Az oktatás globális válságát mutatják az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet 2025-ös, a 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-felmérésének adatai – jelentette ki az oktatási és gyermekügyi miniszter a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón.
Lannert Judit közölte: a matematikára, a szövegértésre és ezúttal különösen a természettudományokra fókuszáló felmérés magyarországi adatai belesimulnak ebbe a tendenciába, sőt egy kicsit még az átlag alatt is teljesítenek a magyar tanulók, különösen a szövegértés területén.
A miniszter szerint aggodalomra ad okot, hogy regionálisan is leszakadni látszik a magyar oktatás, hiszen a cseh, a lengyel és az észt tanulók is jobban teljesítettek a felmérés során. Továbbá a legkiválóbban teljesítők aránya is csökken, ami azt jelenti, hogy át kell alakítani a hazai tehetséggondozás intézményrendszerét – tette hozzá.
Örömtelinek nevezte, hogy a magyar gyerekek érzékelése szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint más országokban a diákokra. Kitért arra, hogy a magyar tanulók átlag fölött fegyelmezettek, és ez a mutató még javult is az elmúlt évtizedben.
Lannert Judit hozzátette:
ugyanakkor a felmérésből az is kitűnik, hogy a magyar szülők egyre kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel az iskoláról. Ezért a szülők megszólítására külön munkacsoportot kívánnak felállítani a minisztériumban.
Ugyancsak örömtelinek nevezte, hogy a környezettudatosság terén kiemelten teljesítenek a magyar diákok. Magyarországon a tanulók 86 százaléka véli úgy, hogy képes pozitív hatást gyakorolni a környezetre, ami meghaladja a 81 százalékos OECD-átlagot. A magyar tanulók 67 százalékát érdekli, hogy jövőbeli munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez, míg az OECD átlaga csak 62 százalék.
Súlyos probléma viszont – folytatta a miniszter -, hogy a tanulók 5 százalékát érte online zaklatás, illetve egyötödüket egyéb zaklatás az elmúlt 12 hónapban, ami Magyarországon és az OECD átlagát tekintve egyaránt növekvő tendencia. Ezért egy szakmai munkacsoport állt munkába a tárcánál a probléma kezelésére.
Lannert Judit szerint a szövegértés területén tapasztalható globális visszaesés mögött az áll, hogy a digitális eszközhasználat erősödött a hagyományos olvasás rovására. Viszont a digitális figyelemelterelés nálunk kisebb mértékű, mint az OECD-átlag, ami annak köszönhető, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozott a mobilhasználat – mondta.
Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia helyes használata érdekében a tárca dolgozik egy AI-stratégia megalkotásán.
Kérdésre válaszolva a miniszter közölte, hogy a szövegértést az alapvető kompetenciák megerősítését szolgáló új nemzeti alaptanterv segítségével kívánják javítani. Az alaptanterv megalkotása várhatóan másfél évet vesz igénybe
– jelezte.
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője ismertette, hogy 2025-ben minden eddiginél több, 91 ország vett részt a mérésben, Magyarországon 273 intézmény mintegy 6400 tanulója.
Az eredményeket az OECD-tagállamok átlagához viszonyítják, az adat a 2000 óta háromévente tartandó mérésekben attól függ, hogy hány állam tagja a szervezetnek. Így a 2025-ös átlag 38 állam mérései nyomán jön létre, míg a mérések kezdetekor még 23 tagja volt a szervezetnek – ismertette.
Előrebocsátotta, hogy PISA nemzetközi eredményei a mérések kezdete, vagyis 2000 óta most a legalacsonyabbak mindhárom vizsgált területen (matematika, szövegértés természettudományok), a magyar adatok pedig különösen a szövegértés tekintetében aggasztóak.
Közlése szerint természettudományból a magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, ami szignifikánsan nem különbözik az OECD-országok 486 pontos átlagától. Nem tér el például Németország, Szlovákia vagy Horvátország eredményétől, ám alacsonyabb az osztrák, a cseh vagy a lengyel tanulók eredményénél. A legjobb a kínai régiók, Szingapúr, Tajvan és Japán értéke, Európából pedig az észt tanulók teljesítettek a legjobban – sorolta.
Szövegértésből – folytatta a főosztályvezető – a magyar tanulók 452 pontot értek el, ami szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál, és például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményéhez hasonló. A legjobbak ezen a területen is az ázsiai országok, Európában pedig az ír és az észt tanulók.
Matematikából viszont a magyar diákok átlaga 459 pont, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlageredményétől – fűzte hozzá.
Velkey Kristóf elmondta: az előző, 2022-es eredményhez képest a mérésben részt vevő országok átlageredménye 14 ponttal csökkent, illetve 14 országban, köztük Magyarországon volt megfigyelhető legalább 20 pontos – nálunk 21 pontos -, vagyis jelentős csökkenés.
Továbbá a matematika eredmények a magyar diákok esetében 9 ponttal voltak alacsonyabbak a 2022-es adatokhoz képest. Csak a természettudományos, köztük a magyar eredmények nem térnek el szignifikánsan a 3 évvel ezelőttitől.
Közölte, a szövegértés vonatkozásában az OECD arra vezeti vissza a romló tendenciát, hogy visszaszorult az élményszerző olvasás és egyre jobban előtérbe kerül a digitális olvasás elterjedése. A közösségi média gyors pörgetése veszélyezteti a diákok azon képességét, hogy összetett szövegekkel és adatokkal elmélyülten fogalmazzanak.
Arról is szólt, hogy a PISA-vizsgálat – az ENSZ és az Európai Unió szervezeteihez hasonlóan – megkülönböztetett figyelmet szentel az alulteljesítő tanulóknak. Az EU jelenlegi célkitűzése – amelytől a vizsgálat szerint most távolodunk -, hogy 2030-ra az alulteljesítő diákok aránya 15 százalék alá csökkenjen. Esetükben a legnagyobb ugyanis annak kockázata, hogy hiányosak maradnak azok az alapvető kompetenciáik, amelyek a továbbtanuláshoz, a társadalomban, illetve a munkaerőpiacon történő sikeres elhelyezkedéshez szükségesek – mondta Velkey Kristóf.
