Debrecen önkormányzata idén is programsorozattal ünnepelte a magyar kultúra napját 2020. január 22-én. Ennek egyik kiemelt eseménye a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjainak és díjainak átadója volt, melynek ezúttal a Debreceni Református Kollégium Múzeumának iskolatörténeti kiállítási része adott otthont. A helyszín időszerűségét az adta, hogy Móricz Zsigmondnak a Kollégiumban játszódó regénye, a Légy jó mindhalálig éppen 100 éve, 1920-ban jelent meg.
A díjátadón köszöntőt mondott Duffek Mihály, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, majd Puskás Istvánnal, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármesterével együtt átadták az alapítvány elismeréseit.
Az alapítvány kuratóriuma 7 pályázónak adományozott alkotói ösztöndíjat:
Bárdosi Ildikó tanár, előadóművész. Etnográfus, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett népdalénekes, 2011 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének és kamarazene oktatója. A „Fölszállott a páva” televíziós vetélkedő népzenei mentora, a területi válogatók zsűrijének tagja. Tanulmányai befejezése után elsők között tanított népi éneket a Hajdúböszörményi Zeneiskolában. Tanári munkája mellett éveken keresztül volt a Nyíradonyi Pávakör és a Hajdúböszörményi Népzenei Együttes vezetője, emellett alapító tagja a 20 éve működő Motolla Egyesületnek. Előadóművészként 4 önálló albumot készített, több lemezen pedig népdalénekesként szerepelt. Tervei között szerepel egy új album készítése, amely a református énekeskönyvek magyar vonatkozású dallamainak reprezentatív válogatása.
Budai Krisztián Ferenc művésztanár. 2012-ben végzett a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán ütőhangszeres előadóművész, ütőhangszertanár szakon. Több intézményben tanít, ütőhangszeres zenéket ír, publikál, zenekaraival koncertezik. Alkotói munkáját hazai és nemzetközi ösztöndíjakkal ismerték el. 2016-ban útjára indította Debrecenben a Krxternational Dobsulit. 2019-ben tartotta első konferenciaelőadását A hand-percussion (kézi ütőshangszerek) lehetőségei az oktatásban címmel. Tervei között szerepel egy mini workshop-sorozat elindítása, ahol a hand-percussion-nal foglalkozó elismert ütőhangszeresek tartanak előadásokat gyakorló zenészeknek és amatőröknek, népszerűsítve a zeneművészet ezen ágát.
Dr. Lakner Lajos irodalomtörténész, főmuzeológus. A Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Bihar megyei tagozatának elnöke. 2002 óta folyamatosan végez szerkesztői tevékenységet. Jelenleg a Déri Múzeum évkönyvének szerkesztője, emellett koordinálja a múzeum kiadói tevékenységét is. Tudományos munkájával több hazai és nemzetközi ösztöndíjat nyert el, rendszeresen kutat és publikál. Jelenlegi témája Déri Frigyes és családja története. Vallja, hogy Déri Frigyes ajándéka nélkül nemcsak a Déri Múzeum, hanem Debrecen sem foglalná el azt a pozíciót a magyar és nemzetközi kulturális életben, amelyet ma. Éppen ezért a múzeum munkatársaként fontosnak tartja, hogy minél alaposabban föltárja és bemutassa a Déri család történetét.
Dr. Lakó Zsigmond tanár. A Bán Imre Kultúrtudományi Szakkollégium ügyvezetője, a Debreceni Egyetemi Színház igazgatója, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke. Közreműködött kulturális projektek sikeres megvalósításában – többek között – a Csokonai Színházzal, a MODEM-mel, a Debreceni Egyetemmel és a Ludwig Múzeummal együttműködve. Jelenleg a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének tanára. Kutatási területe az olasz dráma és színház, főként Pier Paolo Pasolini drámái és színháza. 2015 óta vezeti a Debreceni Egyetemi Színházat, amely az egyetem Angol-amerikai Intézetével közös színházi projekteket valósít meg. Évente 2-3 produkciót hoznak létre az egyetemisták közreműködésével, emellett tréningeket, workshopokat, irodalmi esteket, zenei rendezvényeket tartanak, nemzetközi fesztiválokat szerveznek.
Harangi Attila építészmérnök. A Debreceni Egyetem Műszaki Karán diplomázott. 2016-ban és 2017-ben a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programjának ösztöndíját, valamint az Új Nemzeti Kiválóság Program kutatói ösztöndíját is elnyerte. 2016 óta foglalkozik Debrecen egyik meghatározó építészeti örökségével, a cívis lakóházakkal. 2018-ban elkészítette e lakóházak kataszterét, diplomamunkájában pedig építészeti tervet készített egy polgári ház és környezete funkciójának újragondolására, kortárs design műhely és közösségi alkotótér funkcióra. Legfontosabb célja, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye kutatási eredményeit egy kiállítás formájában, amelynek fő vezérfonala a házak történetének bemutatása. A kiállításról katalógus és videó is készül, amelyet a nagyközönség is megismerhet.
