A Debreceni Egyetem hallgatóinak és érdeklődőinek tartott részletes előadást Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, aki a HUNOR – Magyar Űrhajós Program – tapasztalatairól és a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kutatásairól számolt be.
Kapu előadását azzal kezdte, hogy felidézte: a HUNOR program 2022 januárjában indult el, és óriási volt az érdeklődés, 247 jelentkező küldte be a pályázatát. Ez a dokumentáció nagyon részletes volt, hiszen az űrhajósjelöltekkel kapcsolatban szigorú orvosi, pszichológiai és alkalmassági kritériumokat kellett vizsgálni. A jelentkezők száma fokozatosan csökkent: előbb 100 főre szűkítették a listát, majd 44-re, később 25-re. Ekkor következett a többkörös tesztelés és vizsgálat, amelynek során végül nyolcan jutottak be a döntő válogatóba.
Ekkor a program már saját, kifejezetten magyar elemekkel bővült: a jelöltek például Gripen vadászgépekkel repülhettek, hogy extrém G-terhelésnek tegyék ki őket, és megtapasztalják, milyen hatások érik a szervezetet felszálláskor. Kapu kitért a csillebérci technikai bootcampre is, ahol a jelölteknek komoly feladatokat kellett megoldaniuk, gyakran extrém körülmények között, hogy bizonyítsák stressztűrésüket és csapatmunkára való alkalmasságukat.
A legjobb négy jelölt végül 2023 tavaszán kezdte meg a hivatalos felkészülést. Ez magában foglalta a kisrepülőgépes pilótajogosítvány megszerzését, az izolációs gyakorlatokat és a műrepülést is. „Az izolációs tréning hat napig tartott, teljesen elzárva a külvilágtól. Nem ért minket napfény, nem fújt ránk a szél, és vízhez is csak korlátozottan jutottunk. Ez egyszerre szolgált pszichológiai tesztként és felkészítésként a Nemzetközi Űrállomás bezártságára” – idézte fel Kapu Tibor.
2024 májusában Kapu és társa, Gyula Houstonba költözött, ahol amerikai kiképzésben részesültek. Ez magában foglalta a NASA protokollok elsajátítását, a súlytalansági tréningeket, szimulátorozást és orosz nyelvű kommunikációs gyakorlatokat is, mivel a Nemzetközi Űrállomáson orosz kozmonautákkal is együtt kellett dolgozniuk.
A felkészülés csúcspontja 2025. június 25-én érkezett el: ekkor startolt el a Crew Dragon űrhajó, fedélzetén Kapu Tiborral, a Nemzetközi Űrállomásra. „A felbocsátás pillanata katartikus élmény volt, bármelyik nap újra átélném” – fogalmazott.
Az ISS-en 25 magyar vonatkozású kísérletből hatot személyesen mutatott be az előadás során. Ezek között szerepelt:
-
mikrofluidikai kísérletsorozat, amelyben folyadékok viselkedését, gyógyszerek és biológiai minták vizsgálatát végezték el, rendkívül kis tömegű és költséghatékony eszközökkel,
-
a „Diros” kísérlet, amely Jupiter- és Szaturnusz-szerű légköri jelenségeket modellezett vízzel és nyomkövető részecskékkel,
-
a „Random” nevű doziméter, amely nemcsak a kozmikus sugárzást mérte, hanem a hőmérsékletet, páratartalmat és a levegő szén-dioxid-szintjét is figyelte,
-
transzkraniális Doppler-kísérletek, amelyek az agy vérkeringését vizsgálták,
-
virtuális valóság alapú idegrendszeri tesztek,
-
és növénytermesztési kísérletek, amelyek során paprikát, búzát és retket neveltek mesterséges körülmények között.
Kapu Tibor hangsúlyozta, hogy a HUNOR program kísérletei nemcsak a magyar kutatás számára hoztak új tudományos eredményeket, hanem hozzájárultak a nemzetközi űrkutatáshoz is. „Ezek a kísérletek a jövő hosszú távú űrutazásainak biztonságát és sikerét szolgálják – akár egy jövőbeli Mars-misszió előkészítésében is kulcsszerepük lehet” – mondta az előadás végén.
Hallgatói kérdések és válaszok:
Hallgató: Melyik volt a legnehezebb pillanat a felkészülés során?
Kapu Tibor: „Az izolációs tréning. Hat napig voltunk bezárva egy kis helyiségbe, minden külső inger nélkül. Ez nemcsak fizikai, hanem lelki próbatétel is volt – ott dőlt el, ki mennyire bírja majd a világűr magányát.”
Hallgató: Mit vitt magával az űrbe személyes tárgyként?
Kapu Tibor: „Volt nálam néhány családi fotó, és egy kis magyar zászló, amit a felbocsátás előtt a fiam adott a kezembe. Ezek rengeteg erőt adtak odafent.”
Hallgató: Mi volt a legemlékezetesebb pillanat az ISS-en?
Kapu Tibor: „Amikor először kinéztem a kupolából és megláttam a Földet. Az a látvány leírhatatlan. Minden fáradság, minden nehézség megérte azért a pillanatért.”
Hallgató: Hogyan alszik egy űrhajós?
Kapu Tibor: „Hálózsákban, a falhoz rögzítve, hogy ne lebegjünk el. Meglepő, de nagyon nyugodt alvás, nincs gravitáció, ami nyomná az ízületeket.”
Hallgató: Milyen tanácsot adna azoknak, akik egyszer űrhajósok szeretnének lenni?
Kapu Tibor: „Legyenek kitartóak és sokoldalúak. Az űrhajós nemcsak pilóta, hanem mérnök, tudós, pszichológus és diplomata egyszerre. Aki most kezd készülni, annak jó esélye van, hogy egyszer eljusson akár a Holdra, akár a Marsra.”
