A Debreceni Egyetem kutatói, a Gazdálkodás folyóirat szakértői, valamint a vállalkozások közös konferencián keresték a megoldást az ágazat gondjaira.
Az egyik legfontosabb agrárágazati probléma Magyarországon a megfelelő szakképzettségű, motivált munkaerő utánpótlása és megtartása – ezt az egyöntetű véleményt fogalmazták meg a résztvevők a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar és a Gazdálkodás című agrárökonómiai folyóirat közös konferenciáján április 22-én. Agrárközgazdászok és vállalatvezetők statisztikai adatok elemzésével és konkrét esettanulmányok bemutatásával keresték az előrelépés lehetőségeit.
– Az egyetlen megoldás a humánerőforrás minőségének javítására az, ha a tudományos élet szakemberei, a döntéshozók és a vállalati szféra illetékesei egy asztalhoz ülnek és közös megoldásban gondolkodnak. Ezt szolgálja a mai tanácskozás itt, a Debreceni Egyetem legnagyobb létszámú karán, ahol 4200 hallgató tanul – mondta köszöntőjében Szakály Zoltán. A dékánhelyettes hozzátette: az idei jelentkezési adatok is bíztatóak, a tavalyinál tíz százalékkal többen jelölték meg a GTK-t első helyen.
– Az ország gazdasága csak akkor fejlődik, ha rendelkezésre áll a szükséges szellemi potenciál. A technikai innováció magában kevés, úgy lehet sikeres, ha tudásban fel vagyunk rá készülve. Emiatt alapvető az oktatás, képzés szerepe. Járva az országot azt tapasztalom, hogy bár sok a munkanélküli, a vállalkozások képzett emberek hiányáról panaszkodnak – mondta Kapronczai István, a Gazdálkodás című folyóirat főszerkesztője.
A Debreceni Egyetem törekszik az agrárképzések gyakorlatiassá tételére. A Böszörményi úti campuson nemrég épült meg az élelmiszertechnológiai tanüzem, amelyben a tej, a gyümölcs, a hús és a gabona feldolgozásának alapjait sajátíthatják el a hallgatók valós üzemi körülmények között. Megújult a halbiológia labor is, ahol az intenzív akvakultúra és a kombinált hal/növény-termelés gyakorlatát mutatják be.
