A közvélemény eredményeket vár el a politikától, ezt kell összeegyeztetni a jogszerűség kívánalmaival – Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter szerint ez az új kormány egyik legnagyobb dilemmája most. Az Integritás Hatóság koordinációt kezdeményez civil szervezetek, a kormányzat bevonásával azzal a céllal, hogy egy olyan kiérlelt korrupció elleni stratégiára tegyen javaslatot, amely a miniszter által megfogalmazott kettős kívánalomnak eleget tud tenni.
„A tetteknek igenis kell, hogy legyen következményük. Ellenkező esetben azt üzenjük az embereknek, hogy csak eleget kell lopni ahhoz, hogy meg lehessen úszni az ügyeket” – ezzel az erős kijelentéssel indította el Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a Budapest Integrity Conference 2026 eseményt. Az elnök szerint az elszámoltatás most harmadszor kerül napirendre Magyarországon a rendszerváltás óta: komoly bizalomvesztéssel járna, ha ezúttal sem járna érdemi eredménnyel. Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter szerint a közelmúltban elindult eljárások egyik legfontosabb célja az, hogy elrettentse a közpénzek fellett rendelkező szereplőket attól, hogy visszaéljenek a befolyásukkal. Ehhez azonban önmagukban a szabályok elégtelenek, sőt a miniszter szerint a jelenlegi túlszabályozottság, a közbeszerzésekre rátelepedő bürokrácia akár a hatékonyság rovására is mehet. Ezért üdvözölte az Integritás Hivatal elnökének kezdeményezését a párbeszédre, amely egységes kereteket teremthet ahhoz, hogy a szabályokat betartva, a korrupciót megelőzve, de hatékonyan bonyolódhassanak le a közbeszerzések.
Nem az intézmények hiánya a legnagyobb kockázat, hanem a széttagoltságuk – a konferencia visszatérő üzenete volt ez. Az eredményhez az kell, hogy a szereplők együtt, egy zenekarként dolgozzanak. Az együttműködés a lakosság bizalma miatt is sürgető: a Hatóság Tiszta úton kutatása szerint tízből hét magyar (69,2%) egyetlen intézményt sem ismer, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna.
„Az Integritás Hatóság egy asztalhoz hívja mindazokat, akiknek fontos, hogy a korrupciónak következménye legyen. A célunk, hogy hat hónapon belül ne csak beszéljünk az együttműködésről, hanem közös javaslatokkal álljunk elő” – mondta Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke.
Az OECD és a kormány is az együttműködést tartja kulcsnak
Bertók János, az OECD Public Governance Divíziójának igazgatóhelyettese emlékeztetett: az OECD-országokban tízből csak négyen bíznak a kormányukban, és ahol nagy a korrupció, ott a bizalom is alacsony. Szerinte olyan stratégia kell, amely túlmutat egy-egy kormányon, és amelyet az intézmények, a gazdaság és a média együtt visznek tovább.
Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a kormány célja a jogállam helyreállítása és a zéró tolerancia a korrupcióval szemben. Kiemelte, hogy a minisztérium nyitott az Integritás Hatóság elnöke által kezdeményezett együttműködésre.
Gyors és szabályos beruházások: az előzetes egyeztetés segíthet
A napot záró beszélgetésen Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter, valamint Biró Ferenc Pál arról beszélt, hogyan lehet a közlekedési beruházásoknál egyszerre megfelelni a gyors, látható eredmények iránti lakossági igénynek és a szabályszerűség, valamint a hatékonyság követelményének. A miniszter szerint ebben sokat segíthetnek a dokumentált, nyitott és megfelelően szabályozott előzetes egyeztetések. „Az antikorrupciós hatósággal való együttműködés egyik fontos eredménye épp az, hogy a szereplők meg tudják osztani a szándékaikat és szakértői segítséget kapnak ahhoz, hogy a folyamatok jogszerűen, ugyanakkor gyorsan és hatékonyan menjenek végbe. Ez hatalmas segítség.” – mondta a miniszter.
Vitézy Dávid üdvözölte, hogy ezekben az egyeztetésekben az Integritás Hatóság partnerként vesz részt. Hogy mekkora a változás, egy példával érzékeltette: az előző építési minisztériumtól örökölt szabályzat még előírta, hogy az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság munkatársait tilos beengedni az épületbe. „Mi készen állunk a kölcsönös egyeztetésekre, és szeretnénk is, ha annak van értelme” – mondta a miniszter.
A szakértők is az összehangolt fellépés mellett érveltek
Az összehangolt fellépés igénye a délelőtti panelbeszélgetéseken is visszatért. Nejla Saula, az OECD Anti-Corruption and Integrity in Government divíziójának vezetője szerint az integritás akkor épül be tartósan, ha a korrupcióellenes intézmények egyetlen ökoszisztémaként, nyílt adatokkal és elszámoltathatósággal dolgoznak együtt. A hazai civil kontrollszervezetek vezetői hozzátették: a reformok csak akkor lesznek tartósak, ha a civil társadalom is érdemi beleszólást kap.
A nyilvánosság szerepéről szóló panel azt vizsgálta, hogyan dolgozhatnak együtt az oknyomozó újságírók, a civilek és a hatóságok úgy, hogy mindenki megőrizze a függetlenségét. Mindannyian egyetértettek abban, hogy egy jól megírt cikk nyomán jogszabályok változhatnak, és eljárás is indulhat, ha a nyilvánosság és az intézményi kontroll egymást erősíti.
A délutáni bejelentővédelmi panelen európai szakértők mutatták be, hogyan működik a bejelentők védelme más országokban. Anne Myers, a Whistleblowing International Network alapítója szerint az emberek azért maradnak csendben, mert nem bíznak az intézményekben. Zuzana Dlugošová, a szlovák Whistleblower Protection Office elnöke a szlovák modellt ismertette, amely a bejelentőt a bejelentés előtt és után is védi, így megtarthatja a munkáját és a fizetését. Hozzátette: egyik rendszer sem tökéletes, a bejelentővédelemnek a gyakorlatban is működnie kell.
Délután a Tiszta úton kutatás eredményeiről, valamint az adatelemzés és a mesterséges intelligencia korrupciófeltárásban betöltött szerepéről szóló interaktív szekciók folytatták a programot.
