Debrecen fideszes polgármestere szerint a 2027-es költségvetési törvényjavaslat a működés finanszírozását illetően hátrányosan érinti a város önkormányzatát.
Papp László polgármester pénteken sajtótájékoztatón azt mondta, a javaslat elfogadása esetén Debrecen közel hárommilliárd forinttal kevesebb állami támogatásban részesülne, mint 2026-ban.
A normatív támogatások mértéke sem nőne 2026-hoz képest, ami jelentős bizonytalanságot okoz, különösen a szükséges és várt bérfejlesztéseket tekintve – tette hozzá.
Megjegyezte: ha ez így marad, a város jövő évi költségvetését kiegészítő saját források bevonásával kell összeállítani.
A városvezető “totálisan elhibázott elvonási formának” nevezte a (fideszes kormány által bevezetett) szolidaritási hozzájárulást, amely Debrecen esetében ugyan kevesebb, mint a tavalyi 12 milliárd forint, de így is 10,36 milliárdot kell befizetniük 2027-ben ezen a címen, ami “a legkártékonyabb” a helyi fejlesztésekre.
Papp László megemlítette, ha a kormány elfogadta volna a Megyei Jogú Városok Szövetsége javaslatát, akkor Debrecennek 5,7 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie. A polgármester szerint az egyik legnagyobb tehertétel számukra a közösségi közlekedés finanszírozása.
Felidézte, hogy az előző kormánnyal kötött megállapodás alapján 2025-ben és 2026-ban 5-5 milliárd forint támogatást kaptak erre a célra, ennek tervezett megszüntetése “drasztikus elvonás a város hátrányára”.
Rámutatott: már a korábbi kormánynak is javasolták, hogy – Budapesthez hasonlóan – Debrecen esetében is legyen kötelező önkormányzati feladat a helyi közösségi közlekedés ellátása, és ehhez biztosítson a városnak állandó központi költségvetési támogatást az állam.
Ez nem valósult meg, ezért Debrecen önkormányzata javasolja a jelenlegi kormánnyal szakmai egyeztetések megkezdését ebben a témában – jelezte Papp László.
Felsorolása szerint további bizonytalansági tényezőket jelentenek mások mellett, hogy nem ismertek a köznevelési, a szociális és a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók béremelésének állami többlettámogatásai, mint ahogy a kulturális intézmények és a színházak támogatása sem, pedig ezeket mind tervezni kell az önkormányzat jövő évi költségvetésében.
Papp László kiemelte: tervezik a nem lakossági ingatlanok építményadójának emelését, ami mintegy 1,7 milliárd forint többlet helyiadó-bevételt jelentene.
Ez ugyan nem fedezné a állami támogatások csaknem hárommilliárd forintra prognosztizált csökkenését, de jelentős mértékben javítaná a város költségvetési egyensúlyát.
Városi költségvetési forrásból megvalósuló beruházások
Az önkormányzat közgyűlése már előzetesen kötelezettséget vállalt az alábbi beruházásokra és felhalmozási célú támogatások nyújtására, amelyhez kiadási előirányzatot kellene tervezni az önkormányzat 2027. évi költségvetésében.
