A debreceni ipar fejlődése egyre nagyobb igényt támaszt a magasabb képzettségű mérnökök iránt, ezért a Debreceni Egyetem Műszaki Karának a jelenleginél több mesterdiplomás szakembert kellene kibocsátania. Erről is beszélt Husi Géza, a Műszaki Kar dékánja a 12. Gépészmérnöki Szakmai Napok megnyitóján. Barcsa Lajos alpolgármester a város, az egyetem és a vállalatok együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta.
A kétnapos rendezvénysorozat részeként Gépészmérnöki Szakkiállítást és Állásbörzét is tartanak a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. A programon több mint 28 vállalat mutatkozik be, lehetőséget teremtve a hallgatóknak arra, hogy megismerjék a cégek tevékenységét, gyakornoki helyeket, szakdolgozati témákat és későbbi munkahelyeket találjanak.
Több mesterdiplomás mérnököt képezne az egyetem
Husi Géza dékán a megnyitón arról beszélt, hogy a gépészmérnöki képzés továbbra is a Műszaki Kar legnépesebb képzése, és a jövőben is meghatározó szerepe lesz a műszaki tudományok között. A szakma folyamatosan változik, a számítógépes tervezés és gyártás után pedig a mesterséges intelligencia jelent újabb jelentős kihívást az oktatás számára.
A dékán szerint az egyetemeknek gyorsan alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, hiszen a fiatalok közül sokan már az oktatóiknál is jobban ismerhetik az AI-eszközöket. A cél, hogy a hallgatók olyan mérnökökként végezzenek, akik a technológiát hatékonyan tudják alkalmazni a munkájukban.
Husi Géza arra is felhívta a figyelmet, hogy a debreceni ipar fejlődésével egyre nagyobb igény mutatkozik a magasabb képzettségű mérnökökre. Elmondása szerint a Debreceni Egyetem jelenleg végzett hallgatóinak mindössze 12 százaléka rendelkezik mesterdiplomával, ezt az arányt azonban 30-40 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy az ipari igényeket megfelelően ki tudják szolgálni.
A vállalatok ugyanis nemcsak a gyártási kapacitásaikat bővíthetik Debrecenben, hanem a termékek és a gyártási folyamatok fejlesztésére is szükségük van. Ehhez pedig a jelenleginél több, magasabb szintű mérnöki tudással rendelkező szakember kell.
Barcsa Lajos: nem csak összeszerelő üzemek települnek ide
Barcsa Lajos alpolgármester személyes történettel kezdte beszédét: elmondta, hogy édesapja annak idején a gépészmérnöki pálya felé terelte, és azt mondta neki, “a többi az limonádé szak”. Az alpolgármester szerint a mostani rendezvényen tapasztalható érdeklődés is azt mutatja, hogy a gépészmérnöki képzésnek komoly jövője van Debrecenben.
Úgy látja, a város ipari környezete jelentősen megváltozott az elmúlt 10-15 évben. Míg korábban nehezebb volt az egyetemnek olyan vállalati partnereket találni, amelyekkel duális képzést, közös oktatási programokat vagy karrierutakat alakíthatott ki, ma már egészen más a helyzet.
Barcsa Lajos kiemelte, hogy a Műszaki Kar jelenleg mintegy 3200 hallgatóval működik, közülük körülbelül 900-an gépészmérnöknek tanulnak. Szerinte ez a fejlődés három szereplő együttműködésének eredménye: a városnak, az egyetemnek és a vállalatoknak egyaránt fontos szerepük volt benne.
Példaként említette a BMW részvételét a gépészmérnöki mesterképzés fejlesztésében, valamint a vállalatok laboratóriumok kialakításához nyújtott támogatását. Az alpolgármester szerint ezek az együttműködések, és az, hogy több mesterszakos képzésben részt vevő hallgatóra van szükség, a legjobb cáfolata annak a támadásnak, hogy Debrecenben kizárólag összeszerelő üzemek létesülnének.
“Debrecenben nekünk az a célunk, hogy mindazoknak, akik versenyképes tudást szereznek, az adott képzettségüknek megfelelő munkahelyet tudjunk biztosítani” – fogalmazott.
Hozzátette: a város célja, hogy aki Debrecenben szeretne teljes karriert építeni, az helyben is megtehesse ezt. A hallgatókat arra biztatta, hogy a szakmai napokon minél több vállalati képviselővel beszélgessenek, hiszen akár egy gyakornoki állás vagy egy későbbi karrier is elindulhat ezekből a találkozásokból.
A mesterséges intelligencia és a robotika is új kihívásokat jelent
Bánhalmi János, a Hajdú-Bihar megyei Mérnöki Kamara alelnöke a mérnöki tudás felértékelődéséről beszélt. Kiemelte, hogy a kamara szorosan együttműködik a Debreceni Egyetem Műszaki Karával, és a gyakorló mérnökök továbbképzésében is fontos szerepet vállal. Az idei évben a mesterséges intelligencia alkalmazásáról is tartottak szakmai előadásokat.
Győrfi Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a robotika, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az iparban, ezek működtetéséhez pedig mind magasabb szintű mérnöki tudásra van szükség.
Beszédében a magyar gazdaság termelékenységi problémáira is kitért, és hangsúlyozta, hogy az oktatás és az innováció megfelelő támogatása nélkül nehéz lesz felzárkózni az európai és a nemzetközi versenytársakhoz. A hallgatókat arra biztatta, hogy már egyetemi éveik alatt építsenek kapcsolatokat a vállalatokkal, hiszen a szakmai gyakorlat és a cégek működésének megismerése később komoly előnyt jelenthet.
Több mint 330 résztvevőt várnak a nemzetközi konferenciára
A szakmai napokhoz kapcsolódó nemzetközi konferenciát szintén 12. alkalommal rendezik meg. A szervezők több mint 330 résztvevőt várnak, több mint 30 országból. A rendezvény a Gépészmérnöki Kutatási Program lezárásának is teret ad, és lehetőséget biztosít új nemzetközi tudományos együttműködések kialakítására.
Husi Géza a konferencia kapcsán arról beszélt, hogy a személyes találkozások már több nemzetközi projekt létrejöttéhez is hozzájárultak. A Műszaki Kar a rendezvényekkel tovább erősítené az ipari és tudományos kapcsolatokat, valamint a gépészmérnöki képzés gyakorlati és nemzetközi jellegét.
