Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és az Aquaprofit magyar vállalat a kantoni Szun Jat Szen egyetemmel és egy sencseni vállalattal felszín alatti vizek feltárásáról és hasznosításáról. A megállapodást szerdán ismertették a sajtóval Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián.
Az öt évre szóló megállapodás keretében – amelyet áprilisban írtak alá Kínában – a két egyetem és a két ipari szereplő közösen fogja végezni felszín alatti vízforrások feltérképezését, feltárását és védelmét Dél-Kínában. Az együttműködés kiterjed szakemberek, egyetemi oktatók és hallgatók cseréjére is.
Nádasi Tamás, az Aquaprofit cég vezetője – egyszersmind a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatának elnöke – elmondta: Kínában az óriási fejlődés komoly vízhiányt eredményezett; néhány nagyváros már kénytelen 300-400 kilométeres távolságból beszerezni az ivóvizet. Szükségessé vált a felszín alatti vízforrások feltárása, ehhez innovatív megoldásokra, új technológiákra van szükség.
Ezeket Kína egyrészt szeretné megvásárolni, másrészt megtanulni, ezt szolgálja a négyoldalú, két egyetem és két vállalat között létrejött magyar-kínai megállapodás – mondta. Kínában jövőre indul a XIII. ötéves terv, a tartományokban és városokban hamarosan kiírják a pályázatokat, az együttműködés célja, hogy részt vegyenek legalább egy, most induló projektben – tette hozzá. Vang Hong-Liang, Kína budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elmondta: a kínai vállalatok hídfőállásnak tartják Magyarországot a kelet-közép-európai régióban.
Bizonyíték erre, hogy a kínai tőke egyik fő befektetési célpontja Magyarország, eddig bő 3 milliárd dollár értékű kínai beruházás valósult meg Magyarországon – mondta. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaí közreműködéssel megvalósuló fejlesztését, a Huawei telekommunikációs cég beruházását, és hogy két kínai citromsavgyár létesült, illetve létesül Magyarországon. Megemlítette, hogy a Bank of China is Budapesten hozta létre regionális központját.
Utalt rá, hogy a következő feladat a Magyarországra irányuló kínai beutazó turizmus fellendítése; tavaly 90 ezer látogató érkezett Magyarországra Kínából, míg a térségi éllovas Csehországba 200 ezer.
