Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség és a Debreceni Karitatív Testület Mesél az Emlékkert – a varázslatos összefogásról címmel nyitott kiállítást a 2026. augusztus 17-én a Nagytemplom mögötti Emlékkertben.
Bódor Edit, a Debreceni Karitatív Testület elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy több kiállítás is megnyílt a Mesél az Emlékkert – a varázslatos összefogásról összefoglaló cím köré szőve. Ezek előzménye a Halmozottan Sérültek Hajdú-Bihar Megyei Szülőszövetsége Mesél az Emlékkert „az elfogadásról” – Találkozz Elmerrel, a kockás elefánttal! című kiállításának megnyitása volt augusztus 14-én. Ennek a tárlatnak az anyaga az Emlékkert püspöki hivatal felőli kerítésszakaszán látható.
Immár hagyomány, hogy a Debreceni Karitatív Testület tagszervezetei meglepik valamivel a debrecenieket az Emlékkertben – így advent idején például a Lélekkert kialakításával.
Most a virágkarnevál jegyében augusztus 17-én Mesél az Emlékkert – a varázslatos összefogásról összefoglaló című kiállítás keretében nem csak a testület és közvetlen partnerszervezetei mutatkoznak be, hanem az Emlékkertben a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata baráti csapatának – melyet Kőpájerné Tóth Katalin, a Gávavencsellői Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője irányított –, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, Általános Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája és Készségfejlesztő Iskolája (Immánuel Otthon és Iskola) alkotásai is, valamint a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban a szintén gávavencsellői Kenderné Türk Ágnes magán babagyűjteményének bemutatója.
Széles Diána, Debrecen alpolgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy a Debreceni Virágkarnevál fő üzenete az összetartozás és a szeretet érzésének közvetítése. A karneválnak minden évben vannak vendégei, melyek a város testvértelepülései közül kerülnek ki. A mesélő Emlékkert kiállításainak résztvevőjeként lényegében most Gávavencsellő is e vendégek sorába lépett.
Ahogyan azt az alpolgármester elmondta, a Debreceni Karitatív Testület elnöke, Bódor Edit volt az, aki rácsodálkozott a gávavencsellőieknek a debrecenihez hasonló nyári „tündérkertjére”, s ez inspirálta mostani meghívásukat. Széles Diána szerint Debrecen sok mindennel jellemezhető – gazdasági, ipari, kereskedelmi, közlekedési, kulturális központ –, de ennél talán fontosabb, hogy e város közössége olyan alapokkal, olyan háttérrel rendelkezik, amely az összmagyarság számára közvetít spirituális értékeket. S Debrecen úgy tud spirituális központ maradni, ha azok az emberek, akik itt élnek a városban, képesek a közösségért tenni, s tovább vinni, felmutatni azokat az értékeket, melyeket elődeiktől kaptak.
Debrecen a virágkarnevállal is azt üzeni mindenkinek, hogy figyeljünk arra, mit tettek az elődeink, a szüleink, képviseljük továbbra is az ő értékeiket, s azokat adjuk tovább gyermekeinknek. Így lesz Magyarország az az ország, melyben szívesen élünk, s a szeretet nyelvén beszélünk. Az az ország, ahol fontos a másik, elfogadjuk a másikat, figyelünk rá, gondolunk rá és gondoskodunk róla. Ha ezt a gondolatot tovább adjuk, akkor azt fogják mondani a gyerekeink, unokáink, hogy Magyarország nem csupán az országuk, hanem a hazájuk – fogalmazott Széles Diána.
Berecz János, Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzatának polgármestere köszöntőjében arról tett említést, hogy egy sváb gyökerekkel rendelkező – hiszen Gávavencsellő egykor jelentős sváb település volt –, a helyüket a világban bárhol megálló tagokkal rendelkező közösség szorgalmát mutatják be kiállításukkal Debrecenben. Gávavencsellő hajdan 10.000 lakost számlált, ma 3.300-an lakják. A fogyatkozás azonban talán egyre jobban összekovácsolja az egyházi, nemzetiségi, intézményi közösségeket a településen.
Az ebből az összefogásból eredő kreativitás eredménye a most általuk Debrecenben bemutatott kiállítási anyag is, amely az idén már hatodik évadát megélt gávevencsellői Kastélykerti Színházi Estek installációjaként készült. A polgármester megköszönte a lehetőséget, hogy alkotásaikat az egymással összekötő szeretet jegyében bemutathatják Debrecenben.
Arcok
Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztora az Immánuel Otthon és Iskola kiállítására hívta fel a figyelmet, amely immár a harmadik ezen a helyszínen. Nagyon szeretnék ugyanis megmutatni azoknak a fiataloknak a tehetségét, az értékeit, a munkáját, akik az Immánuel Otthon és Iskola kötelékéhez tartoznak.
Ez az intézmény immár több mint harminc éve azt a küldetést vállalta fel, hogy halmozottan sérült fiatalok fejlesztésével, oktatásával foglalkozik. Az itteni fiatalok mostani alkotásai arcokat ábrázolnak, mely arcokon – miképpen az intézményben is nap mint nap – a pozitív energia, a pozitív érzés, hangulat, az öröm tükröződik. Az Immánuel Otthon és Iskolában jelen van az öröm, a hála, a reménység, a hit. Jelen van a hit abban, hogy ezeknek a fiataloknak is helyük van a világban, s mindenkinek meg kell mutatni az ő értékeiket, s azt, hogy mennyi őszinteséget, örömöt, szeretetet tudnak ők adni!
Oláh István reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy akik ezeket az alkotásokat megszemlélik, azoknak jobb lesz a napjuk, s kedvet kapnak akár ahhoz is, hogy részt vegyenek ezeknek a fiataloknak az életében, részt vállaljanak a velük való közösségben, s szolgáljanak is értük – írj a debreceni önkormányzat.
Juhász Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, Általános Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája és Készségfejlesztő Iskolája főigazgatója, szintén azt hangsúlyozta, hogy a kiállítási anyag elkészítésében résztvevő fiatalok értékteremtő emberek. Az ábrázolt mosolygó, karneválozó arcok többrétegű jelentést hordoznak, s fontos üzenetük az is, hogy minden elemük természetes vagy újrahasznosított anyagokból készült – mert nem csak egymásra kell vigyáznunk, hanem arra a teremtett világra is, amit kaptunk.
Az installációk képeket is tartalmaznak az Immánuel Otthon és Iskola életéből, s fontosnak tartott lelki üzeneteket is. Közel 700 virág készült az installációkhoz újrahasznosított anyagokból, ezen kívül 300 szirom, s körülbelül 1200 méternyi fonalat használtak fel. Az arcok elkészítésén az intézmény 20 munkatársa és 40 fiatalja dolgozott 5 hónapon keresztül.
A közelgő ünnep jegyében az új kenyeret Ferenczi Richárd atya, Nyíradonyi jelenlegi és Gávavencsellő korábbi plébánosa, valamint Nagy Csaba atya, Gávevencsellő jelenlegi plébánosa áldotta meg. Ezt követően a gávavencsellői Túróczi Martin Gergő fuvolajátékában gyönyörködhettek az egybegyűltek.
A Mesél az Emlékkert című kiállításegyüttes 2026. augusztus 24-ig – hétfőig – tekinthető meg – fényinstallációja okán este is – a Nagytemplom mögötti Emlékkertben.
Fotók: debrecen.hu