Teljesen saját önkormányzati forrásból tervezett beruházások és felhalmozási célú támogatások:
a Debreceni Német Általános Iskola 5-8. osztályossá bővítése céljából a 2027-2031. években összesen legfeljebb bruttó 1.125.000.000 Ft;
a Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ létrehozására 2027. évben bruttó 1.976.000.000 Ft, 2028. évben bruttó 600.000.000 Ft;
a Debrecen Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére 2027. évben bruttó 560.000.000 Ft
az INTERREG – MODEM felújításra 2027. évben bruttó 130.000.000 Ft;
a Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft. 2027. évi felhalmozási célú támogatására 136.541.000 Ft,
Metropolitai Egyház tócóvölgyi bölcsődéje felújítási támogatási szerződésének módosítása: 30.000.000 Ft
A panelprogram keretében előzetes támogatási döntéssel már jóváhagyott Darabos u. 4-18. társasház támogatása 2027. évre 157.000.000 Ft (2028-ra 157.000.000 Ft)
A panelprogram 2027. évi 500.000.000 Ft-os támogatási keretösszege
Az alábbi projektek ugyan támogatásból valósulnának meg, azonban az elindításukhoz előzetesen szintén saját önkormányzati forrásra lenne szükség 2027-ben:
a Városi közlekedési modell kidolgozására, a közlekedési és tömegközlekedési koncepcióval (DREAM2030) 2027-ben bruttó 650.000.000 Ft, 2028-ban bruttó 550.000.000 Ft;
a TOP_PLUSZ-1.3.2-23-DE1-2025-00005 Létai út útfejlesztése, valamint csapadékvíz-elvezetésének korszerűsítésére bruttó 843.000.000 Ft,
a TOP_PLUSZ-1.3.2-23-DE1-2025-00006 Kishegyesi út felújítása II. ütem, valamint új csomópont kialakítása a Határ úti Ipari Park új bejáratának megközelíthetőségére bruttó 38.100.000 Ft,
a TOP_PLUSZ-1.3.2-23-DE1-2025-00013 Lahner utca útfejlesztése, valamint csapadékvíz-elvezetésének korszerűsítésére bruttó 340.000.000 Ft,
a TOP_PLUSZ-1.3.2-23-DE1-2025-00014 Nyugati városrész forgalomszervezése – II. ütemre bruttó 25.400.000 Ft,
TOP_PLUSZ-3.4.1-23-DE1-2025-00019 Az Angyalföld tér 1. sz. alatti orvosi rendelő komplex felújítására bruttó 35.600.000 Ft,
TOP_PLUSZ-1.3.2-23-DE1-2025-00009 Tócóvölgy környezeti megújítása II. ütemre bruttó 60.000.000 Ft,
TOP_PLUSZ-6.2.1-23-DE1-2025-00001 Józsai NATURA 2000 terület fejlesztésére bruttó 2.000.000 Ft,
KEHOP-Plusz-2.2.1-25-2026-00015 Debreceni vízgyűrű – komplex csapadékvisszatartó és hasznosító rendszer megvalósítására bruttó 353.000.000 Ft
Köznevelési, szociális, gyermekvédelmi intézmények
A 2027-es központi költségvetés tervezetében a pedagógusok esetében 5,5%-os bruttó béremelés, a szociális ágazatban – a bölcsődéket is beleértve –, valamint a köznevelésben és szakképzésben foglalkoztatott nevelő-oktató munkát segítőknél 15%-os, a közművelődési dolgozók esetében pedig 10%-os béremelés szerepel. Az előző évek gyakorlata alapján az ezekhez a béremelésekhez kapcsolódó forrást várhatóan év közbeni kiegészítő támogatásként kapják meg az önkormányzatok. Ez a gyakorlat azonban megnehezíti a városi költségvetés összeállítását: a béremelések kiadásait már tervezni kell, miközben az ezekhez biztosított állami többlettámogatás összege még nem ismert.
Az önkormányzati hivatal működésének támogatása
A megyei joggal nem rendelkező városok hivatali dolgozói bérének finanszírozására 33 százalékkal magasabb támogatást biztosít.
A 2027. évi tervezet fenntartja a megyei jogú városok kedvezőtlenebb hivatali finanszírozását: egy elismert hivatali dolgozó után 7.475.000 Ft támogatást biztosít, míg a támogatásra jogosult, megyei joggal nem rendelkező, 30.000 fő feletti városoknak 9.922.000 Ft-ot, vagyis közel 33%-kal többet. A különbség az utóbbi önkormányzatok hivatali dolgozóinak korábbi, kétszeri 15%-os béremeléséhez kapcsolódik. A finanszírozás további problémája, hogy a támogatás alapjául szolgáló elismert hivatali létszám 284 fő (évek óta változatlan), miközben jelenleg 558 fő a hivatali dolgozók száma.
Hajléktalanellátás
Gondot okozhat az is, hogy előzetes információk szerint a Debrecenben a hajléktalanellátást végző ReFoMix Nonprofit Kft. 2027-ben a 2026. évinél kevesebb állami támogatásban részesül, ezért a kft. e feladat visszaadását tervezi az önkormányzatnak. Amennyiben ez valóban így lesz, a hajléktalanellátás megszervezése és annak teljes költsége is a város önkormányzatát fogja terhelni.
