Minél nagyobb a tányér, izgalmasabb az étel neve, közelebb van a hűtő, és minél többen üljük körül az asztalt, annál többet eszünk.
-A magyar evészavar kutatás egyik fontos helyszíne a Debreceni Egyetem, hiszen szisztematikusan kutatják itt ezt a témakört. Többek között ezért Debrecenben rendezték az V. Magyar Evészavar Kongresszust – hangsúlyozta a konferencia megnyitóján Túry Ferenc, a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Munkacsoportjának elnöke.
Szabó Pál, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi docense felidézte, hogy néhány évtizede a magyar orvosi szakkönyvek még egyáltalán nem írtak evészavarokról, holott az Egyesült Államokban már akkor készült egy felmérés, ami 20 százalékos gyakoriságot mutatott a bulimia nervosa előfordulására az észak-amerikai egyetemeken. Ez volt a kiindulópontja a ’80-as évek közepén a Debrecenben végzett kérdőíves kutatásoknak is, melyek meglepő eredményt mutattak: kiderült, hogy a magyar hallgatók körében is egyre gyakoribb ez a kórkép. Az azóta eltelt évtizedekben több kérdőíves felmérés született, melyek arra is választ kerestek, hogy mely kultúrákban, országokban, foglalkozáscsoportokban, rasszokban, vallásokban fordulnak elő leginkább az evésszavarok. A kezdeti feltevések, melyek szerint a nyugati kultúrában élő, főként fehér nők érintettek, sorra megdőltek – összegezte a docens.
Forgács Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológia Központjának oktatója Háború, marketing, szex és evés címmel tartott érdekes előadást. Elmondta: a fejlett országokban élelmiszer túltermelés van. A marketing pedig különösen sok pénzt áldoz arra a kutatásra, hogyan lehetne még több élelmiszert eladni. Az első márkák a 19. században jelentek meg, amikor az édesanyák dolgozni kezdtek, és már nem volt idejük főzni, ezért kelendőek lettek a félkész termékek.
A II. világháború idején változott a testkép: a korábbi soványság kultuszt felváltotta a jól tápláltság ideálja, hiszen nem lehetett tudni, meddig tart majd a háború. Azokban az években Amerikában különösen sok pénzt áldoztak arra, hogy a katonák minél táplálékdúsabb ételeket fogyasszanak. Százával készültek a hadiipari kutatások a témában, melyeket hosszú évtizedekre titkosítottak.
A szakember az elmúlt évtizedek legjelentősebb és legérdekesebb kutatási eredményeit is bemutatta előadásában. Szólt arról, hogy míg a gasztropszichológiában az evészavart kérdőívekkel kutatják, addig a marketing kutatásokban kísérleteket használnak arra, hogyan lehet a külső tényezőkkel, például csomagolással befolyásolni a vásárlói magatartást.
Az evéskutatásban gyakran használják modellként Az utolsó vacsora című festményt. A képen ábrázolt étkezéshez képest egyértelmű változás, hogy napjainkban lényegesen megnőttek az adagok. Mindez a gyorséttermi ételek porciójának változásán is nyomon követhető: az üdítő mérete ma hatszor, a hamburgeré háromszor, a burgonyáé kétszer nagyobb a kezdetekhez képest, és Amerikában 800 méterenként található egy gyorsétterem.
A felmérésekből az is kiderül, hogy a tányér mérete egyértelműen befolyásolja az étkezéskor elfogyasztott mennyiséget. Minél nagyobb egy tányér, annál kisebbnek tűnik az adag, így több ételt fogyasztunk. Ezért tálalják nagyobb tányéron az ételt az anorexiás betegeknek. De az is lényeges, mennyire van elérhető közelségben a nassolnivaló: minél könnyebben megkaphatjuk, annál többet fogyasztunk belőle. Éppen ezért az sem mindegy, hol helyezi el a család a hűtőszekrényt. Az is bizonyított tény, hogy társaságban megnő az étvágy: a közösségben elfogyasztott étel mennyisége a duplája is lehet, mint mikor egyedül ül az ember asztalhoz.
A márkalélektan is fontos manipulációs eszköz: sokkal többet fogyasztunk és ízletesebbnek is érezzük azt a terméket, amit egy vonzó külsejű hostesz kínál. Mint ahogyan az étel elnevezése is jelentőséggel bír. Már léteznek éttermi költők, akik feladata, hogy minél figyelemfelkeltőbb névvel illessék az adott menüt, hiszen több pénzt hajlandók az emberek fizetni, és többet is vásárolnak egy jól csengő nevet viselő élelmiszerből – sorolta az érdekes eredményeket a szakember.
Hazánkban 30-40 ezer ember – főként tinédzser és fiatal nő – szenved evészavarban. Az anorexia és a bulimia mellett többek között az elhízásról, a falászavarról, az egészséges ételfüggőségről és a testedzésfüggőségről, valamint ezek legújabb kezelési lehetőségeiről is tanácskoztak a kongresszus résztevői.
