A jelenlegi kijevi vezetéssel nem lehet tárgyalni az ukrajnai helyzet megoldásáról, csak új emberekkel, akik elismerik a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy tanácskozáson a dél-oroszországi Sziriuszban. Az ukrán vezetésre utalva leszögezte, hogy az orosz “különleges hadművelet a neonácik kapitulációjáig” fog tartani.
Fejtegetésében a volt elnök és kormányfő arról beszélt, hogy az országhatárok jellegüknél fogva földrajziak és stratégiaiak lehetnek, és a két fajta határ csak olyan államok esetében esik egybe, amelyek nincsenek befolyással a kulcsfontosságú globális döntésekre. Medvegyev szerint az egypólusú világrend halálával “a bolygó minden jelentős központja megpróbálja majd tartósan megteremteni stratégiai határait”.
“Oroszországnak mint minden nagyhatalomnak a stratégiai határai természetesen messze kívül esnek a földrajzi határain. És ezek alapja nem a katonai erő vagy a bőséges finanszírozás, hanem egy ezeknél sokkal szilárdabb, gyakorlatilag lerombolhatatlan alap” – jelentette ki Medvegyev. Álláspontja szerint a Dnyeper folyó mindkét partja Oroszország stratégiai történelmi területeinek elidegeníthetetlen részét képezi.
“A mi fő érdekünk nem az, hogy új területeket szerezzünk meg, amint ezzel vádolnak bennünket (…) Számunkra az a fontos, hogy a szomszédos országokban kompetens, kiszámítható, szuverén hatalom legyen, amely állampolgárai és a nemzetközi közösség jóléte érdekében cselekszik”
– mondta.
Úgy vélekedett, hogy Moszkva “különleges, sorsdöntő küldetést teljesít a globális világban”. Meglátása szerint az orosz állásponttal mindenkinek számolnia kell, annál is inkább, mert a világ legtöbb országának szüksége van egy erős Oroszországra.
“A Szovjetuniót olyannak feltámasztani, amilyen volt, lehetetlen”
– vélekedett Medvegyev, hozzátéve, hogy a szovjet állam “méltó örököse volt az Orosz Birodalomnak, és szerves részeinek ma haza kell térniük”.
Leszögezte, hogy “Ukrajna nyilvánvalóan Oroszország”, és hogy a másik koncepciónak “örökre el kell tűnnie”.
Ezzel arra utalt, hogy Leonyid Kucsma, aki 1994-től 2005-ig Ukrajna elnöke volt, 2003-ban Ukrajina ce Jevropa (Ukrajna Európa) címmel jelentetett meg könyvet.
Dmitrij Medvegyev a Moszkva által különleges hadműveletnek nevezett ukrajnai háborút “kényszerű, de meglehetősen hatékony válasznak” nevezte “a banderista rezsim és a kollektív Nyugat oroszgyűlölő politikájára”.
“A különleges hadműveletet feltétlenül elvisszük annak logikus befejezéséig, a végső győzelemig, a neonácik kapitulációjáig”
– jelentette ki.
Az orosz kormánypárt vezetője azt mondta: Moszkvának nincsenek területi vitái a “közeli külföld” országaival, nem kényszeríti rá jó szomszédaira politikai akaratát, nem mondja meg nekik, miként éljenek, nem fenyegeti őket szankciókkal. Ezzel szemben a Nyugat bizalmatlanságot és a nyílt viszályt szít Oroszország és szomszédai között – mondta.
Meglátása szerint a Nyugat, különösen az angolszász világ “mániákusan és visszataszítóan ismételgeti az orosz fenyegetésről szóló mantráit”. Medvegyev szerint a nyugati felfogás elavult: a világ ugyanis sokkal összetettebbé, ugyanakkor ésszerűbbé is vált, mint amilyen korábban volt.
Moszkva egy ideig készen állt a konstruktív kapcsolatokra az európai országokkal, de ezek úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államok “hasznos idiótáivá” válnak, politikusaik pedig országuk nemzeti érdekeinek árulóivá. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat szeretné Oroszországot “a Moszkvai Fejedelemség határai közé szorítani”, de ez “nyilvánvalóan elérhetetlen” cél.
Az orosz-amerikai kapcsolatokat rosszabbnak minősítette, mint amilyenek a kubai rakétaválság idején voltak. Értékelése szerint totális háború folyik Oroszország ellen amerikai fegyverekkel, amerikai különleges erők és tanácsadók részvételével.
Azt jósolta, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja a “feltartóztatás” több évtizedes politikáját, akárki is nyerje meg az amerikai elnökválasztást, és ez szerinte sajnálatos.
Rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem tűrné el, ha bárki az ő módszereit alkalmazná ellene, ez a leghevesebb ellenállásába ütközne, és elvezetne a karibi válság egy újabb változatához.
“A fő fenyegetés most a nukleáris konfliktus veszélye, bármilyen banálisan hangzik is ez” – mondta Medvegyev, aki szerint ez a fenyegetés most “százszorta súlyosabb”, mint amilyen a kubai rakétaválság idején volt.
