“Nekiálltak a Csapó utca 27. bontásának” – emlékeztetett közösségi oldalán az A cívisházakért civil szervezet.
Bejegyzésük szerint azt a házat bontják, amelynek története legalább 1599-ig visszakövethető. Azt a házat, amelynek pincéjében 1746-os évszámmal és Vecsey István monogramjával díszített, faragott fa ajtókeretek maradtak fenn. A ház alatt hatalmas dongaboltozatos pince húzódik. A földszinten pedig olyan keresztboltozatos helyiségek találhatók, amelyek már az 1771-es térképen is azonosítható épületrészhez kapcsolódnak. 1849. januárjában itt szállásolták el Kossuth Lajos édesanyját, özv. Kossuth Lászlóné Weber Karolinát.
A szervezet közleménye szerint az épület irodalomtörténeti jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a szabadságharc idején ennek a háznak a vendégszeretetét élvezte Sárosi Gyula költő, kormánybiztos, a Kisfaludy Társaság tagja, akiről Szabó Magda is megemlékezett Régimódi történet című családregényében.
“Ez nem egy elhanyagolt, értéktelen régi épület. Ez Debrecen várostörténetének egy darabja”
– fogalmaztak.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a ház egyedi, utcaképi részleges helyi védelem alatt áll. A 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet nevesíti a megőrzendő tartószerkezeteket, falazatokat, födémeket, nyílásrendeket és eredeti burkolatokat. A tető például nincs a felsorolásban.
“De vajon ettől már minden más érték elveszítheti a jelentőségét? És van itt egy nagyon fontos műszaki kérdés is: a tető elbontása után hogyan kívánják megvédeni a megmaradó történeti falazatokat, boltozatokat és a pincét? Ki és milyen műszaki dokumentáció alapján gondoskodik minderről?”
– sorolták a költői kérdéseket.
A civil szervezet részletezte: a tető nem pusztán az épület egyik eleme. Védi a falakat és a födémszerkezeteket a csapadéktól, a boltozatok és a pince állapotának megőrzése pedig különösen fontos egy ilyen korú épületnél.
Majd újabb kérdések:
“A tető megbontása után milyen ideiglenes csapadékvíz elleni védelem készül? Hogyan akadályozzák meg a falazatok átnedvesedését, a fagyási károkat és a szerkezetek további állagromlását?”
A cívisházakért szerint a megőrzés nem merülhet ki abban, hogy a rendeletben felsorolt szerkezeteket papíron védelem illeti meg. Azokat a valóságban is meg kell óvni. A pince például képeik tanúsága szerint porszáraz volt.
Úgy fogalmaztak, nem értik, miért nem lehetett nyilvános, érdemi egyeztetést kezdeményezni az ingatlanfejlesztővel, Tutor Lóránttal.
“Miért nem lehetett megvizsgálni a történeti értékek megőrzésének és az új funkció kialakításának lehetőségeit?”
– tették hozzá, rámutatva: Papp László és a városvezetés sokat beszél Debrecen múltjáról, identitásáról és a cívis örökségről, de ezek nem szavakban léteznek, hanem az ilyen házakban, a falakban, a boltozatokban, az ajtókeretekbe vésett évszámokban.
“Amit ma lebonthatsz, ne halaszd holnapra!”
– írta a szervezet, akik úgy látják, ez lett a városörökség-védelem új debreceni mottója.
Fotó: A cívisházakért
“Kiegyezett Papp Lacival?” – Nem elégedettek Tárkányi Zsolt válaszával a Fórum 2-t ellenzők
