Folytatódtak vasárnap a zavargások és a fosztogatások Franciaország két legnagyobb városában, Párizsban és Lyonban, miközben a politikai elit magyarázatokat és felelősöket keresett a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulást követő kaotikus állapotok miatt.
A városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet a második egymást követő napon vetették be a hatóságok a fővárosban – közölték hivatalos források.
A République téren és a környező utcákban avatkoztak be, ahol egész nap feszültség uralkodott: több száz, arcát eltakaró, feketébe öltözött kapucnis rendbontó összecsapott rendfenntartókkal, akik vízágyukkal és könnygázzal válaszoltak.
A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során a környéken ismét megjelentek fosztogatók, akik élelmiszer- és ruházti boltok kirakatait betörték, és elvittek, amit találtak. Hasonló jelenetekről érkeztek hírek a közép-franciaországi Lyonból is.
Több százmillió eurós a kár
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után, amelyek több százmillió eurós anyagi kárt okoztak.
Miközben országszerte a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.
A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki.
Több mint 1800 embert vettek őrizetbe, több mint 500 rendőr, csendőr és tűzoltó sérült meg az összecsapásokban – jelentette be Laurent Nunez belügyminiszter az X közösségi oldalon. Párizsban szombaton 855 embert állítottak elő, amire korábban soha nem volt példa.
A randalírozók elsősorban a francia köztársaság szimbólumait támadták meg: a déli Marseille-ben, az északi Lille-ben, a nyugati Angers-ben és a délnyugati Bordeaux-ban a polgármesteri hivatalokba vagy a prefektúrákra hatoltak be, az épületeket feldúlták vagy felgyújtották. A közép-franciaországi Lyonban a főtéren található turisztikai hivatal irodáját gyújtották fel. A déli Limoges-ban a XIX. században épült városháza nagy része megsemmisült a lángokban.
Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint “egész utcákat módszeresen feldúltak” a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte: a rendőri erőknek nem voltak megfelelő eszközei ahhoz, hogy véget vessenek az éjfélig tartó fosztogatásoknak.
Guillaume Guérin, Limoges jobboldali polgármestere is szóvá tette, hogy a rendőrségnek “hiányoztak a forrásai“, és “visszavonult” a huligánokkal szemben.
Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amelyek már a tüntetések előtt elkezdődtek.
“Tudni akarom, mi történt. Azt akarom tudni, hogy miért tudtak emberek büntetlenül törni-zúzni” – fogalmazott.
Az ellenzék részéről a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a Zöldek vasárnap lemondásra szólították fel a belügyminisztert a nem megfelelő rendfenntartói intézkedések miatt.
A Nemzetgyűlés elnöke, az elnöki párthoz tartozó Yaël Braun-Pivet bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja az erőszakos cselekmények és a rendfenntartási stratégia kivizsgálásra.
A szombati országos demonstráció szervezőinek az volt a célja, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozó megmozdulásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítse a diákokat más elégedetlen társadalmi csoportokkal, az egykori sárgamellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel. Országszerte a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon, Párizsban a 110 ezres menet incidensek nélkül vonult végig délután a városban.
Szombat este a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT további békés demonstrációkra szólított fel, és november 5-re országos sztrájknapot hirdetett.
A kormány egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártot és vezetőjét, a párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért.
“Csoda, hogy a mérleg nem súlyosabb” – mondta Sébastien Lecornu miniszterelnök szombat éjjel egy párizsi utcán, ahol támogatásáról biztosította a rendőröket. A kormányfő felszólította Mélenchont, hogy “válasszon tábort, a köztársaság és így a rendőrség, illetve a rendbontók” között.
A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen is az Engedetlen Franciaországot hibáztatta az indulatok elszabadulása miatt.
“A jogos társadalmi követeléseket ismételten túszul ejtette a szélsőbaloldal és Jean-Luc Mélenchon képviselői, akik beszédeikkel az erőszakot legitimálva, a rendet elnyomásnak, a rendetlenséget pedig jogként kezelve, az országot a káoszba akarják taszítani” – írta az X-en a legnagyobb ellenzéki párt elnökjelöltje.
Az elnöki hivatal vasárnap bejelentette, hogy Emmanuel Macron államfő este televíziós beszédet mond.
A köztársasági elnök szombat este az X-en jelezte, hogy “akik megtámadták a prefektúrákat és a boltokat, sőt még a polgármesteri hivatalainkat is kifosztották, azok ellen eljárás indul és büntetést kapnak”.
