Vendégkutatóként kapcsolódott be az MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport munkájába Konstantinos Papadopoulos görög professzor.
Trócsányi Zoltánnak, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézet igazgatójának meghívására kétszer három hónapot tölt Magyarországon Konstantinos Papadopoulos görög professzor, aki az MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport munkájában vesz részt. A debreceni kutatócsoport egyik kutatási területe a Nagy Hadronütköztetőben végbemenő ütközések nagy pontosságú leírására szolgáló számítások. A kutatók olyan matematikai módszereken dolgoznak, amelyekkel kiszámítható, hogy az ütközéseket követően milyen valószínűséggel jelenik meg egy-egy részecske. Ehhez a munkához csatlakozott Konstantinos Papadopoulos is, aki egy debreceni hallgató révén került szoros kapcsolatba a kutatócsoporttal.
Konstantinos Papadopoulos- A részecskefizika egy kifejezetten nemzetközi tudományág, gyakran veszünk részt konferenciákon, műhelytanácskozásokon, ahol találkozunk egymással, beszélgetünk kutatásainkról. Sok évvel ezelőtt ismertem meg Trócsányi Zoltánt, nagyon szerettem volna vele dolgozni, és néhány éve, egy véletlennek köszönhetően ez meg is valósult. A HEPTOOLS nemzetközi program keretében egy évig dolgozott nálam Athénban egy debreceni hallgató, Kardos Ádám, és a közös munka nagy lökést adott az együttműködésnek az MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoporttal – meséli Konstantinos Papadopoulos.
Nagy várakozással tekint a közös munka elé Trócsányi Zoltán is. A debreceni kutatócsoport vezetője elárulta, hogy az együttműködés miatt nyilvánvaló volt, hogy a görög professzort hívja meg, amikor a Magyar Tudományos Akadémia jelezte, hogy van lehetőség vendégprofesszorok részvételére a programban.
A Fizikai Intézet és a kutatócsoport nyáron fiatal kutatóknak szervezett nemzetközi iskolát, ahol az elméleti fizika legnevesebb professzorai mutatták be a számításokat megannyi megközelítésben, most pedig Konstantinos Papadopoulos-szal dolgoznak tovább a módszerek tökéletesítésén. A két szakember egyetért abban, hogy nagy lehetőséget rejt a közös kutatás.
– Ez egy nagyon sikeres terület volt az elmúlt 30-40 évben: a részecskegyorsítóknak köszönhetően sok új dolgot felfedeztünk, például korábban nem ismert részecskéket és a Higgs-bozont. Ezek a felfedezések az előzetes számításokon alapulnak, persze az elején nem voltak olyan pontosak, mint manapság, de azóta sokat fejlődtek. A debreceni kutatócsoport évek óta ezeken a számításokon dolgozik, az utóbbi időszakban én is ezzel foglalkozom, így természetes volt, hogy együttműködjünk – hangsúlyozta Konstantinos Papadopoulos.
A kutatás eredményei nemcsak tudományos közlemények, hanem olyan számítások és programok lesznek, amelyeket a fizikusok a gyakorlatban is használni tudnak.
– Az ütközések vizsgálatához a részecskefizika standard modelljét használjuk. Az új folyamatok, új részecskék felfedezéséhez pontosabb előrejelzésekre van szükségünk, amelyeket csak új algoritmusokkal és számításokkal érhetünk el, most ezeknek a kifejlesztésén dolgozunk. Megpróbáljuk számszerűleg még pontosabban megérteni a standard modellt, és még inkább alkalmazni a gyakorlati számításoknál. Az a célunk, hogy egy új keretrendszert építsünk fel, amely a legprecízebb előrejelzési módszereket nyújtja a részecskefizikusoknak – magyarázza Konstantinos Papadopoulos.
A kutatók a közeljövőben szeretnének áttörést elérni, reményeik szerint jövőre már eredményt hoznak a fejlesztések, néhány éven belül pedig a kísérletek is igazolják az elméleteket.
– Ezek rendkívül magas szintű kutatások, olyan dolgokat vizsgálunk, amelyek egyelőre nem is léteznek, így nem igazán tudjuk, hogy mire számíthatunk, de bizakodók vagyunk… – mondja Konstantinos Papadopoulos.
unideb.hu
