CATL gyár Debrecen

80 százalékos adókedvezménnyel és VIP státusszal csalogatta a kormány Debrecenbe a CATL-t

Helyi hírek

Nyilvánosságra hozta Tárkányi Zsolt a magyar kormány és a CATL között 2022 augusztusában megkötött beruházási szándéknyilatkozatot. A Tisza Párt hajdú-bihari képviselője és parlamenti államtitkára által megosztott dokumentumban többek között VIP státusz, közvetlen pénzügyi támogatás, jelentős adókedvezmények és az önkormányzat által nyújtható támogatások is szerepelnek.

Tárkányi Zsolt a szándéknyilatkozatot bizonyos részek és adatok kitakarásával tette közzé, de azt írja, a teljes dokumentumba is betekinthetett.

A képviselő szerint a szándéknyilatkozatban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra következetesen a „VIP státusz” kifejezést használják. A dokumentumban az is szerepel, hogy a CATL VIP készpénztámogatásban részesülhet.

Tárkányi idézi a dokumentum egyik részét, amely szerint nagyszabású beruházások esetén vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra van lehetőség, amelyet a magyar kormány egyedileg ítél oda, a jogszabályban meghatározott értékhatár felett pedig az Európai Unió jóváhagyása szükséges.

A szándéknyilatkozat Tárkányi által ismertetett része szerint a támogatási csomag része lehetett a társasági adó 80 százalékos csökkentése 13 éven keresztül, amennyiben ehhez az uniós jóváhagyás is megvan. A 80 százalékos fejlesztési adókedvezményre vonatkozó konstrukció a magyar beruházásösztönzési rendszerben is létező adózási eszköz.

A dokumentumban az is szerepel, hogy a CATL Magyarországon is rendezheti felmerülő költségeit saját devizájában, jüanban. A magyar kormány pedig a szabályok kialakításakor igyekezik figyelembe venni az akkumulátoripar szempontjait, amelyben a CATL is részt vehet.

A Tárkányi Zsolt által idézett dokumentum szerint

a magyar kormány „aktívan keresi a lehetőséget a CATL lehető legnagyobb mértékű támogatására”, a projektet pedig 2027-ig tervezték maximális kapacitásra felfuttatni.

A felsorolt támogatások között szerepel továbbá, hogy innovációs projektek esetében vissza nem térítendő készpénztámogatás nyújtható a beruházás költségének legfeljebb 25 százalékáig. A szándéknyilatkozat arra is kitér, hogy bizonyos innovációs költségek levonhatók a társasági adóból, a helyi iparűzési adóból és az innovációs hozzájárulásból, valamint további innovációs beruházásokkal csökkenthető a helyi iparűzési adó.

Tárkányi ezzel kapcsolatban azt kifogásolja, hogy miközben a debreceni városvezetés korábban a helyi adóbevételekre hivatkozva érvelt az akkumulátorgyárak mellett, szerinte a most nyilvánosságra hozott szándéknyilatkozat éppen ezen adóbevételek egy részének csökkentésével számol.

A dokumentum ismertetett pontjai között szerepel egy legfeljebb hat évre szóló, 15 millió eurós, Tárkányi számítása szerint az akkori árfolyamon mintegy 6 milliárd forintos további társaságiadó-kedvezmény energiahatékonysági beruházás esetén.

A szándéknyilatkozat alapján az adott évben üzembe helyezett beruházások után teljes vagy részleges helyi iparűzésiadó-kedvezmény is biztosítható az önkormányzat által választható formában.

A képzési költségek 50 százalékos támogatását legfeljebb 2 millió euró, az akkori árfolyamon mintegy 800 millió forint erejéig, legfeljebb két évre vállalták. Emellett a CATL egyéb, a felsorolt kategóriákba nem illeszkedő költségeihez az önkormányzat legfeljebb 200 ezer euró, az akkori árfolyamon mintegy 80 millió forint rendkívüli támogatást nyújthat.

Tárkányi szerint a magyar kormány azt is vállalta, hogy segítséget nyújt a CATL-nek további uniós támogatások megszerzésében.

A szándéknyilatkozat tartalmaz egy olyan részletet is, amely szerint a kormány biztosítja, hogy a konzulátusok, valamint az illetékes magyar bevándorlási és munkaügyi hatóságok kiemelt prioritással kezeljék a CATL akkumulátorgyárán és beszállítóinál a beruházási projekten dolgozó alkalmazottak vízum- és munkavállalási engedélykérelmeit, a lehető leggördülékenyebb ügyintézés érdekében.

Tárkányi ezek alapján azt kérdezi, hogy a debreceni városvezetés tudott-e arról a szándéknyilatkozatról, amely szerinte jelentős terheket ró az önkormányzatra a CATL javára.

Ugyanakkor a posztjában rögzíti: a MoU, vagyis a szándéknyilatkozat jogi kötőerővel nem bír.

Tárkányi szerint a dokumentumban a CATL által korábban elismert, 320 milliárd forintos összes tervezett állami támogatásnál jóval nagyobb összegű támogatásokat vállalt, vagy legalábbis írt le a magyar kormány.