„Az én kedves történetem és fotóm a Virágkarneválról” eredményhirdetését tartották augusztus 17-én este a Kossuth téren.
- Facebook-fotóverseny nyertese – 93 szavazattal:
Címe: Valcer Táncstúdió
A fotót beküldte: Bíró Csaba.
- Fotóverseny nyertese:
A fotót beküldte: Kiss-Aranyos Klára
Képaláírás: „1988. A virágkarneváli táncok versenyét a Fazekas nyerte! Örök emlék, amit Szilágyi Tibor tanár úrnak köszönhetünk! Csapatunk bekerült a virágkarneváli kiadványba és többször szerepeltünk a Naplóban is!” Szuper évek voltak! 🙂
Mindkét nyertes ajándéka egy-egy családi belépőjegy a karneváli felvonulásra a Kölcsey Központ melletti lelátóra, illetve családi belépőjegy a Karneváléjre, a Nagyerdei Stadionba. A nyereményeket Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője adta át.
- A történetverseny nyertese
Katonka Barnabásné
Ajándéka a Hajdú-Bihari Napló 10 ezer forint értékű utalvánnyal kedveskedik (Csokonai Étterem) és ajándékcsomaggal, Családi belépőjegy a karneváli felvonulásra a Kölcsey Központ melletti lelátóra, Családi belépőjegy a Karneváléjre, a Nagyerdei Stadionba
Ajándékot átadta Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője és Kovács Zsolt, Hajdú-Bihari Napló szerkesztője.
A nyertes történet:
„A legemlékezetesebb virágkarneváli történetem 1975-be nyúlik vissza. Ebben az évben a férjemmel a debreceni Konzervgyár dolgozói voltunk, ő esztergályos a TMK műhelyben, én pedig a pénzügy osztályon gyors- és gépíró. A Konzervgyár és a debreceni Állami Gazdaság úgy döntött, hogy közösen indít virágkocsit, olyat, amely szimbolizálja mindkét gyár mezőgazdasághoz fűződő kapcsolatát. A tervek alapján egy tanyát, hozzá tartozó zöldségeket, gyümölcsöket bemutató kocsi készült el, de felvetődött, hogy egy kutya nélkül az egész kompozíció nem sokat ér. Itt léptünk be a történetbe, ugyanis nekünk volt egy gyönyörű fehér kuvasz kutyánk, így felajánlottuk, hogy szívesen részt veszünk vele a felvonuláson.
No, de kicsit kanyarodjunk vissza a történet elejére, hogy megértsük a későbbi eseményeket.
A ’70-es években nagy súlyt fektettek a dolgozók lakáshoz jutásához, a vállalatok kamatmentes kölcsönökkel segítették a dolgozóikat, illetve a tanács által kiutalt lakásokat osztottak ki. Így történt, hogy nagy örömünkre mi is lakást kaptunk 1975 augusztusában a Gyergyó utcán, ahol nagyon sok konzervgyári dolgozó jutott szép otthonhoz.
Visszatérve a virágkarneválhoz… Rendben elindultunk a Vörös Hadsereg útján, majd az Apolló Mozi környékén, ahol ismerős kollégák, barátok nagyobb számban fordultak elő, hangos bekiabálásokra, lettünk figyelmesek. „Ezt a lakást utalták ki?” Mindez természetesen nagy-nagy nevetés kíséretében, míg mi boldogan integettünk, bólogattunk, s a tömeggel együtt nevettünk.
A kocsinak nagy sikere volt, különösen a kutyusnak, aki meglepően jól tűrte a megpróbáltatásokat. A Nagyerdőre kiérve még dzsemeket is dobáltunk a nézelődők közé.
Így ért véget ez a számunkra nagyon kedves és emlékezetes karnevál.„
