Megkezdődött a debreceni Csokonai Színház teljes rekonstrukciója, a beruházást a kormány a Modern városok program keretében 6,3 milliárd forinttal, a Debrecen 2030 fejlesztési projekt keretében további 2,5 milliárd forinttal támogatja – hangzott el a felújítás megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón kedden.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány és a megyei jogú városok megállapodásai alapján a Modern városok program keretében összesen több mint 4000 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítanak a 23 nagyváros fejlesztésére.
Ebből mintegy 2500 milliárd forintot közút- és vasútfejlesztésre költenek, a többit helyi projektek megvalósítására fordítják. A 2015-ben indított program keretében eddig 1900 milliárd forint hazai és európai uniós forrást fizettek ki – jelezte az államtitkár.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar kormány “a klebelsbergi kultúrpolitika alapvetését vallja magáénak”, miszerint “a magyar hazát nem elsősorban a kard, hanem a kultúra mentheti meg és teheti ismét naggyá”.
“Olyan kultúrpolitikára van szükségünk, amely nemzeti elkötelezettségű, nemzetközi színvonalú és nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik, és ez a kettő képes biztosítani a kultúrfölényt, amelyet Klebelsberg Kunó is kulcsfontosságúnak tartott”
– hangoztatta az államtitkár.
Orbán Balázs szerint az Európai Unióban Magyarország költ a legtöbbet a kultúra finanszírozására, az intézmények működtetése mellett jelentős infrastrukturális beruházásokra, amilyen a Csokonai Színház felújítása is.
Elismeréssel szólt a kormány által is támogatott Debrecen 2030 városfejlesztési programról, amelynek eredményeként a város 2030-ra a Kárpát-medencei régió központjává válhat.
Ugyanakkor megjegyezte, ha a helyi városvezetésben van vízió, akarat, együttműködési készség, akkor a kormány mögé áll a fejlesztéseknek.
Azt kérik minden település vezetőjétől, helyi önkormányzati vezetőtől párthovatartozástól függetlenül, hogy “a kormányban e tekintetben ne politikai ellenfelet, hanem természetes szövetségest lásson” – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára Debrecenben.
Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar színházi múltból példákat sorolva azt mondta, “a színházi embereket mindig összekovácsolta a játék öröme”.
Szimbolikus helyszínnek nevezte a Csokonai Színházat, amelynek 2007-2013 között
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója volt a direktora, akinek “értékteremtő munkássága, kiemelkedő rendezései, társulatépítő tevékenysége nyomán a Csokonai szinte páratlanul sikeres korszakát élte”. Hozzátette: “Vidnyánszky Attila itt Debrecenben is a játék örömét adta át a művészeknek és a közönségnek”.
“Színházi közéletünk jelenlegi állapotában nem könnyű most a közös játék örömére figyelni, néhányan nem szeretnék, hogy a színház művészeti értékei kerüljenek előtérbe, más funkciókat szánnak a színháznak” – vélte a helyettes államtitkár.
Vidnyánszkyék egy katonatisztre cserélik a színművészeti kancellárját
Fülöp Péter azt mondta, a Csokonai Színház a hazai színjátszás nagy múltú, ugyanakkor bátor és előremutató művészi szellemiséggel bíró helyszíne. “Értékeinek védelme, örökségének ápolása, jövőjének biztosítása közös feladatunk és a felelősségünk” – fűzte hozzá az Emmi helyettes államtitkára.
Papp László polgármester – utalva a Csokonai Színház megkezdett rekonstrukciójára és a Latinovits Színház belsőépítészeti befejező munkálatainak kezdetére – azt mondta,
a vidék legjelentősebb kulturális fejlesztése kezdődött meg Debrecenben.
A Csokonai Színház épülete kívül és belül teljesen megújul: a műemlék épületben egyebek mellett új közönségfogadó-teret alakítanak ki, a nézőtérről kikerülnek a páholyokat tartó oszlopok, és 40 százalékkal nő az ülőhelyek száma – sorolta.
Hozzátette: a munkák befejezése után a két színházépületben egyszerre mintegy 1200 ember juthat színházi élményhez Debrecenben.
Pósán László fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke azt mondta, a magyar kormány 2010-ben “a színház és a színházi kultúra mellé állt”, és az önkormányzatok konszolidálása után a Modern városok program keretében jelentős forrásokat biztosított a fejlesztésekhez.
A politikus Debrecent a magyarság fővárosának nevezte,
amely az elkövetkező években a Kárpát-medence kulturális központjává válik.
Fotó: Miskolczi János
