Az önkormányzatok idei szolidaritási adójának egy részének elengedéséről, a megyék a korszerű közigazgatásban betöltött szerepéről és egy lehetséges békemenet megszervezéséről is beszélt a miniszterelnök országjárásának szombati, pécsi állomásán. Magyar Péter az eseményen Mészáros Lőrincet is megszólította: arra figyelmeztette a vállalkozót, ne merészeljék akadályozni az autópályák és az azokat fenntartó gépek és emberek átvételét.
A kormányfő a baranyai megyeszékhely 48-as terét megtöltő tömeghez szólva elmondta: április 12-én soha nem látott felhatalmazást és egyben felelősséget is kapott a kormánya a magyar emberektől, ezért nemcsak miniszterelnökként és képviselőként, hanem “tiszásként” is együtt maradnak az emberekkel.
Orbán Viktor Tusványoson tett, a bukására utaló nyilatkozatára utalva emlékeztetett: 133 napja dolgozik miniszterelnökként, de egyelőre még nem érzi az “összeomlást”, azonban azt látja, hogy a másik oldalon mi történik. Az ellenzék által három napja meghirdetett békemenetről szólva azt mondta, lehet, hogy március 15-én látták az utolsó ilyen eseményt, azonban Ruff Bálint miniszterrel azt beszélték, lehet, hogy kellene már rendezni egy valódi békemenetet és összegyűlni újra október 23-án.
“Nekünk eddig se volt szükségünk buszoztatásra közpénzen, CBA-utalványra sem, hirdetésre sem”
– jegyezte meg.
Hangsúlyozta: ez egy nagyon fontos évforduló lesz, Magyarország és az egész világ emlékezni fog az 1956-os szabadságharc és forradalom hőseire.
Óriási dolog, hogy egy új Magyarországon tudjuk ezt megtenni – fogalmazott a kormányfő.
Minden polgármesterrel találkozna
Magyar Péter Pécsről szólva felhívta a figyelmet arra, az áprilisi országgyűlési választások eredménye alapján Szeged után Pécs az ország második “legtiszásabb” városa, egyúttal megköszönte a választók bizalmát. Megjegyezte, hogy országjárása során igyekszik minden település polgármesterével találkozni, függetlenül annak pártállásától, és segíteni.
Azt mondta, hogy Pécset az előző hatalom bosszúból magára hagyta. Amikor a baranyai megyeszékhelyen 2019-ben váltás történt, az új vezetés 10 milliárd forintos adósságot örökölt a Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) vezette régitől, amit szoros gazdálkodással nagyjából visszafizetett, amikor azonban elkezdődhetett volna a fejlődés, a város a szolidaritási adó bevezetése miatt egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe, mára pedig csődközeli helyzetbe került.
Szolidaritási adó
Magyar Péter ehhez kapcsolódóan az önkormányzatok idei szolidaritási adójának részleges elengedéséről beszélt. Úgy fogalmazott, ha szükséges, elengedik a szolidaritási adó egy kis részét.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek fontos feladata, hogy egyeztessen az önkormányzatokkal, miként tudják ezt az intézményt szépen lassan, nem kivezetve, de csökkentve, igazságosabbá tenni és az elvont forrásokat valóban ennek a térségnek a fejlesztésére fordítani – hangoztatta.
Hozzátette: a kormánynak és Kármán András pénzügyminiszternek óriási kihívás a központi költségvetés egyensúlyának helyreállítása és a hiányszint javítása mellett az, hogy önkormányzatoknak is tudjon legalább részlegesen segíteni.
Emlékeztetett: már a választási kampányban egyértelműsítették, szeretnék megerősíteni az önkormányzatokat, visszaadni az önállóságukat, együttműködni velük a fejlesztésekben és juttatni számukra az uniós ezermilliárdokból. A miniszterelnök egyben köszönetet mondott Pécs és más települések polgármestereinek, hogy pártpolitikára tekintet nélkül együttműködést ajánlottak.
