Kiss László, a Momentum észak-alföldi regionális koordinátora elsősorban a személyes megszólításra alapozó kampányt látja a Momentum EP-választásokon elért sikere mögött. Hiszi, hogy a Fidesz túlhatalma megtörhető, és azt is, hogy az emberek szemét fel fogja nyitni a helyi Döbrögi urak cinikus képmutatása. Interjú.
A Momentum a múlt vasárnapi EP-választásokon magabiztosan ugrotta meg a bejutási küszöböt, és csaknem 10%-os támogatottsággal a harmadik helyen végzett a pártok versenyében. Belülről is meglepő volt ez a kiugró eredmény, vagy lehetett számítani az előretörésre?
Azt tudtuk, hogy rengeteg munkát végeztünk el az emberek között, terepen. Beszélgettünk, kopogtattunk, szórólapoztunk, megszólítottunk olyanokat, akiknek a véleményét nagyon rég kérdezte meg utoljára személyesen is ellenzéki politikus. Bíztunk benne, hogy ennek a sokkal személyesebb, az emberek hétköznapi problémáira koncentráló, aktív politikának lesz látható eredménye, de a szereplés ezzel együtt bennünket is meglepett. Viszont ebből is látszik: az emberek értékelik a napi politikai munkát, a jelenlétet, a személyes kapcsolatot. Arra vágynak, hogy meghallgassák őket.
Tudna néhány konkrét példát is említeni erre a fajta személyes jelenlétre?
Majdnem minden hétvégén lehetett velünk találkozni a városban. Öt-hat különböző helyen osztottunk szórólapot, gyűjtöttük az aláírásokat az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében (kevesen tudják, de 2009-ben még ezt az álláspontot képviselte, nagyon helyesen, a Fidesz is), februártól kezdődően nagyjából ötezer debreceni ajtón kopogtattunk be, és nem csak képletesen szólva. Beszélgettünk az emberekkel, meghallgattuk a problémáikat. Ezekre a visszajelzésekre alapozva készülünk az őszi önkormányzati választásokra, ahol elsősorban helyi, a lakosok életét közvetlenül érintő ügyek lesznek a kampány középpontjában.
Melyik volt az a helyi ügy, amely a leginkább megmozgatta a debrecenieket?
Egyértelműen a lakhatási helyzet és a megélhetés problémái. Ez persze nem meglepő, mert valami hasonlót mutatnak a KSH adatai is. A tavalyi számokat alapul véve a legtöbbet nálunk, Hajdú-Bihar megyében kell dolgozni egy debreceni 50 négyzetméteres lakásért: egy használtért 9,2 évnek megfelelő nettó átlagfizetést kell félretenni, egy ugyanakkora újért pedig 11 év és 9 hónapnyi átlagfizetést kell megspórolni. Ebben a helyzetben a kormány teljesen megmagyarázhatatlan módon úgy döntött, hogy megszünteti az egyik legnépszerűbb megtakarítása forma, a lakástakarékpénztárak állami támogatását. Népszavazási kezdeményezéssel próbálkoztunk, hogy megvédjük az emberek saját otthon létrehozásába vetett álmait, de a Nemzeti Választási Bizottság lesöpörte a beadványunkat. Sokatmondó adat, hogy a lakástakarékok állami támogatására költött éves összeg nem érte el a közmédia költségvetését sem.
Ezen viszont 2022-ig aligha tud változtatni a Momentum, lévén a lakástakarékok ügyét önkormányzati hatáskörben nem lehet kezelni.
De arra például van esély, hogy Debrecenben is elinduljon végre egy hatékonyan működő, a valódi rászorulókat segítő szociális bérlakás-program. Jelenleg nem ez a helyzet: rengeteg rémtörténetet hallani például arról, hogy az elbírálásnál az önkormányzat azt a jelentkezőt részesíti előnyben, aki több kauciót képes előteremteni a lakásbérléshez. Egy másik megyei példa, Balmazújváros esete pedig egészen döbbenetes tanulságokkal szolgál: az azóta más visszaélések miatt jogerős börtönbüntetésre ítélt egykori polgármester, a fideszes Veres Margit vezetésével a város milliókat kereső profi futballisták részére utalt ki önkormányzati lakásokat a piaci ár töredékéért. Ez a fajta cinizmus és képmutatás éppen azokat a keresztény értékeket veszi semmibe, amelyekre oly gyakran hivatkozik ez a kurzus. Ennek véget kell vetni, és a közvagyont végre arra használni, amire célja szerint hivatott – segíteni azokat, akik önnön hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek. Ez egy felelős önkormányzati vezető feladata.
Ezzel együtt megyei szinten is toronymagas a Fidesz fölénye, a Momentum egyelőre éppen csak a parlamenti küszöb fölé küzdötte magát. Reális egyáltalán változásról beszélni?
Debrecenben az egy évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest a Momentum már megtöbbszörözte a szavazói számát, és 11% feletti eredményt ért el. Nem áttörés, de a tendencia egyértelmű: az emberek értékelik azt a munkát, amit ez a párt végez, és egyre többen fektetik belénk a bizalmukat. Jól látszik az is, hogy a Momentum, és általában az ellenzék főleg azokon a településeken képes előretörni, ahol a fideszes vezetés a helyiek érdekeire látványosan fittyet hányva leginkább saját maga és családja anyagi gyarapodásán fáradozik – Bocskaikertben például az országos átlagunk (9,9%) környékén zártunk, miután a Hír TV feltárta, hogy a helyi polgármester, Szőllős Sándor által létrehozott alapítvány által, nagyrészt EU-s pénzből épített vendégszállóban a politikus sógornője él életvitelszerűen. Az ilyen ügyek – mert itt nem elszigetelt esetről van szó – lassacskán mindenki szemét fel fogják nyitni a megyében és az országban is, ebben biztos vagyok.
