Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
Magyar Péter a kétnapos uniós csúcstalálkozó zárónapjának migrációs vitájával kapcsolatban osztott meg bejegyzést a közösségi oldalán, és ebben közölte, hogy “kemény és érzelmes vita folyik még péntek este is” a 27 európai tagállam vezetője között az illegális migráció elleni küzdelemről.
Kiemelte:
noha a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében, mégsem mindegyikben.
“Magyarország képviseletében a legszigorúbb lengyel-olasz-dán javaslatot támogatom, és közösen próbáljuk meggyőzni a néhány ellenálló tagállamot” – fogalmazott.
A kormányfő megosztotta azt is, hogy az uniós csúcs második napjának kilencedik órájában “lázasan, kissé fáradtan, de eltökélten, az ülésteremben kávézva” képviseli a magyar érdekeket, hiszen – mint hozzátette – “fontos ügyben tárgyalunk“.
Orbán hallgat arról, hogy miért engedtek ki veszélyes bűnözőket a börtönből
Magyar Péter miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán tette szóvá, hogy Orbán Viktor volt kormányfő nem nyilatkozik az Európai Bíróság döntése kapcsán arról, miért engedtek ki jogerősen elítélt embercsempészeket a börtönökből.
“Kimondta az Európai Bíróság, hogy az Orbán-kormány jogellenesen engedett ki több ezer jogerősen elítélt embercsempészt a magyar börtönökből” – írta posztjában a kormányfő. Hozzátette: “Orbán hallgat arról, hogy miért engedtek ki veszélyes bűnözőket…“
Az uniós bíróság csütörtökön kimondta: Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy az embercsempészet miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyek büntetését automatikusan “speciális reintegrációs őrizetté” alakította, ami a gyakorlatban az elítéltek szabadon bocsátását és kiutasítását jelentette
A luxembourgi székhelyű testület ítéletében helyt adott az Európai Bizottság Magyarország ellen benyújtott keresetének. Megállapította, hogy a magyar szabályozás nem biztosította az uniós jog által megkövetelt hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat.
A bíróság hangsúlyozta, hogy a “speciális reintegrációs őrizet” nem tekinthető hatékony szankciónak, mivel a jogerősen kiszabott szabadságvesztést ténylegesen nem hajtották végre; azt az ország elhagyásának kötelezettsége és a visszatérés ideiglenes tilalmával helyettesítették.
A luxembourgi testület emellett megállapította, hogy Magyarország megsértette uniós kötelezettségeit, mert a rendelet olyan súlyos bűncselekményekre is alkalmazható volt, amelyek esetében az uniós jog legalább nyolcéves szabadságvesztés előírását követeli meg.
