Az OTP Bank közleménye szerint az árak ismét kétszámjegyű növekedést értek el, a 2015-ös hektáronkénti 1,024 millió forintról tavaly 10,9 százalékkal, hektáronként 1,135 millió forintra nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. Komárom-Esztergom megye 6 százalékos visszaesésén kívül minden megyében áremelkedés volt. Négy megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) 15 százalék felett nőttek az árak, míg a legkisebb arányú, 0,6 százalékos Zala megyében volt a drágulás.
Az OTP Termőföld Értéktérkép elemzése azt mutatja, hogy tavaly óta Hajdú-Bihar megyében a legdrágábbak a termőföldek, átlagosan 1,5 millió forint feletti hektáronkénti árral.
A megyék képzeletbeli hektárár-toplistáján 2015 és 2016 között néhány látványos elmozdulást látunk: egyrészt Bács-Kiskun öt, Vas pedig három hellyel előbbre került, míg Komárom-Esztergom – ahol egyedüliként csökkent az átlagár – négy, Békés pedig három helyet csúszott vissza.
Ennek oka lehet, hogy itt talán már a csúcs közelébe jutott az átlagár, illetve másrészről a többi megye zárkózott fel. Sok múlik a kínálaton is: ha az látványosan fogy, megdrágulnak az üzletek.
Tavaly óta Hajdú-Bihar megye a legdrágább, az addig első Békés megyét pedig már Győr-Moson-Sopron, Tolna és Fejér is megelőzi. Míg egy évvel korábban még azt összegeztük, melyik megye lépi át az egymillió Ft/ha-os átlagárat, 2016-ban egyszerűbb felsorolni, melyik marad még alatta: Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, illetve az észak-magyarországi Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád. Ez utóbbi átlagára alig 600 ezer Ft/ha.
A termőföld árak emelkedő üteme lényegében bő évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 25%-kal Bács-Kiskun megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár. A „Földet a gazdáknak” program keretében a nagyobb haszonbérelt területtel rendelkező gazdaságok voltak a célpontok, ami ebben az esetben ugyancsak hozzájárult a nagy arányú árnövekedéshez.
A legtágabb abszolút árintervallum a szőlőterületeket jellemzi, míg a gyep-rét-legelő kategória átlagárai igen szűk limitek között szóródnak.
Az országos átlagárak (illetve zárójelben a megyei maximumok) művelési áganként a következőképpen alakulnak:
• szántó – 1,2 millió Ft/ha (Hajdú-Bihar – 1,65 millió Ft/ha);
• erdő-fásított – 750 ezer Ft/ha (Győr-Moson-Sopron – 1,03 millió Ft/ha);
• gyep-rét-legelő – 550 ezer Ft/ha (Komárom-Esztergom – 730 ezer Ft/ha);
• kert-gyümölcsös – 1,85 millió Ft/ha (Győr-Moson-Sopron – 3,78 millió Ft/ha);
• szőlő – 2,09 millió Ft/ha (Veszprém – 4,28 millió Ft/ha).
Két és félszeresére nőtt a forgalom egy év alatt
A KSH adatai szerint az ország területének bő 78%-a, 7,31 millió hektár művelt terület. Ennek 59,3%-a szántó, 26,5%-a az erdő, 10,7%-a gyep, míg 3,5% a szőlő, gyümölcsös, halastavak, stb. aránya. A termőföld-piac – a „Földet a gazdáknak” program 2015. őszi meghirdetését követően – tavaly látványosan bővült.
A megelőző évi 44 ezerről 2016-ban 56 ezerre, 27%-kal nőtt az adásvételek száma; a forgalom közel 60%-át adó 1/1 tulajdoni hányadot érintő adásvételekre szűrve jelentősebb, 30%-os volt a bővülés. A tranzakciószám a Nógrád és Tolna megyei minimális csökkenést kivéve minden megyében nőtt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyenesen a 3,5-szeresére, illetve Pest megyében majdnem kétszeresére.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva két és félszeres (246%) volt a növekmény 2016-ban. Mivel az adásvételek száma ennél nagyságrenddel kisebb mértékben nőtt, az történt tehát, hogy átlagosan jóval nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2015-ben. Ebben is a földárverések hatása látszik.
Tavaly 165,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során. Míg 2015-ben egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben érte el a forgalom az ötezer hektárt, tavaly hét megyében is tízezer hektár feletti földterület cserélt gazdát; a legtöbb (25 ezer ha) Fejér megyében. A másik véglet Pest megye, alig kétezer hektárral, s emellett még Vas és Zala megyében is háromezer hektár alatt maradt a volumen.
