Frankfurt lesz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó európai hatóság (AMLA) székhelye – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament (EP) csütörtökön.
A brüsszeli közlemény szerint az új uniós hatóság székhelyét az uniós tanács és az uniós parlament képviselői kilenc tagállam – Belgium (Brüsszel), Németország (Frankfurt), Írország (Dublin), Spanyolország (Madrid), Franciaország (Párizs), Olaszország (Róma), Lettország (Riga), Litvánia (Vilnius) és Ausztria (Bécs) – kérelmei közül választotta ki. Az uniós hatóság több mint 400 alkalmazottal 2025 közepén kezdi meg működését Frankfurtban.
Az új hatóság közvetlen és közvetett felügyeleti, valamint szankcionálási és intézkedési hatáskörrel fog rendelkezni a kötelezett szolgáltatók felett, és ellenőrzi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új rendelet végrehajtását.
Az AMLA közvetlenül felügyel majd bizonyos számú, az EU-ban a legkockázatosabbak közé tartozó hitelintézetet és pénzügyi intézményt, köztük a kriptoeszköz-szolgáltatókat, támogató szerepet fog betölteni a nem pénzügyi ágazat tekintetében, koordinálni fogja a pénzügyi információs egységeket a tagállamokban, és közigazgatási bírságokat szab majd ki súlyos jogsértések esetén.
Az EU 1991-ben fogadta el az első pénzmosási irányelvet. Az Európai Bizottság 2021 júliusában jogalkotási javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy tovább erősítse a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat, és javítsa azok érvényesítését. A javaslatcsomag része volt egy pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó európai hatóság létrehozása is.
A tagállami kormányokat tömörítő uniós tanács és az Európai Parlament 2024. január 18-án ideiglenes megállapodásra jutott a pénzmosás elleni csomagról. A végső szöveget úgy a tanácsnak, mint az EP-nek hivatalosan is el kell fogadnia. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új rendelet EU-szerte harmonizálja és pontosítja a szabályokat. Rendelkezéseket tartalmaz az ügyfél-átvilágításra és a tényleges tulajdonosokra, valamint a nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek hatáskörére vonatkozóan.
(MTI)
