Magyar katonabúvárok víz- és iszapmintákat vettek augusztus 25. és szeptember 5. között a romániai Retyezát-hegységben lévő Bukura-tó vizéből és iszapjából, amelyeket az MTA debreceni atommagkutató intézetében (Atomki) vizsgálnak majd – közölték az expedíció vezetői pénteken sajtótájékoztatón, Debrecenben.A merülésekben a Magyar Honvédség 5. számú Bocskai István Lövészdandár nyolc harci búvára és a 37. Rákóczi Ferenc műszaki ezred két műszaki búvára vett részt, utóbbiak mentőbúvárként csatlakoztak a kutatócsoporthoz – közölte Takács Attila ezredes, a Bocskai dandár parancsnoka.
Fülöp Zsolt, az Atomki igazgatója szerint a katonabúvárok professzionális segítséget nyújtottak az intézetben folyó klímakutatáshoz.
Braun Mihály, az expedíció tudományos vezetője elmondta: az utolsó jégkorszakból fennmaradt Bukura-tóból vett minták értékelésével 16 ezer évre visszamenőleg rekonstruálhatják az őskörnyezetet, és vonhatnak le következtetéseket a klímaváltozással összefüggésben. A mélységi mintavételhez a csónakban lévő kutatók és a 16 méter mélyben, 4 Celsius fokos vízben dolgozó búvárok rendkívül összehangolt tevékenységére volt szükség – tette hozzá.
A kutató szerint az első, meglepő eredménye az volt a munkájuknak, hogy a kiderült, a látszatra élettelen tó gazdag élővilágot rejt: a mederfenéken valóságos mohaerdőket találtak, amelyekben különféle élőlények – kisrákok, férgek, kovamoszatok – telepedtek meg. Azt további vizsgálat fogja kideríteni, hogy mindez összefüggésben van-e a tó környékén folyó állattartás következtében bemosódó sok szerves anyaggal, vagy független attól – magyarázta Braun Mihály, aki elmondta azt is: a vízminták vizsgálata már megkezdődött a debreceni atommagkutatóban, a több száz iszapminta feldolgozása több kutató közel egy évi munkája lesz.
Miklós Bence zászlós, a búvárcsapat parancsnoka az expedíció nehézségeit ecsetelve elmondta: az alaptábort 1500 méter magasan alakították ki, a kutatótábor 2050 méter magasságban volt.
A 30-40 kilogrammos hátizsákokkal ezt a szintkülönbséget naponta legalább egyszer meg kellett tenniük: a hegyre fel két óra volt, lefelé egy óráig tartott az út a csúszós, sziklás terepen. Külön óvatosságot igényelt a 15 literes, 200 bar nyomásra feltöltött, 23 kilogramm súlyú, sűrített levegős acél búvár palackok szállítása – fűzte hozzá.
Miklós Bence beszámolt arról is, hogy sikerült fúrásmintákat gyűjteniük a Bukura-tó felett található Viorika- és Florika-tavak üledékéből is.
A debreceni harci búvároknak egyébként nem ez volt az első különleges expedíciója: 2012-ben részt vettek az Adriai-tenger mélyén fekvő Ferenc József csatahajó helyzetének feltérképezésében is.
A Bukura-tavi expedícióban részt vett valamennyi búvár azt a csapatmunkát emelte ki, ami a nehéz körülmények – magashegyi tábor, nehéz terep, erős szél, hideg víz, éjszakai vihar – ellenére sikeressé tette a küldetésüket, és valamennyien épségben tértek haza. Mint mondták, csupán egyetlen negatív élményük volt, de az már az első napon: három és fél kilogramm füstölt kolbászukat ugyanis elvitte egy róka.