Vonatközlekedés, uniós pénzek hazahozatala
Magyar Péter közös érdeknek nevezte a vonatközlekedés problémáinak rendezését, egyben örömét fejezte ki, hogy első lépésként egy “vonatszerelmes” közlekedési miniszternek köszönhetően elkezdhették újranyitni a vasúti mellékvonalakat.
Hangsúlyozta: nagyon bizakodó, mert Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek óriási része volt abban, hogy az egyik legfontosabb vállalásukat, az uniós hatezer milliárd forint felszabadítását pár hét alatt le tudtak tárgyalni, a forrás pedig Magyarország rendelkezésre áll.
A korszerű közigazgatás kapcsán kijelentette: nem alispánokra és főispánokra, vármegyékre van szükség, ez azonban nem jelenti a megyei struktúra megváltoztatását.
Fontosnak nevezte az önálló, független önkormányzatokat, de szavai szerint nincs szükség politikai kifizetőhelyekre.
A megyei önkormányzatokat a Fidesz kiüresítette, feladataikat elvonta és kádertemetővé változtatta – emlékeztetett, hozzátéve, zajlik a megyei közgyűlési hatáskörök és intézmények átvilágítása. A miniszterelnök szerint nem túl hasznos az az intézményrendszer, ahol a megyeházára és a politikai túlélőkre költik a költségvetés hatvan százalékát és a maradékot fordítják saját projektekre.
Az európai uniós források elosztását más szervezetek is el tudják végezni – jegyezte meg.
A Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról szólva elmondta: a projekt első részében tíz mikrotérség tíz-tíz települése kap egymilliárd forintot, a résztvevő települések pedig közösen fognak dönteni arról, hogy mire költik ezeket a forrásokat.
A modellben a helyi közösségek, szakemberek, gazdák és vállalkozók maguk vesznek részt a fejlesztési lehetőségek, irányok és projektek kialakításában – összegezett a miniszterelnök.
Eredmények már vannak, de még sok a feladat
A kormányfő emlékeztetett: az eltelt 133 nap alatt rengeteg mindent elértek, de nagyon sok feladat áll még a kormány előtt. Az elért eredmények között a hatóságok függetlenségének megteremtését és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítását említette, megjegyezve azt, hogy az új vezetői pályázatoknak köszönhetően a rendőrség, az ügyészség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a munkájukhoz mintha “nagyobb bátorságot merítettek volna”.
Beszédében elismerte, hogy “óriási gondok” vannak a korábbi politikai elit elnyomása alatt állt ügyészségen, ezért a közbizalom helyreállítása óriási feladata lesz az új legfőbb ügyésznek.
Elmondta: örül annak, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetője négy jelentős és fajsúlyos üggyel fogja kezdeni a munkáját, de szavai szerint a gyors eredmények felmutatása mellett fontos a jogállami keretek és a jogszabályok betartása is.
Az eddigi vagyonvisszaszerzési ügyekről szólva kifejtette: az M6-os autópályát érintően a kormány visszavette a Fidesz által odaadott koncessziót és 150 milliárd forint helyett 50 milliárd forintért végeztetik majd el ugyanazt a munkát, a mohácsi Duna-hídnál pedig a beruházás lényegét megtartva sikerült több tízmilliárd forintot megtakarítani a magyar embereknek.
Magyar Péter beszédében a valaha volt legnagyobb vagyonvisszaszerzésnek nevezte a harmincöt évre szóló autópályakoncesszió ügyét, szavai szerint ez a 23 ezer milliárd forint már egy “látható nagyságrend”.
Mint elmondta, “nem egy, lehet, hogy tucatnyi feljelentést” kell tenni ebben az ügyben és a büntetőjogászok szerint alapos gyanú van arra, hogy ez egy bűnszervezetben elkövetett óriási bűncselekmény lehet.
Április 12. óta végérvényesen véget ért a következmények nélküli kormányzás korszaka – egyértelműsítette a miniszterelnök.
