Az elmúlt években látványosan melegebbé és szárazabbá vált Magyarország éghajlata, a tartós aszályok és hőhullámok hátterében azonban nem egyetlen ok áll. Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa részletes elemzésében azt mutatja be, milyen nagytérségi légköri folyamatok, földrajzi adottságok és emberi beavatkozások együttesen járulnak hozzá a Kárpát-medence kiszáradásához.
Goda szerint Magyarország éghajlatát több, egymással kölcsönhatásban álló tényező alakítja. Nyugat- és Északnyugat-Magyarországon erősebb az Atlanti-óceán hatása, délnyugaton mediterrán befolyás is érvényesül, az Alföldön és a Dunától keletre fekvő területeken viszont egyre meghatározóbb a száraz kontinentális jelleg. A helyi viszonyokat emellett a domborzat, a vízfelületek, az erdők, a talaj és a beépítettség is jelentősen módosítja.
Az Atlanti-óceán felől érkező csapadék is fontos (lenne)
Az adjunktus szerint a Kárpát-medence éghajlata nem választható el Európa egészének klímájától. Normálisabb körülmények között az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok és frontok rendszeresen átvonulnak a kontinensen, így a szárazabb időszakokat előbb-utóbb csapadékosabb periódusok váltják fel.
Ez a változékonyság kulcsfontosságú a vízháztartás szempontjából, hiszen a téli és tavaszi csapadék feltölti a talaj és a vízrendszerek készleteit, amelyekből a melegebb hónapokban a táj gazdálkodhat. Goda Zoltán szerint az egyik probléma éppen az, hogy bizonyos időjárási helyzetek ma hosszabb ideig képesek fennmaradni.
Ebben szerepet játszhat a magaslégköri futóáramlás, a jet stream változása is. Zonális áramlás esetén a jet stream viszonylag egyenesen, nyugatról kelet felé halad, ami kedvez az atlanti ciklonok és frontok átvonulásának. Meridionális helyzetben viszont erősen hullámzóvá válhat, és a kialakuló nagy légköri hullámok lassabban mozoghatnak. Ez lehetővé teheti, hogy egy-egy időjárási helyzet hosszabb ideig egy térség fölött maradjon.
A Kárpát-medence szempontjából különösen kedvezőtlen, ha tartósan magasnyomású légköri helyzet alakul ki. Ilyenkor déli irányból forró, száraz levegő érkezhet, miközben az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok és frontok északabbra húzódhatnak. Goda szerint ha egy ilyen blokkoló helyzet tartósan fennmarad, az egyik legfontosabb nedvesség-utánpótlás, a rendszeresen érkező atlanti csapadék is elmaradhat.
Ezért terjeszik annyian a butaságokat:
JÉGER-vita: Miért dőlünk be a konteóknak, ahelyett, hogy a szakemberekre hallgatnánk?
Európa különösen gyorsan melegszik
A folyamatot tovább bonyolítja az éghajlatváltozás. Goda Zoltán szerint Európa jelenleg a leggyorsabban melegedő kontinens, miközben a sarkvidék még ennél is gyorsabban melegszik.
Az elemzésben szereplő adatok szerint 1996 és 2025 között Európában mintegy 0,56 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet évtizedenként, ami több mint kétszerese a globális szárazföld–óceán átlagos melegedési ütemének. Az iparosodás előtti időszakhoz képest Európa már körülbelül 2,5 Celsius-fokkal melegebb.
Goda szerint a sarkvidéki jég visszahúzódása szintén fontos tényező. A kisebb hó- és jégborítás kevesebb napsugárzást ver vissza, miközben a sötétebb óceán és szárazföld több energiát nyel el, ami tovább erősíti a felmelegedést.
A sarkvidék gyorsabb melegedése az északi és déli térségek közötti hőmérséklet-különbséget is csökkentheti. Goda Zoltán szerint az egyik vezető tudományos hipotézis alapján ez kedvezőbb feltételeket teremthet a nagyobb amplitúdójú, lassabban mozgó Rossby-hullámok és a tartós blokkoló helyzetek kialakulásához. Ilyenkor Európa akár hosszabb időre is szubtrópusi eredetű forró levegő hatása alá kerülhet.
Több tényező okozza az aszályokat
Az adjunktus az elemzésében a Hadley-cella változását is fontos tényezőként említi. Ez a légkör nagyléptékű cirkulációs rendszere, amelyben az Egyenlítő térségében felemelkedő levegő a szubtrópusok felé áramlik, majd ott leszáll.
A leszálló levegő felmelegszik és kiszárad, ezért a Hadley-cella szubtrópusi övezetéhez kapcsolódik a Föld számos nagy sivataga és magasnyomású területe.
