A GreenPower Energy közmeghallgatásán feltett kérdések írásbeli megválaszolását javasolta Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke. Szerinte ha több száz vagy akár ezer kérdés érkezik, azok helyszíni megválaszolása nem életszerű, miközben a jogszabály alapján a lakosság kérdéseire érdemi választ kell adni.
Kozma Éva arról beszélt, hogy az elmúlt években a térség lakói kénytelenek voltak megtanulni az akkumulátoriparhoz kapcsolódó szakkifejezéseket, és szerinte már nem elegendő az egyes üzemek környezeti hatásait külön-külön vizsgálni.
Mint fogalmazott, a levegő és a talajvíz nem ismeri a telekhatárokat, egy esetleges tűz füstje pedig szintén nem áll meg egy adott helyrajzi számnál. Ezért azt szeretnék tudni, hogy a CATL, a GreenPower és más üzemek együttesen milyen terhelést jelentenek a térségre.
Külön kitért arra, hogy egyszerre mekkora mennyiségű akkumulátorcella és modul lehet a területen, illetve mi történik sérült vagy hibás akkumulátorokkal. Arra is választ várt, mikor minősülnek ezek még terméknek, és mikortól számítanak hulladéknak, valamint mi történik egy esetleges tűz esetén.
A civil szervezet vezetője azt kérdezte, milyen veszélyes anyagok kerülhetnek a levegőbe egy ilyen esemény során, milyen távolságra juthatnak el, illetve hogyan kezelik és tárolják a szennyezett oltóvizet. Arra is választ szeretett volna kapni, hogy egy havária esetén ki és milyen mérési eredmények alapján dönt a lakosság riasztásáról, és mennyi idő alatt jut el a figyelmeztetés az érintettekhez.
Kozma Éva szerint azt is egyértelművé kellene tenni, pontosan mi épült már meg a Déli Gazdasági Övezetben, és milyen tevékenységeket végeznek az egyes telephelyeken. Úgy vélte, nem várható el egy átlagos debreceni vagy mikepércsi lakostól, hogy több száz oldalnyi hatósági dokumentumból rakja össze, milyen ipari rendszer épül az otthona közelében.
Arra is rákérdezett, van-e még valódi tétje a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak. Szerinte a lakosságnak tudnia kell, hogy egy kedvezőtlen vizsgálati eredmény esetén ténylegesen változtathatnak-e a beruházáson, például csökkenthetik-e a kapacitást, módosíthatják-e a technológiát vagy szigorúbb feltételeket írhatnak-e elő.
A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke a munkahelyi egészségvédelem kérdését is felvetette, és egy korábbi, a debreceni akkumulátorgyárhoz kapcsolódó hatósági ügyre hivatkozva arról kérdezte a beruházót, milyen veszélyes anyagokat mérnek majd a Green Powernél, hol lesznek a mérési pontok, milyen gyakran végeznek ellenőrzéseket, illetve alkalmaznak-e biológiai expozíciós monitoringot.
Kozma Éva szerint nem elegendő, ha az adatok valahol léteznek, azoknak a lakosság számára is ellenőrizhetőnek kell lenniük. Azt kérdezte, hogy a levegő-, talajvíz- és kibocsátási mérések eredményeihez hozzáférhetnek-e majd az érintettek.
Felszólalásában az OKIR rendszerre is kitért, amelyre korábban egy hatósági képviselő hivatkozott. Állítása szerint jelenleg nem láthatók benne a Déli Ipari Park egyes gyárainak adatai.
Kozma Éva végül azt kérte, hogy a hatóság ne különálló üzemekként vizsgálja az ipari térséget, hanem annak teljes, együttes környezeti terhelését vegye figyelembe. Stratégiai környezeti vizsgálatot sürgetett, és azt mondta, új üzemeket addig ne engedélyezzenek, amíg nem derül ki, hogy a térség összességében mekkora terhelést képes elviselni.
A közmeghallgatás végén átadta a hatóság vezetőjének a Nemzeti Akkumulátoripari Stratégia 2030 elfogadásáról szóló dokumentumot, valamint az Aarhusi Egyezményt is, amelynek tanulmányozásához a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület jogásza segítséget ajánlott fel.
A válaszok
Kozma Éva kérdéseire elsőként a környezetvédelmi hatóság képviselője reagált, aki az OKIR rendszer működését ismertette. Elmondta: a rendszerbe az adatszolgáltatóknak kell feltölteniük a mérési adatokat, és ez a korábbi években megtörtént. A legutóbbi adatszolgáltatási határidő március 31. volt, az új adatok feldolgozása azonban még folyamatban van.
A hatóság képviselője szerint a környezetvédelmi hatóságnak nincs ráhatása arra, hogy a már feldolgozott adatok mikor és milyen formában jelennek meg az OKIR nyilvános felületén. Ezt a minisztérium kezeli, így legfeljebb javaslatot tudnak tenni a rendszer frissítésére. Hozzátette: tudomása szerint az elmúlt években valóban nem történtek meg a szükséges frissítések a nyilvános felületen.
Ezt követően a Green Power képviselője kezdte meg a válaszadást, de a feltett kérdések nagy száma miatt nem tudott minden felvetésre azonnal reagálni.
A közmeghallgatáson megszólalt egy, a környezetvédelemben évtizedek óta dolgozó szakember is, aki a stratégiai környezeti vizsgálat szükségességéről beszélt. Mint mondta, a környezetvédelmi törvény alapján az olyan jelentős iparfejlesztések előtt, amelyek egy térség vagy az ország egészének fejlődését érintik, stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni.
Szerinte a magyar akkumulátoripari stratégia elfogadásakor ez a vizsgálat nem készült el, ami hozzájárult ahhoz, hogy az akkumulátorgyárak olyan helyszíneken is megjelenhettek, ahol például a víz- és energiaellátás kérdései komoly kihívást jelenthetnek.
A szakember kitért az új kormány által létrehozott akkumulátoripari munkabizottságra is, amelynek feladatai között a környezeti garanciák és a társadalmi párbeszéd erősítése, valamint az uniós jogszabályok teljes körű alkalmazása szerepel. Elmondása szerint a munkacsoport tagjaként maga is részt vesz a folyamatban.
A készülő javaslat egyik fontos eleme lehet annak vizsgálata, hogy a már kiadott engedélyek megfelelnek-e a korábbi és a jelenlegi jogszabályoknak. Emellett utólagos stratégiai környezeti vizsgálat elvégzését is szükségesnek tartják.
A szakember szerint a készülő anyagot társadalmi konzultációra is bocsáthatják, és abban bízik, hogy ennek révén javíthatók az akkumulátoripari beruházások környezeti garanciái. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábbi problémák egyik oka szerinte a társadalmi párbeszéd elégtelensége volt.
A kumulatív hatásokkal kapcsolatban azt mondta: bár jelenleg nincs minden területre egyértelmű hatósági vagy jogszabályi előírás ezek vizsgálatára, a szakemberek a levegőminőség és a zaj szempontjából már elvégezték az együttes hatások vizsgálatát.
Végül hangsúlyozta, hogy a szakmai válaszokat a rendelkezésükre álló adatok alapján adják meg, ugyanakkor a közmeghallgatáson elhangzott felvetések szerinte is rámutattak arra, hogy az akkumulátoripari beruházások korábbi engedélyezésének örökségét és a jelenlegi szabályozás hiányosságait is rendezni kell.
