Augusztustól tíz újabb egyetem csatlakozik a modellváltó intézményekhez – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnap.
Azt írták: a kormány elkötelezett a mellett, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és minden szereplőjét érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Az egyetemek versenyképességének erősítésével a magyar fiatalok képzésének színvonala, Magyarország innovációs teljesítménye nő. Augusztus elsejével ennek érdekében összesen már 21 intézmény működik az új modellben, alapítványi fenntartásban.
Bejegyezték az alapítványokat, fideszes kuratórium felügyeli a Debreceni Egyetemet is
Ahhoz a tíz egyetemhez, amelyek már korábban modellt váltottak, 2021. augusztus 1-jével csatlakozik a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem – tudatták a közleményben.
Hozzátették: a világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésére, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerül az Eszterházy Károly Egyetem.
Emlékeztettek: az Országgyűlés idén áprilisban döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartói jogait közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adja át.
Az átalakulás az intézményi működés rugalmasságát növeli – írták -, így a jövőben az intézményeket fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják közvetlenül vagy az általuk fenntartott intézmények útján a közfeladatok magas színvonalú ellátását.
Semjén: egyházi iskolákra nagyobb igény van, mint államiakra
A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a változó gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez – hangsúlyozták.
Kitértek arra: a több erőforrás, a vonzóbb munkavállalói helyzet, a teljesítmény alapú előmenetel, a jobb infrastruktúra, a magasabb követelmények vezetnek majd el a minőség javulásához. A magyar egyetemek előrébb léphetnek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban.
2021 szeptemberétől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták csaknem 70 százaléka tanul modellváltó intézményben – olvasható az ITM közleményében.
