Árplafont vezet be a kormány az áramra három szektorban – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely közölte, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és az a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik.
A miniszter indoklása szerint olyan szektorokról van szó, amelyek a gazdaság teljesítményére és az inflációra a legnagyobb hatással vannak, mivel ezek termelő vagy termeléshez kapcsolódó tevékenységek. Hozzátette: a kormány cserébe azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat; ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni. Jelezte, az intézkedés több mint ötezer vállalkozást érint és 40 milliárd forintos költségvetési kiadása van.
A belga főváros miért nem ad már végre pénzt?
Az európai uniós források ügyében “a labda Brüsszel térfelén pattog”, politikai döntés kérdése, hogy az Európai Bizottság vállalja-e a konfliktust az Európai Parlamenttel, és odaadja-e Magyarországnak a jog szerint neki járó pénzeket – mondta Gulyás Gergely.
A tárcavezető kérdésre válaszolva úgy értékelt: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat mikor “kegyeskedik” az Európai Bizottság folyósítani. “Nem tőlünk függ, attól függ, hogy ott mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az Európai Parlament magyar képviselők által felheccelt többségével szemben vállalják azt a konfliktust, hogy a jog szerint odaadják a nekünk járó pénzeket” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta: Magyarország az Európai Bizottság által visszaigazolt módon az utolsó “mérföldkövet” is teljesítette, így elvileg a bizottságnak július elején számlákat is küldhetnek. Ekkor nekik van 90 napjuk, hogy megfontolják, fizetnek-e vagy sem – jelezte.
Békegalambok
Magyarország továbbra is kitart az azonnali ukrajnai tűzszünetet és a béketárgyalásokat szorgalmazó álláspontja mellett, amit minden fórumon képviselni fog – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta, a háborús helyzet nem könnyebb, hanem nehezebb lett, újabb szakaszába lépett a konfliktus, a harctéren egyre többen halnak meg.
Hozzátette: a kormány szerint nem csupán magyar nemzeti érdek, hanem mindenkinek az érdeke, hogy mielőbb béke legyen. “Az öldöklésnek csak a béke vethet véget”, ezért Magyarországnak ki kell tartania amellett, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség – mondta. (Az oroszok hazatakarodását ezúttal sem követelte – a szerk.)
A miniszter közölte, ennek a Magyarországra gyakorolt pozitív hatása lenne, hogy az európai gazdaság részeként az ország kiszabadulna “abból a fojtogató ölelésből, amit a háború jelent”, ez rögtön az infláció jelentős mérsékléséhez, gyakorlatilag megszűnéséhez vezetne.
“Védelmi költségvetés”
Védelmi költségvetésre van szüksége Magyarországnak, mivel háborús idők vannak, a 2024-es költségvetés pedig garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést és a munkahelyeket – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az országnak legyen 2024-re elfogadott költségvetése. Elmondta azt is, jövőre elegendő forrást biztosítanak ahhoz, a rendszerváltás óta először, hogy Magyarország megfeleljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tett vállalásainak.
A jövő évi büdzsében a honvédelemre fordított források elérik a magyar gazdasági össztermék két százalékát – mondta.
Beszélt arról is, hogy az országnak a legnagyobb segítséget jelenleg az jelenti, ha valaki a megatakarításait államkötvényben vagy kincstárjegyben tartja, amelyek magas kamatot fizetnek és adómentesek.
Hozzátette: a banki megtakarítások kamatára bevezetett adó csak addig tart, amíg a háború.