Mészáros Lőrinc húzza meg magát
Mészáros Lőrincnek azt üzente: ne merészeljék akadályozni az autópályák és az azokat fenntartó gépek és emberek átvételét, hangsúlyozva, a magyar állam sokkal erősebb, mint a Mészáros Csoport.
Kijelentette, egyetlen szerződés sem érinthetetlen, amely a “nemzet kifosztására” köttetett. Azt is üzente Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak, hogy felesleges ügyvédekre pénzt pazarolni, de a magyar büntetőjog szabályai szerint ha visszafizetik a kárt, az enyhítő körülménynek számít.
A közönség számos alkalommal hangos nevetéssel és tapssal fogadta a miniszterelnök Mészáros Lőrinc 1700 milliárd forintos vagyonát leíró hasonlatait.
Ha nem derítették volna föl ezt az “óriási bűncselekménysorozatot, ezt a mutyit”, akkor az “Orbán-Mészáros-Szíjj László bűnözői kör” a következő harmincöt év minden percben több mint egymillió forint közpénzt kapott volna – mondta a kormányfő, majd példaként hozta fel, ha havonta egymillió forintot kifizetnének ebből a pénzből, az 1,9 millió évig lenne elég.
Fidesz-maffia
A miniszterelnök beszédében örömét fejezte ki, hogy láthatnak valódi jeleket a júniusban elindított Tisztítótűz-műveletben. Megjegyezte: a “fideszes maffiózók” kikérték maguknak, amikor őket az olasz maffiához, a Cosa Nostrához hasonlította, pedig akár még dicséretnek is felfoghatták volna.
Vélekedése szerint a Cosa Nostra és a Fidesz között hasonlóság, hogy mindegyik kicsiben kezdte a bűnözést, ám a vége mind a kettőnek ugyanaz lett, végnapjaikban a legnagyobb dobásnak az autópálya-bizniszt, a repülőterek és egyéb infrastruktúrák ellopását tartották.
Magyar Péter hangsúlyozta, Olaszország évtizedeken keresztül küzdött a politikába oltott maffiával, de végül győzött, egyben megköszönte minden magyarnak, hogy “piros lapot” mutattak fel és visszavették a hazájukat.
A többi most már rajtunk és a hatóságokon múlik – fogalmazott, arra kérve hallgatóságát, álljanak a hatóságok mellé és segítsék őket.
A kormányfő elmondta: egy cseppet sem fél, lehet őt mesterlövészekkel fenyegetni, vagy “kiláncolni”, de azt kéri az emberektől, a hatóságok vezetőit, főleg az NVVH vezetőit védjék meg.
Látni kell, hogy mekkora pénzeket loptak el, próbáltak meg kicsatornázni ebből az országból, ha ennek a 23 ezer milliárd forintnak csak már egy részét visszaszereznék, a vállaltnál sokkal magasabb fizetésemeléseket is lehetne adni – hangoztatta. Jelezte: nemcsak most, hanem egy év múlva is szeretne és bele is fog nézni a magyar emberek szemébe, igyekeznek lépésről lépésre mindent megtenni az érdemi bérrendezésért.
Külpolitikai sikerek
Magyar Péter elmondta, büszke a külpolitikában elért eredményekre. Orbán Anita külügyminiszterrel pár hét alatt visszaállították a szuverén magyar külpolitikát, Magyarország újra megbecsült tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, megerősítették a Visegrádi Négyek együttműködését, az 1956-os forradalom 70. évfordulóján sikerült pillanatok alatt helyreállítani a lengyel-magyar ezeréves barátságot, amit megpróbáltak tönkretenni – sorolta.
A Tisza-szigetek tagjaihoz szólva Magyar Péter megköszönte támogatásukat és segítségüket, szavai szerint nélkülük nem sikerülhetett volna ez a győzelem áprilisban.
A szigetek régiós és országos vezetésére kiírt pályázatokról azt mondta: az elnökség megpróbálja a sokszáz beérkezett pályázatot minél gyorsabban kiértékelni és minél több embert meghallgatni, reményei szerint szeptember végére, október elejére meglesz az új vezetés és az új működési struktúra.
