December 30-án este közzétette legújabb, középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium. A dokumentumot év végéig kell nyilvánosságra hozni, és valószínűleg nem véletlen, hogy épp ezt az időpontot választották, amikor az ünnepek miatt kisebb figyelem terelődik a témára – írja a Portfolio.
A dokumentum ugyanis elég gyászos képet fest a magyar gazdaság 2023-as teljesítményéről, csakúgy, mint az államháztartás helyzetéről.
Ezek a legfontosabb adatok, amelyekből kiolvasható a magyar gazdaság gyászos teljesítménye:
– 0,4 százalékkal esett vissza 2023-ban a magyar GDP,
– 5,9 százalék lett a GDP-arányos államháztartási hiány – ez nemcsak az eredeti, 3,9 százalékos tervet haladta meg jócskán, de az utolsó őszi, 5,2 százalékos becslést is,
– 17,6 százalékos lett az infláció éves értéke,
– 14,5 százalékkal nőtt a bruttó bértömeg.
Az utolsó két adatból kiszámolható, hogy 3,3 százalékkal esett vissza az egy főre jutó nettó reálbér. Továbbá:
– 2 százalékkal csökkent a háztartások fogyasztása,
– 4,8 százalékkal esett vissza az import, míg 0,4 százalékkal nőtt az export értéke.
A dokumentum emellett a hatalmas államháztartási hiányra is kitér, feltárja annak az okait:
– 320 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek be a társaságok a tervezettnél,
– 1137 milliárd forinttal maradtak el a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (elsősorban áfa) származó bevétel a tervezettől, és a magas infláció ellenére nominálisan is mindössze 300 milliárddal haladják meg a tavalyi adatot (8718 után 9050 milliárd),
– a lakossági befizetések is 120 milliárddal kevesebbnek bizonyultnak a vártnál,
– az Európai Uniótól 400 milliárd forinttal érkezett kevesebb a tervezettnél.
Mindezek összességében azt jelentik, hogy rosszabbul élünk, mint egy éve.
