Kevesebb mint két hónappal a Tisza-kormány megalakulása után személyi változás történt a Honvédelmi Minisztériumban: a kabinetfőnöki feladatokat már nem Stefán Attila látja el, helyét Beluzsárné Belicza Andrea vette át – számolt be róla a HVG.
Az új kabinetfőnök a kormányzati ciklus kezdetén még sajtófőnökként kezdte meg munkáját, jelenleg pedig mindkét pozíciót betölti. A tervek szerint ez csak átmeneti megoldás, mivel a minisztérium a kabinetfőnöki pozícióban hosszú távon is számít rá, a sajtóosztály élére pedig új vezetőt keresnek.
A személyi változással kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium megerősítette Beluzsárné Belicza Andrea kinevezését, ugyanakkor azt állította, hogy a kabinetfőnöki pozíció korábban betöltetlen volt, és Stefán Attila soha nem töltötte be ezt a tisztséget.
A tárca ugyanakkor azt is közölte, hogy Stefán Attila munkájára a jövőben is számítanak.
A minisztérium álláspontja ugyanakkor ellentmond a korábban megjelent információknak. Ruszin-Szendi Romulusz a nyár elején, a kormány megalakulását követően még egyértelműen Stefán Attilát nevezte meg kabinetfőnökként.
A miniszter karaktergyilkosságot emleget
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a sajtó egy része indokolatlanul nagy figyelmet fordít a Honvédelmi Minisztérium személyi döntéseire, miközben sokkal fontosabb kérdések háttérbe szorulnak.
A honvédelmi miniszter egy Facebook-bejegyzésben azt írta, feltűnőnek tartja, hogy ugyanaz a sajtóorgánum és ugyanaz az újságíró rendszeresen a kinevezésekről, felmentésekről és a minisztériumon belüli személyi változásokról kérdez, a honvédség feladatai és Magyarország biztonsága helyett.
Ruszin-Szendi úgy véli, a személyi ügyek körüli érdeklődés akár a korábban ellene folytatott „karaktergyilkossági kísérletek” folytatása is lehet, illetve összefügghet azzal, hogy a minisztérium vizsgálja az előző vezetés döntéseit és szerződéseit.
A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is feltárják a korábbi időszak vitatott ügyeit, és ahol szükséges, jogi lépéseket tesznek.
Bejegyzésében arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a személyi döntések helyett inkább a honvédség feladataira, a paksi helyzetre, az energiabiztonságra, a haderőfejlesztésre és az ország védelmi képességeire helyezzék a hangsúlyt.