Mátrai-Nagy Andrea Bíborka néprajzkutató, közművelődési szakember. A Debreceni Művelődési Központ munkatársa, a Tímárház-Kézművesek Háza egységvezetője, a Debreceni Értéktár Bizottság titkára. Szakmai koordinátora a Nyitott Városháza programsorozatnak, valamint az Országos Népi Kézműves Pályázat lebonyolításának. Folyamatosan szervez tematikus kiállításokat a helyi kézműves alkotók munkáiból. Felnőttoktatás keretében több éven keresztül koordinálta a népi játszóház-vezetői képzéseket, s nyári táborok keretében rendszeresen megismerteti a fiatalokat a népi kézművességgel. Érdeklődési területe Debrecen mai napig aktív népművészete. Jelenleg Cívis kincseink címmel összegző kiadványon dolgozik, amelyben Debrecen népi kézműves értékeit dolgozza fel.
Rácz Imre tanár, festőművész. A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Művészeti vezetője, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Országos Pasztellfestők Egyesületének tagja. 1972 óta rendszeresen kap meghívást nemzetközi és hazai művésztelepekre. Több önálló kiállítása volt Debrecenben és Budapesten is. 1983 és 2006 között a Debreceni Virágkarnevál kocsijainak tervezésében és kivitelezésében is aktívan részt vett. 2016-ban megkapta a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Nívódíját, valamint a Fekete Bori-díjat. Pedagógusként és egykori szaktanácsadóként célja a Debrecenhez kötődő rajztanárok képzőművészeti munkájának és ehhez kapcsolódó pedagógiai munkájának feldolgozása, rendszerezése, amellyel szakmai segítséget nyújt a jelenleg is aktívan alkotó rajztanároknak.
Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért díjban részesült:
Velényi Rudolf képzőművész, tanár. Munkáját az 1960-as években kezdte a Tóth Árpád Gimnáziumban – ekkor alapította meg Kádár Józseffel és Hoppál Mihállyal a Kékek elnevezésű képzőművészeti csoportot is –, azóta folyamatosan Debrecenben él és alkot. Pályáját csoportos és egyéni kiállítások hosszú sora jellemzi. Nyaranta rendszeresen részt vett művésztelepek munkájában, rajzai, linómetszetei jelentek meg megyei lapokban, az Élet és Irodalomban és az Alföldben. Tanítványai közül sokan kerültek művészi, rajztanári pályára. A tanítás mellett nagy elhivatottsággal vezette a DOTE Galériáját. A kiállításokhoz meghívókat, plakátokat, posztereket, leporellókat tervezett. Kiállítások kurátoraként rendkívül nagy odafigyeléssel, az egyes életművek belső összefüggéseit szem előtt tartva dolgozik. Képzőművészeti tevékenysége az „etno-art” irányzat révén egyedivé tette őt az összművészeti palettán. Nemcsak az ecsetet, hanem a fényképezőgépet is magabiztosan kezeli. Táblaképein a folklór és a modernitás magas rendű szintézisét valósítja meg. A mai napig aktív tagja a Grafikusok Ajtósi-Dürer Egyesületének, folyamatosan alkot, kiállít, pályázatokon vesz részt helyi és országos szinten egyaránt. Munkája elismeréseként több nívódíjat és más elismerést tudhat magáénak. Az idén kerek évfordulós születésnapja alkalmából jubileumi kiállításra készül.
Szendiné dr. Orvos Erzsébet főlevéltáros, igazgató. 1989 óta dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. Kutató tevékenységét Debrecen legféltettebb középkori okleveleinek és – az 1606. évtől kezdődően – magisztrátusi jegyzőkönyveinek fordításával kezdte. Fő kutatási területe Debrecen 16-17. századi társadalomtörténete. A város és a megye történetét a 16. századtól kezdve a 20. századig követte nyomon közel félszáz publikáció és előadás formájában. 15 éve a levéltár vezetőjeként is eredményes munkát végez. Számos debreceni és megyei intézménnyel értékes szakmai munkakapcsolatot alakított ki, ami közös rendezvények, kiadványok formájában komoly eredményeket hozott. 2014-ben Debrecen város Csokonai-díjban részesítette, ugyanekkor a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár kapta meg Az év levéltára kitüntető címet. 2018-ban munkájáért Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Tagja több szakmai szervezetnek, szerkesztőségi tagja az Új Nézőpont online folyóiratnak, kuratóriumi tagja az Őrváros Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítványnak. Külső szakértőként részt vesz a Debreceni Értéktár munkájában. A debreceni temetőkre és katonatemetőkre vonatkozó kutatásokat személyesen is kezdeményezte és koordinálja. E tevékenységéért 2019-ben megkapta a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát.
A díjátadó zárásaként Dánielfy Zsolt színművész, a Csokonai Színház tagja összeállításában több művésznek a hazaszeretetről szóló gondolatait idézte, majd Lehner Zalánnal együtt a Légy jó mindhalálig című musicalből adott elő részleteket.