Goda Zoltán szerint a klímaváltozással a Hadley-cella pólus felőli határa magasabb földrajzi szélességek felé tolódhat. Ez azt jelentheti, hogy a száraz, magasnyomású szubtrópusi hatások is északabbra nyúlhatnak. Európában elsősorban a mediterrán térség érintett, de bizonyos légköri helyzetekben ezek a hatások Közép-Európáig is eljuthatnak.
Ha egy ilyen magasnyomású rendszer tartósan fennmarad, csökkenhet a felhő- és csapadékképződés, miközben erős napsugárzás és magas hőmérséklet alakul ki. Goda szerint az európai aszályokat ezért nem lehet egyetlen tényezővel megmagyarázni: a Hadley-cella, a jet stream, a blokkoló anticiklonok, az óceánok állapota és a kiszáradó szárazföld egymásra is hatnak.
A Kárpát-medence adottságai tovább erősítik a szárazodást
Goda Zoltán szerint azonban nem lehet mindent a nagytérségi folyamatokra fogni. A Kárpát-medence földrajzi adottságai és az elmúlt másfél évszázad tájátalakításai önmagukban is hozzájárulhatnak a kiszáradáshoz.
A medencét körülvevő hegyvidékek részben árnyékolják a nedves légtömegeket, így azok gyakran már kevesebb nedvességgel érik el a belső területeket. Az Alföld nagy, sík felszínei nyáron erősen felmelegszenek, ami fokozza a párolgási igényt és gyorsítja a talaj kiszáradását.
Emellett a folyószabályozások, ármentesítések és belvízelvezetések jelentősen átalakították a táj vízháztartását. Kevesebb víz maradhat hosszabb ideig az ártereken, mélyedésekben és vizes élőhelyeken, miközben sok térségben a talajvízszint is mélyebbre került.
Az emberi tájhasználat szintén súlyosbíthatja a helyzetet. A nagy táblás mezőgazdaság, a talajtömörödés, a gyér növényborítás és a víz gyors elvezetése egyaránt ronthatja a beszivárgást és a víz helyben tartását.
Éljen a populizmus?
“Leállítottuk, az eső is megérkezett” – a Tisza Párt képviselője ráerősített a JÉGER-konteóra
A száraz talaj tovább melegíti a környezetét
Goda Zoltán egyik fontos megállapítása, hogy a kiszáradás egy idő után önmagát is erősíteni kezdi.
Ha elegendő víz van a talajban, a napsugárzásból származó energia jelentős része a párologtatásra fordítódik. Ha viszont a talaj kiszárad, kevesebb víz áll rendelkezésre a párolgáshoz, így több energia melegíti közvetlenül a felszínt és a fölötte lévő levegőt.
A magasabb hőmérséklet tovább növeli a párolgási igényt, ami még gyorsabb kiszáradáshoz vezet. Így kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat: a száraz talaj hozzájárul a további felmelegedéshez, a nagyobb hőség pedig tovább szárítja a talajt.
A kiszáradt táj közben kevesebb vizet párologtat vissza a légkörbe, ezért csökkenhet a levegő helyi nedvesség-utánpótlása is. Goda szerint ez bizonyos időjárási helyzetekben a helyi csapadékképződés feltételeit is ronthatja.
Vagyis ugyanaz a néhány hetes csapadékhiány sokkal gyorsabban válhat súlyos mezőgazdasági, majd hidrológiai aszállyá egy már kiszáradt, rossz vízmegtartó képességű tájon.
Nem csak az számít, mennyi eső esik
Goda Zoltán szerint az aszályt ezért nem lehet egyszerűen úgy megközelíteni, hogy „nem esik elég eső”. A problémát egyszerre alakítja a csapadékhiány, a tartós leszálló légmozgás, a forró és száraz levegő, a növekvő párolgási igény, a kiszáradó talaj és a vízmegtartó képességét részben elvesztő táj.
Ez azt is jelenti, hogy egyetlen nagyobb zivatar vagy egy csapadékosabb hónap önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát. A lehulló víz ugyanis gyorsan elfolyhat, ha a táj nem képes megtartani.
A víz megtartása lehet a kulcs
Az adjunktus szerint nem érdemes arra számítani, hogy a melegedési és szárazodási folyamat egyszerűen magától megáll, és az éghajlat visszatér a korábbi állapotához. A következő években természetesen lehetnek hűvösebb és csapadékosabb időszakok, de ez nem jelenti a hosszú távú tendencia megfordulását.
A nagytérségi légköri folyamatokat Magyarország nem tudja érdemben megváltoztatni. Arra viszont van lehetőség, hogy mit kezdünk azzal a vízzel, amely végül megérkezik.
Goda Zoltán szerint ezért vissza kellene adni a táj vízmegtartó képességét. Ebben szerepet kaphatnak az árterek és vizes élőhelyek, a talajban történő vízmegtartás, a megfelelőbb tájhasználat, az erdősávok, a városi zöldfelületek, valamint a vízelvezetés szemléletének átalakítása.