Európában viszont úgy tűnik, hogy a Momentum kampánytémái helyett két másik narratíva hasít: a migráció és a klímaváltozás. Mennyiben érintik ezek a debreceni polgárokat?
A migráció annyiban mindenképp, hogy Hajdú-Bihar megyében jelenleg is kivándorlási válság tombol: a megyét folyamatosan többen hagyják el, mint amennyien ideköltöznek, aminek sajnos kézzel fogható bizonyítéka, hogy januárra kétszázezer alá csökkent Debrecen népessége, ennek következtében Magyarország legnagyobb települési önkormányzata, városunk képviselő-testülete két fővel csökken. Az észak-alföldi régiónál az EU-ban mindössze nyolc szegényebb van jelenleg, kizárólag román és bolgár területek – a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a szlovénok rég lehagytak bennünket. Nem, hogy a nyugati-európai országokhoz nem közeledik a környék, de a visegrádi régióktól is öles léptekben maradunk le: a debreceni térség átlagos GDP-arányos fejlettsége az uniós átlag 45%-át sem éri el. Mindez annak az eredménye, hogy az elmúlt hét évben az EU által folyósított fejlesztési forrásokat kevesek vitték haza, ahelyett, hogy a sokak boldogulására használták volna. Pedig képzeljük el, milyen élhető, milyen versenyképes városunk és régiónk lehetne, ha csak egy kicsivel kevesebb pénz folyik közvetlenül a helyi Döbrögi urak és családjaik zsebébe.
És a klímaváltozás? A zöldek Európa nyugati felén áttörtek, de Magyarországon egyetlen képviselőjük sem szerzett mandátumot.
Ez utóbbi sajnos szomorú fordulat, lévén a klímaváltozás, és az abból fakadó összes származékos probléma mindannyiunk közös ügye kellene legyen. A jövőnk van veszélyben, ráadásul ebben az esetben az egyes városok és országok önállóan tehetetlenek: csak együtt, összefogva, közösen dolgozva van esélyünk változtatni a jelenlegi folyamatokon. Magyarországon egy 2015-ös adat szerint évente 14 630-an halnak meg idő előtt a levegőszennyezettséggel összefüggésbe hozható egészségügyi problémák miatt – ez egy kisebb város lakossága. Sokkoló. Debrecenre vetítve ugyanez a szám évente 230 fő, és a helyzet az elmúlt években minden bizonnyal tovább romlott. A Debrecen tüdejének számító Nagyerdő ebből a szempontból is kulcsfontosságú terület: évek óta csökken a talajvíz szintje, ami veszélyezteti az őshonos fafajták fennmaradását. Érdemes belegondolni, hogy a fák lényegében elemi létforrásaink – ha hagyjuk őket kipusztulni és eltűnni, alapjaiban borul fel az ökoszisztémánk. Mi a Momentumban érezzük ennek a veszélynek a súlyát, és amellett, hogy az Európai Parlamentben is felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, hazai terepen is nevén fogjuk nevezni a problémákat.
Ennyi lenne a probléma gyökere? Kevesebb fa lesz a Nagyerdőben? Évente száz számra ülteti az újakat az önkormányzat.
Ezzel csak az a gond, hogy ez egyrészt pusztán pótlás másrészt a klímaváltozás miatt a most ültetett erdőknek a Kárpát-medencében minimális esélyük van egyáltalán megnőni! Ráadásul a klímaváltozás bőven nem csak arról szól, hogy kevesebb fa vesz majd bennünket körül – ez egy folyamat, amely hatással van a turizmusra, a közlekedésre, a gazdasági növekedésre és a mezőgazdaság teljesítményén keresztül a konkrét megélhetésünkre is. A folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet aszályokat okoz, emiatt csökken a terméshozam, ami megdrágítja az alapvető élelmiszereket, ezen keresztül pedig éppen az eleve legnehezebb élethelyzetben lévő társadalmi rétegek megélhetések válik a legnehezebbé. De ez csak a probléma egyik része: az időjárás extrém kilengései miatt több lesz az árvíz, ami szintén a mezőgazdasági termést veszélyezteti. Az időjárásban egyre gyakrabban előforduló hőhullámokhoz az idősebb korosztály képes a legkevésbé alkalmazkodni, ezért nekik a jövőben minden bizonnyal még nagyobb szükségük lenne a színvonalas és hatékony egészségügyi ellátásra. És akkor a légszennyezettség hatásait még nem is említettem: a WHO kimutatása szerint a szmog jelentősen növeli a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát.
Ambiciózus célok, nagyívű mondatok, már csak többséget kellene szerezni ahhoz, hogy ezek megvalósítására is nyíljon némi esély. Ennek van bármi realitása?
Két évvel ezelőtt a Momentum még nem is volt párt – ma pedig már Magyarország harmadik legerősebb politikai közössége vagyunk. Ezt a tempót nyilván nehéz lesz tartani a jövőben, de a cél egyértelműen a további építkezés és fejlődés. Továbbra is szeretnénk jelen lenni az emberek között, meghallgatni a problémáikat, és személyesen, közvetlenül nekik elmondani a megoldási javaslatainkat, mert ez a kulcsa annak, hogy bizalmi kapcsolatot építsünk ki a választókkal. Budapesten és tizenhat megyei jogú városban a Fidesz már elvesztette az abszolút többséget, azaz egy széleskörű ellenzéki együttműködéssel, világos, tiszta üzenetekkel és erős kampánnyal megtörhető a kormánypártok túlhatalma az önkormányzati választásokon. Mi ezért dolgozunk, erre készülünk, ebben hiszünk.
