A magyar gazdaság jövője a hatékony exporton múlik – hangsúlyozta Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden a köztestület Külgazdasági Évnyitó 2026 – Fókuszban a külpiacok című rendezvényén.
Kifejtette, az elmúlt 15 év gazdasági sikertörténet, a magyar gazdaság extenzív növekedési időszakban volt.
Felidézte, 2010-ben magas volt a munkanélküliség, és az ország eladósodottsága, mostanra szisztematikus munkával az ország eljutott oda, hogy nincs munkanélküliség, “sokkal jobban élünk”. Ugyanakkor az erőforrások végesek, munkaerő már nem nagyon van, az országnak nyersanyaga soha nem volt.
A kamara elnöke szerint az ország gazdasága eljutott a közepes jövedelmi csapda helyzetébe, ami azt jelenti, hogy ha ugyanezzel a módszerrel megy tovább, akkor minimális fejlődést ugyan el lehet érni, de igazi ugrást nem. Az elmúlt 50 évben körülbelül 100 ország gazdasága jutott közepes jövedelmi csapdába, és csak minden tizediknek sikerült kitörnie, a magyar gazdaság ez utóbbi csoportban szeretne lenni.
Nagy Elek kiemelte, a magyar gazdaság kihívás előtt áll. Szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy tudás és technológia alapú gazdaság épüljön.
A kamara elnöke szólt arról is, hogy az MKIK-nak, mint köztestületnek fő feladata a gazdaság általános érdekvédelme. Tavaly májusban a kormány és a kamara olyan együttműködési megállapodást írt alá, amelyben konkrét feladatokat, határidőket határoztak meg, és ez mind számon kérhető. Ennek köszönhető, hogy tavaly 11 pontos adócsökkentést jelentettek be közösen.
A kamara elnöke szerint a jövőben az államnak innovációs katalizátornak kell lennie, és a támogatási rendszert úgy kell alakítani, hogy minél több kutatás-fejlesztéssel, innovációval foglalkozó cég legyen.
Nagy Elek a Makronóm Intézet kutatására utalva felhívta a figyelmet arra, hogy azok a vállalkozások a sikeresek, amelyek innovatívak, együttműködtek az egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Ezek a cégek háromszor annyit költöttek oktatásra és fejlesztésre, mint a versenytársaik, kétharmaduknál dedikált innovációs csapat dolgozott, és 70 százalékkal többet tudtak fizetni a munkavállalóiknak. A minőségi munkaerő révén – ami a legértékesebb tőke – képesek voltak sokkal nagyobb hozzáadott értéket teremteni, és a végén ezek a cégek exportra dolgoztak.
(MTI)
