A Debreceni Egyetem kutatói kiderítették, miért nem járnak NB I-es futballmérkőzésekre az egyébként potenciális nézők. Egy frissen megjelent tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka még soha nem volt labdarúgómeccsen.
Egy sportklub üzleti sikerét nagy mértékben befolyásolja a mérkőzésekre kilátogatók száma, hiszen a nézők nemcsak a jegyet vagy a bérletet vásárolják meg, hanem a büfé és egyéb szolgáltatások révén is bevételt termelnek. Sőt, létszámukhoz igazodik a stadionban elhelyezett hirdetések értéke, valamint a televíziós közvetítések is a helyszíni nézettségtől függnek. Ezért minden sportklub érdeke, hogy a lehető legtöbb nézőt vonzza be a mérkőzéseire.
A rendszerváltás után a nézőszámok folyamatosan csökkentek Magyarországon. Míg a 80-as években meghaladta a 7500 főt az átlagos nézőszám egy NB I-es labdarúgómérkőzésen, addig a kétezres évek elejére ez 3400 alá csökkent. Sem az elavult stadionok korszerűsítése, sem a Magyar Labdarúgó Szövetség nézőszámok növelését célzó stratégiája nem változtatta meg érdemben az adatokat. Ezért voltunk kíváncsiak arra, mi az, ami távol tartja a potenciális nézőket a mérkőzések látogatásától
– tájékoztatta a hirek.unideb.hu-t Bácsné Bába Éva.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Sportgazdasági és -menedzsment Intézetének igazgatója Balogh Renátó adjunktussal közösen négy éve kezdett el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy milyen okok húzódnak meg a mérkőzésektől eddig távol maradók döntésének hátterében. A felmérést olyan városokban végezték el, ahol a magyar labdarúgó bajnokság első osztályában (NB I-ben) versengő klubok működnek.
Kérdőívünket NB I-es férfi labdarúgócsapatnak otthont adó városok zárt közösségi média oldalain és csoportjaiban osztottuk meg. Több mint ezren töltötték ki, és kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka soha életében nem volt még magyar futballmérkőzésen, egyharmaduk pedig több mint tíz éve látogatott el magyar csapat meccsére utoljára
– részletezte Balogh Renátó. Hozzátette: távolmaradásuk legfőbb oka pedig nem az, amit a közvélekedés tart, vagyis a játék színvonala.
Földesiné rendszerváltás előtti kutatásának eredményét a két közgazdász jelenlegi vizsgálata is megerősítette, vagyis a szülői minta, a generációkon átívelő szurkolói elköteleződés hiánya az alacsony érdeklődés egyik oka. De nem a legfontosabb.
Azok közül, akik még sohasem jártak futballmeccsen, a legtöbben azzal indokolták meg távolmaradásukat, hogy mással töltik a szabadidejüket, szívesebben választanak egyéb szabadidős programot, illetve nem tudnak azonosulni a csapattal. De szerepet játszik az is, hogy a válaszadók jelentős része nem sportrajongó, illetve nem tudnak kivel elmenni egy mérkőzésre, mert nincs a környezetükben olyan családtagjuk, barátjuk, ismerősük, aki rendszeresen járna
– ismertette az adjunktus.
Az eredmények tehát azt mutatják, hogy nem elég a klubok sikere és a színvonalas játék ahhoz, hogy többen váljanak szurkolóvá. A labdarúgó-egyesületeknek közösséget kell építeniük, amit már a gyerekek megszólításával érdemes elkezdeni. A kutatók nemzetközi jó gyakorlatok alapján a kluboknak és az adott városok önkormányzatainak is tesznek javaslatot arra, hogyan teremtsék meg vagy erősítsék a passzív sportfogyasztási kultúrát és a csapatok lokális beágyazódását.