Bizonytalansági tényezők
Településüzemeltetés: Az eddig megismert 2027. évi központi költségvetési adatok alapján az látható, hogy 2027. évre a megyei jogú városok nem fognak több állami támogatást kapni a település üzemeltetési feladatok ellátására. A törvénytervezet a kistelepüléseknek kedvez a zöldterületi gazdálkodás és a közutak fenntartása tekintetében, minden más település üzemeltetéssel kapcsolatos támogatása egyelőre változatlan. Szintén bizonytalan a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításának állami támogatása. Összességében elmondható, hogy a település-üzemeltetésre fordítandó 2027. évi állami támogatásokból fajlagosan a kisebb települések részesülnek nagyobb mértékben.
Gyermekétkeztetés: Az intézményi gyermekétkeztetés 2027. évi állami támogatásánál a tervezet alapján egyelőre a 2026. évi összegekkel lehet számolni. Ez különösen a vásárolt gyermekétkeztetés esetében nehezíti az önkormányzatok gazdasági döntéseit, mivel a szolgáltatók a szerződéses díjfelülvizsgálat során a bér- és működési költségek növekedése miatt díjemelést kezdeményezhetnek. Az önkormányzatoknak így a szolgáltatói díjak elfogadásáról, a szülői térítési díjak esetleges módosításáról és a szükséges saját forrás biztosításáról úgy kell dönteniük, hogy a végleges állami támogatás még nem ismert. Változatlan állami támogatás és szülői térítési díjak mellett a szolgáltatói díjemelésből eredő többletköltség teljes egészében az önkormányzatot terheli.
Kulturális intézmények és a színházak támogatása: A Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház kivételével a kulturális intézmények működési támogatása az elmúlt években nem változott, és egyelőre annak 2027. évi növekedéséről sincs információnk. A bérintézkedésekhez ugyanakkor külön állami támogatások kapcsolódnak. A korábban bevezetett 20%-os béremeléshez évek óta kiegészítő támogatást kap az önkormányzat, amelynek összegét a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésére tekintettel év közben korrigálják.
Emellett a kulturális szférában 2026. január 1-jétől bevezetett 15%-os béremeléshez is többlettámogatást biztosított az állam. E bértámogatások 2027. évi összegéről egyelőre nincs információnk, ami bizonytalanná teszi a szükséges önkormányzati hozzájárulás tervezését. A Csokonai Színház és a Vojtina Bábszínház 2027. évi közös működtetési támogatásának összegéről legkésőbb 2027 januárjában kellene információval rendelkeznünk.
Az építményadó változása
A központi költségvetési támogatás csökkenésének ellensúlyozása érdekében a helyi adóbevételek növelése szükséges, amely nem érinti a lakosságot.
A Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatnak Debrecen vonatkozásában jelenlegi formájában való parlamenti elfogadása esetén a város jövő évi költségvetését mindenképpen kiegészítő források bevonásával kell tervezni. Ezzel összefüggésben a november végi közgyűlésen a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben foglalt építményadó mértékét módosítaná a közgyűlés. Eszerint az önkormányzat a város területén a 20.000 négyzetmétert elérő és meghaladó, valamint meghatározott szabályozási körben a 3.000 négyzetméteres hasznos alapterületet elérő és meghaladó építmények esetében magasabb, 2.000 Ft/négyzetméter összegű adómértéket vezetne be a teljes hasznos alapterületre vetítve.
Hangsúlyozandó, hogy ezek a területek nem lakossági ingatlanok, hanem nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek.
A lakosságot érintő általános, gépjárműtárolónak nem minősülő építményekre alkalmazandó 1250 Ft/négyzetméter, valamint a gépjárműtárolókra vonatkozó 750 Ft/négyzetméter adómérték változatlan marad.
Amennyiben a közgyűlés az építményadó mértékét az ismertetettek szerint módosítaná, úgy a jelenleg már adóztatott, valamint a jövőben adóztatandó, 3.000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű, adóköteles építmények vonatkozásában a 2027-ben várható többlet helyiadó-bevétel mintegy 1,7 milliárd forint lenne, ami a város költségvetési egyensúlyát jelentős mértékben javítaná. Ez természetesen nem fedezné teljes egészében az állami támogatások ebben a pillanatban közel 3 milliárd forintra prognosztizált csökkenését, így a városnak további saját bevételekre lehet szüksége.
Debrecen önkormányzata a 2027-es költségvetés tervezésekor is arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokból biztosítsa a város működésének stabilitását, a közszolgáltatások színvonalának megőrzését és a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.