághalmok madarak és más élőlények számára búvóhelyként szolgálhatnak.
Ha nincs kertünk:
Vásárolhatunk szalmát, vagy viasszal átitatott fagyapotot. Esetleg használjunk nyomtatott feliratot/mintát nem tartalmazó papír tojástartót, amit már nem tudunk újra használni.
| Ne használjunk színes, fényes papírt (pl. reklámújságot) gyújtósnak, mivel annak elégetése során káros vegyületek jutnak a levegőbe és a hamuba. |
A helyes tüzelés lépésről lépésre:
A hagyományos tüzet alulról gyújtják meg (gyújtósra ágaprítékot, majd sátor alakban vastagabb ágakat helyeznek), azonban ezzel az a probléma, hogy a tűz belső magját leárnyékoljuk, így az nem jut kellő mennyiségű levegőhöz. Ebből adódóan a helyes tűzrakás során fordítva, alulra a vastagabb fákat helyezzük – mintha egy fészket építenénk – , majd a tetejére helyezzük a könnyen meggyulladó részeket, az apró fát és a gyújtóst.
Ne zsúfoljuk tele a tűzteret, inkább kisebb rakást alkalmazzunk és tegyünk többször a tűzre a megfelelő légellátás miatt. Ügyeljünk arra, hogy a túl sok levegő, a túl heves égés sem jó, mert a hő ilyen esetben a kéményen távozik.
Az idő és energia, amelyet a helyes tüzelési gyakorlatra fordítunk, nemcsak a pénztárcánkat kíméli, de a levegőtisztaság és ezáltal az egészségünk védelméhez is hozzájárul. Egy rossz szokás tudatos megváltoztatása a saját életminőségünk javításán túl az unokáink életére is pozitív hatást gyakorol.
További információkért keresse fel a „Fűts okosan!” kampány hivatalos honlapját: http://www.futsokosankampany.hu/ vagy a debreceni Ökomenedzser Irodát.