“Mindannyian összefogunk a káosz terjesztőivel szemben, akik csak az intézményeink lerombolására törekednek” – írta az elnök.
Macron: szégyenérzet és düh uralkodik
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat követően a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulást zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
“Mindannyian dühöt és szégyent érzünk ma este” – mondta a köztársasági elnök vasárnap este sugárzott tízperces televíziós beszédében.
Emmanuel Macron elítélte “az ultrabaloldali csoportosulások” és “a hozzájuk csapodó számos bűnőző” általi “féktelen erőszakot” a francia városokban.
“Üzleteket fosztottak ki, középületeket, boltokat, városházákat támadtak meg” – emlékeztetett Emmanuel Macron.
“Ezeket a képeket látva mindannyian azt kérdezzük, hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal” – fogalmazott az államfő, példaként említve a limoges-i városháza felgyújtását, a lyoni turisztikai hivatalban történt gyújtogatást, a marseille-i városházába történt behatolást és a bordeaux-i prefektusi hivatal elleni támadást.
“Semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza, semmi sem menti fel” ezeket a cselekményeket – mondta az elnök.
Ugyanakkor “soha nem szabad összekevernünk a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak” – tette hozzá.
Az államfő “átláthatóságot” ígért a szombaton alkalmazott rendfenntartói stratégiával kapcsolatban, arra kérve a kormányt, és elsősorban Laurent Nunez belügyminisztert, hogy “vonják le a tanulságokat”, kijelentve, hogy “egyértelmű válaszokat” vár.
A köztársasági elnök bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban összehívja valamennyi politikai pártot, valamint a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, az önkormányzati és a parlamenti képviselőket is, hogy megoldásokat találjanak a társadalmi követelésekre.
A következő napokban a prefektusok “döntéseket fognak hozni városaink védelme érdekében, beleértve egyes gyülekezések betiltását is” – jelentette be az államfő.
Emmanuel Macron felszólította a pártokat, a szakszervezeteket és a diákszervezeteket, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakot.
“Az országnak rendre és nyugalomra van szüksége, nem eszkalációra” – jelentette ki, és azt kérte, hogy a hat hónap múlva esedékes elnökválasztást megelőző kampány a vitákról, s ne a rendzavarásról és a pusztításról szóljon.
Miközben szombaton országszerte a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.
A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki.
A déli Marseille-ben a hatóságok több mint 30 ezer fosztogatót számoltak össze.
A belügyminisztérium vasárnapi esti összesítése szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan.
A zavargások és a fosztogatások Franciaország két legnagyobb városában, Párizsban és Lyonban, vasárnap is folytatódtak, miközben a politikai elit magyarázatokat és felelősöket keresett a megmozdulást követő kaotikus állapotok miatt.
A városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet a második egymást követő napon vetették be a hatóságok a fővárosban – közölték hivatalos források. A République téren és a környező utcákban avatkoztak be, ahol egész nap feszültség uralkodott: több száz, arcát eltakaró, feketébe öltözött kapucnis rendbontó összecsapott rendfenntartókkal, akik vízágyukkal és könnygázzal válaszoltak.
A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során a környéken ismét megjelentek fosztogatók, akik élelmiszer- és ruházati boltok kirakatait betörték, és elvittek, amit találtak. Hasonló jelenetekről érkeztek hírek a közép-franciaországi Lyonból is.
A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen a közösségi oldalain közzétett felvételen elítélte a kialakult “mély válságot”, amely szerinte “fenyegetést jelent a demokráciára”. Ő is, és a kormány is egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártot és vezetőjét, a szombati párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért.
A szombati országos demonstráció szervezőinek az volt a célja, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozó megmozdulásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítse a diákokat más elégedetlen társadalmi csoportokkal, az egykori sárgamellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel. Országszerte a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon, Párizsban a 110 ezres menet incidensek nélkül vonult végig délután a városban.
A tömegeket vonzó tüntetések és az azokat kísérő erőszak nem ritka Franciaországban, rendszeres volt a sárgamellényesek megmozdulásain 2018-2019-ben, majd a nyugdíjreform elleni demonstrációkon. A szombaton tapasztalt káoszra azonban a francia politikusok szerint még nem volt példa.
Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint “egész utcákat módszeresen feldúltak” a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte: a rendőri erőknek nem voltak megfelelő eszközei ahhoz, hogy véget vessenek az éjfélig tartó fosztogatásoknak. Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan pedig már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amelyek már a tüntetések előtt elkezdődtek.
(MTI)
